Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-03 / 18. szám

1905.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

május 3.

IßgafcliEak adtoméi«.

Készé József és neje Bozóki Verona megvették Bernáth Lajos és neje 38 hold 963 n. öl zsanai ingatlanát 11400 koronáért.

Csikós Antal és neje Fekete Bozália megvették özv. Czunterstein Mártonná és társai 2 hold 1176 n. öl szőlőjét lakházzal 4200 koronáért.

Mészáros Péter és neje Pethő Erzsébet megvették Szanyi Antal és neje 1 hold 752 n. öl szőlőjét 2000 koronáért.

Varga Péter és neje Taskovics Mária megvették Feró D. Imre és neje Füle Judith 3 hold 52 u. öl fehértói legelőjét 720 koronáért.

Katona János megvette Almási Mátyás 7 hold 800 n. öl balotai ingatlanát 1200 koronáért.

Gyenisze Józsefné Vass M. Judith megvette Borbás Istvánná és társai bádasboli illetőségét 75 koronáért.

Adám Mihály megvette özv. Meszes Pálné 3 hold 1242 n. öl ingatlanát 1200 koronáért.

Adáin János megvette özv. Meszes Pálné 3 hold 1158 n. öl ingatlanát 1200 koronáért.

Ivánics Mihály megvette Szta- nics Istvánná és társa 375 n. öl fehértói nádasát 100 koronáért.

Dudás Mihály és neje Mártha Mária megvették Pólyák Antalné és társai 13 hold 1272 n. öl felsőkisteleki tanyás birtokát 1600 koronáért.

Szatmári G. István és Ferenez megvették Németh Sándor és neje 631 u. öl ingatlanát 610 koronáért.

Török Sándornó Komlós Juliánná megvették Sándor Antalné és társai 7 hold 445 n. öl legelőjét 1 018 kor. 50 fillérért.

Nagy K. Sándor és neje Szakái Zsuzsánna megvették Komlós Lajos 1548 n. öl szőlőjét 1400 koronáért.

Nemes Sándor megvette Pomozi Imre 2 hold 1464 n. öl szőlőjét 3750 koronáért.

Nemes Sándor megvette Balogh Mihály 21 hold felsőszállási tanyás birtokát 11200 koronáért.

Csillag János és neje Horváth B. Mária megvették Szvetnik Balázs és neje Zseni Mária 444 öl ingatlanát 630 kor. 48 fillérért.

Kis B. Sándor és neje Kollár Katalin megvették Batiz Mária 1 hold 509 n. öl szőlőjét 1200 koronáért.

Vajda Imre és neje Barta Juliánná megvették Földvári István és neje Péter Juliánná 6 hold 414 n. öl fehértói szántó földjét 4339 koronáért.

Szabó András és neje Horváth Erzsébet megvették Nagy Ignácz és neje Bor Zsófia 7 hold 297 n. öl feísőkisteleki legelőjét 3000 koronáért.

Váczi Pál és neje Fazekas Judith megvették Varga Antal és neje Csapó Sára 14 hold 160 n. öl ingatlanát 2600 koronáért.

Fánesi Mihály és neje Kecskeméti Jusztina megvették Tóth Fe- rencz és neje Báli Francziska 240 n. öl felsőszállási ingatlanát 800 koronáért.

Modok Gy. Sándor és Deje Lovas Lidia megvették Egyed I. Sándor és neje 4 hold 768 n. öl bodoglári ingatlanát 2700 koronáért.

Bor Imrénó Nagy A. Erzsébet megvette Szabó V. István és neje Csonka B. Teréz 848 n. öl szőlőjét 400 koronáért.

Sipos Mihály és neje Bacsmán Etel megvették Nagy Cz. Benő 550 n. öl szőlőjét 200 koronáért.

Szekulesz Jakabnó Práger Gizella megvette Práger Lipót ház- illetőségét 600 koronáért.

ifj. Sós Sándor megvette Bogár Szrbó János és neje Patai Erzsébet ingatlanát 1580 koronáért.

Eifert Gáspár és neje Szaszler Ilona megvették Háger Nándor 3 hold 1200 n. öl ingatlanát 600 koronáért.

Pap István és neje Jakus Viktória megvették Sziládi Antal és neje Gazdag Juliánná ingatlanát 10800 koronáért.

Közgazdaság.

A korai zöldtakarmány.

A gazdáknak egyik legnagyobb gondját a tavaszi hónapokban az képezi, hogy honnan szedjék elő azt a sok takarmányt, mely igás és haszonállatjaik részére szükséges. Vannak ugyan egyes gazdaságok, ahol úgy a téli, mint a nyári takarmány szükséglet kizárólag lucernával lesz fedezve, de ezen gazdaságok száma nagyon kevés. Legtöbb helyen beáll a takarmány válság már márczius végén, mert nem gondoskodnak idejekorán korai zöldtakarmányról.

Alábbiakban a korai zöldtakar- mánynyerés egy módozatát közöljük, mely a gyakorlatban legtöbb helyen megfelelő. Kiválasztunk korai zöldtakarmány termelésére egy a tanyához közel eső, jó összetételű földet s ezt éveken át e czélra használjuk. E táblát két részre osztjuk s egyik felét istálló és műtrágyával megtrágyázva augusztus utolsó napjaiban egyheti időközökben elvetjük Szent- Iván-rozszsal, őszi árpával és búzával. Május első napjaiban már vágható a Szent-Iván rozs, azután az árpa s végűi a búza s igy junius elejéig mindig van zöldtakarmányunk. A tábla másik felét pedig ősszel megszántván, kora tavasszal bevetjük tavaszi takarmányborsóval, amelyet egy kevés árpával és zabbal keverünk egyrészt azért, hogy a vetés jól zárt legyen, másrészt azért, hogy a borsónak támaszul szolgáljon. Mire a tábla első falán termelt Szent-Iván-rozs, búza és árpa lekaszáltatott, a borsó virágozni kezd s igy junius első napjaiban ismét rendelkezünk zöldtakarmány- nyal. Ez a takarmányborsó rendszerint eltart egész júliusig, amikor is megkezdehdtő már a gazdaság más részében termelt csalamádénak kaszálása.

Ha a zöldtakarmányt termő tábla első felét, azt, melyen Szent-Iván rozsot, árpát és búzát termelünk, junius elején, tehát mindjárt a kaszálás elején feltörjük és bevetjük csalamádéval, akkor még ugyanazon esztendőben másodtermést nyerünk, a csalamádé bekaszálása után pedig megszántván a földet, ezzel előkészítjük azt a jövő évi tavaszi borsó befogadására.

A tavaszi borsó tarlóját pedig julius végén törjük fel s augusztusban megtrágyázván, a Szent-Iván rozs, árpa és búza befogadására tesszük alkalmassá.

Láthatjuk tehát, hogy ily módon sohse fogyunk ki a zöldtakarmányból, s a talajerő egyensúlyozás törvényét sem szegjük meg, mert az istálló- és műtrágyázás minden második esztendőben ismétlődik.