Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-08 / 6. szám
1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. február 8. dór és Orbán Juliánnának Juliánná nevű leányuk. Laczi K. István és Molnár Mária Teréziának .Ferencz nevű fiuk. Radics Sándor és Horváth Erzsébetnek István József nevű fiuk. Hóza István és Kuszka Ilonának László nevű fiuk. Meghaltak: Szili Istvánná Gáspár Marezei 85 éves korban. Zseni Sándornó Király Gy. Terézia 56 éves, Kovács K. Pálné Paprika Judith 36 éves, Berta Imrónó Molnár Juliánná 29 éves, Szőke Margit 18 napos, Bállá Dezső 25 napos, Csatári József 54 éves, Csere P. Juliánná 2 éves, Matus Mária 1 napos, Vincze Juliánná 2 hónapos, Gazdag Balázs 4 hónapos, Csefregi Antal 10 hónapos, Szathmári Sándor 1 hónapos, Fórizs Imre 3 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek: Mándity Péter Babinyecz Erzsébettel. Király Gy. József Tallér Reginával. Bornemisza István Nagy Rozáliával. Sánta Ferencz Ternyák Orsolyával. Friedländer Izsák özv. Steinmetz Illésnó Rozenfeld Rózával. Egybekeltek: Macsa János Kocsis Máriával. Bauer Rezső Ignácz Boldizsár kis- szállási lakos Berki Jolánkával. Kun István Csikós Judittal. Közgazdaság. Hogyan tisztogatják Kecskeméten a gyümölcsfákat. A gyümölcsfákat nálunk Magyarországon. — sajnos, — általában semmilyen gondozásban nem részesítik és a hol részesítik is, ez a gondozás mindössze abból áll, hogy a fákat télen vagy kora tavasz- szal kaparó, kefe, vagy valamely más e czólra alkalmas eszköz segélyével megtisztogatják. De bármily gondosan hajtsák is végre a tisztogatásnak ezt a módját, az a legjobb esetben is csak félmunka marad, részint mert ily módon a fát igazán alaposan megtisztogatni nem is leheli részint mert a fákról levakart penószgom- bák, rovarok stb. a fa tövébe hullanak, a hol a kedvező idő beálltával életre kelnek s a gyümölcsfák gyenge bimbóit, virágait és lombozatát jóformán csakúgy megtámadják, mint ha nem is tisztogatták volna a fát. A hires gyümölcstermelő városban, Kecskeméten,jiem ezt módszert követik. Ott olyan fatisztogatási eljárás honosodott meg, a mely szerint a fákról a moszatokat, mohát, penészgombákat és a különböző rovarokat nemcsak felóből-harinadából távolitják el, hanem ezeket a gyümölcstermést veszélyeztető ellenségeket, még mielőtt kártékony működésüket megkezdették volna, alaposan kiirtják, megsemmisítik. A kaparással, keféléssel nem elégszenek meg; szinte azt lehet mondani, hogy megmosdatják a gyümölcsfákat, de szappan helyett egy külön e czélra készült igen hatásos szert, „Kénmájat“ használnak. A Kénmáj azért alkalmas szer a gyümölcsfák tisztogatására, mert nemcsak az a tulajdonsága van meg, hogy a különböző penészgombákat (még a méz- gafolyást okozó gombákat is), továbbá a rovarokat és azok petéit és álczáit, nemkülönben a moszatokat és mohákat megöli, kiirtja, hanem ezenkívül még azzal a nevezetes sajátsággal is bir a Kónmáj, hogy a gyümölcsfák kérgét megpuhitja, minél fogva a fa tavaszszal, mikor vastagodni kezd, régi kérgét köny- nyen lehányhatja, simává lesz, tehát a rovaroknak búvóhelyet nem szolgáltat. Ha tehát a gyümölcsfák téli épolásával nem fél munkát akarunk végezni, akkor kövessük a Kecskeméten szokásos eljárást vagyis ne elégedjünk meg a gyümölcsfák kapar- gatásával, hanem enyhe téli napokon, vagy kora tavaszszal, de mindenesetre még a rügyfakadás e 1 ő 11, a mikor az erős permetező folyadék a fának nem árt, erős l'/s—2°/0-os Kén máj-oldattal, (kapható Mayerfi Zoltán permetező anyaggyárosnál Kecskeméten, tudomásunk szerint kilónként 64 fillérért) melyhez egy kevés meszet is kevertünk, alaposan permetezzük meg a gyümölcsfák összes ágait; a fatörzseket és vastag ágakat pedig meszelő segélyével ugyancsak mészszel kevert Kónmáj oldattal mázoljuk be. Tapasztalni fogjuk, hogy a Kónmájjal való kezelés folytán mily szépen megsimulnak, mennyire megifjodnak gyümölcsfáink és mily bőséges, ép és egészséges terméssel hálálják meg fáradozásainkat. # A gyümölcsösben végzendő tavaszi munkálatok megkezdése előtt felhívjuk olvasóink figyelmét a Kecskeméti Gazdasági Egyesület hivatalos lapjára, a „Homok“ czimű szakfolyóiratra. E lap felöleli az okszerű gazdálkodás minden ágazatát és különös előszeretettel foglalkozik a gyümölcsfák ápolásának kérdésével. Miután Kecskemét éppen a gyümölcstermelés terén óriási sikereket ért el, meggyőződésünk, hogy közönségünk sok czólszerű újítást sajátíthat el a „Homok“ olvasgatása révén. — Előfizetési ára egész évre 2 korona. A halasi önsegélyző szövetkezet35 óv óta csendben, de általános megelégedésre működik nálunk az önsegélyző szövetkezet. 35 óv nagy idő még egy pénzintézet életében is, de egyszersmind bizonyság arra, hogy nagy szükség van reá városunkban is. A takarékosság erényét, a tőkegyűjtés előnyeit mindenki gyakorolhatja, a ki hetenként 1 koronát meg akar takarítani. Az egyre fejlődő ipar, kereskedelem, földművelés pedig épen nem nélkülözheti azt az olcsó hitelt, mit az önsegélyző szövetkezet nyújthat. Epen ezért mondotta ki egy akarattal a halasi önsegélyző szövetkezet január 15-ón tartott évi rendes közgyűlése, hogy még ez óv folyamán újra szervezkedik, az alapszabályokat a közkívánathoz képest módosítja és a jövő 1906-ik év január 1-ón folytathassa működését. Az aláírási iveket immár kibocsátotta az igazgatóság és remélhető, hogy pár hót alatt oly számban lesz az előjegyzett törzsbetétek száma, hogy az uj alapszabály-tervezetet elő lehet terjeszteni az alakuló közgyűlésnek. Aláírási ivek az igazgatósági tagoknál is vannak, de az üzlet- helyiségben kitett ivre is jegyezhet vasárnaponként mindenki törzsbetéteket nem csak maga de felesége, vagy gyermekei nevére is. Az aláíráskor szervezési költségekre törzsbetótenkónt 2 korona fizetendő, ez a két korona azonban mint a régi tagok tudják, a leszámolás alkalmával visszatérül. Szalay Zsigmond. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos_ Halas, 1905. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
