Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-27 / 52. szám

1905.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

deczember 27.

Parlamenti reform

és az általános választói jog.

A függetlenségi és 48-as párt programjában már évek hosszú sora óta hirdeti azon követelését, hogy a parlamenti reform az általános szavazati jog elvének alapján valósittas- sék meg.

A szabadelvűpárt és annak kormányai, melyeknek pedig vagy huszonöt éve tagja volt Fejérváry Géza báró, állandóan a leghatározottabban ellenezték, sötétbe való ugrásnak, sőt utópiának nevezték a párt ezen követelését és valahányszor az országgyűlés ilyen értelmű indítványt terjesztett elő, a képviselőház akkori többsége, élükön báró Fejérváry, Kristóffy, Feilitzsch és a többi mai ügyvivőkkel, mindannyiszor leszavazták az általános választói jog behozatalát, amint azonban ez már oly sokszor megtörtént, a szabadelvűpárt neveltjei kifogyván bölcsességükből, az ellenzék programjából recipiáltak egyes pontozatokat, igy történt az általános választói joggal is.

Báró Fejérváry Géza kieszközölte a király előzetes jóváhagyását az általános szavazati jog programba vételéhez, és most a nemzetközi szociálista párt támogatásával a függetlenségi párt ellen akar agitálni ezen párt egyik sarkalatos programpontjával. Ennél nagyobb komédiát a világ még alig látott.

De bármi legyen is a választói kérdés előtérbe tolásának háttere, vagy utógondolata, a kérdés megérett a megvalósulásra és igy minden komoly politikusnak kötelessége, hogy a parlamenti reformnak ezen, megengedett, radikális megoldásával komolyan foglalkozzék.

A helyzet a következő : A király kéziratban jelentette ki, hogy az általános szavazati jogot elfogadja. A függetlenségi és 48-as párt folyó 11-én tartott pártértekezletóben hozott határozatával minden félreértést, vagy félremagyarázást kizáró módon állást foglalt a mellett, hogy programjának egyik régi és sarkalatos pontját, az általános szavazati jogon alapuló parlamenti reformot meg akarja valósítani. Az ujpárt ugyan ezen az alapon áll.

A képviselőház többi pártjaiban pedig ugyancsak vannak hívei az általános szavazati jognak. A demokrata, valamint az újjászervezett szociáldemokrata képviselők, nemkülönben a nemzetközi szociálista párt, a hazafias munkások százezrei, ideértve a keresztény szociálistákat is, ugyanezen alapon állanak.

Tagadhatatlan tehát, hogy a választási reform ezen módját az ország óriási többsége és a mostani képviselőház többsége is akarja.

S mindezen tények daczára, úgy látom, hogy a parlamenti reform I

megvalósítása, törvényerőre emelkedése mégis csak a messze jövőben remélhető.

Ennek oka pedig első sorban a jelenlegi törvénytelen ügyvivő kormány, amely az általános szavazati jog elvének proklamálásával ugyan felizgatta az egész országot, most azonban annak megvalósítását meghiúsítja, azáltal, hogy a törvényhozásnak újabb elnapolásával nem adja meg a módját, hogy az ország akaratát rövid néhány héten beliii törvényerőre emelje.

Követeljük tehát, hogy pusztuljon azon kormány, amely a választási reform magasztos elvével visszaélve, annnak törvónyrehozását törvénytelen módon ulját állja.

Megismétlem azon felhívásomat, a melyet a függetlenségi és 48-as országgyűlési párt deczember 11-iki gyűlésén elmondottam.

Felhívom elsősorban a nemzetközi szociáldemokrata pártot, amely oly hangosan követeli az általános szavazati jogot, hogy ne a nyílt ajtót döngessék, vagyis ne azoktól követeljék az általános szavazati jogot, akik annak amúgy is lelkes hívei, hanem döngessék velünk együtt a parlament csukott kapuit.

Követeljük valamennyien, hogy tegyék Ietővó, hogy a törvényhozás törvényalkotó működését mielőbb megkezdhesse s aztán a legrövidebb időn belül törvénykönyvünkbe kerül az általános szavazati jog.

Batthyány Tivadar gróí

országgyűlési képviselő.

Politikai szemle.

Az országgyűlés elnapolása megtörtént. — Ennek a törvénytelen intézkedésnek örvendetes eredménye az, — amire Bécsben nem számítottak — hogy úgy a képvi- selőházbau, mint a főrendiházban is megszűntek a párt tekintetek, s mindkét ház egyhangúlag megállapította, hogy az országgyűlés elnapolása törvénybe ütközik, — s ezért elitéli a kormányt, — ünnepélyes óvást emelve alkalmazkodik ugyan a királyi kézirathoz azért, hogy a király és az országgyűlés közti az alkotmányos érintkezést meg ne nehezítse, de egyersmind kimondja azt is, hogy a jövőt illetőleg ebből a nemzeti képviselet jogainak hátrányára semmiféle következtetés nem vonható.

Hála a magyarok Istenének, hogy a törvényhozás tagjait gondolkodásban és érzelemben .egybeforrasztotta az alkotmány veszedelmének tudata. Az egyhangúságnak fenséges megnyilatkozása ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a nemzeti küzdelem jogosult téren mozog, s reményt ad arra, hogy a király is

befogja látni, hogy meg kell hajolnia a nemzeti akarat előtt.

*

Az országgyűlés egyértelmű határozatának hatása elsősorban abban nyilvánult, hogy a kormány beadta lemondását, melyet azonban a király „a jelenlegi politikai viszonyok közt. ezidőszerint“ nem fogadott el.

Mindegy. Ez a dolog fejlődésén nem változtat, mert az országgyűlés egyöntetű állásfoglalásával szemben a Fejérváry kormány tehetetlen, s kiolvasható a királyi kéziratból, hogy elvesztette a Felség bizalmát is, ami természetes, mert elvállalt feladatának teljesítésére képtelennek bizonyult.

A kormány sorsa bizonyíték, hogy az egyértelmű nemzeti akarattal szemben senkinek megállni nem lehet.

Tehát csak kitartás, s a nemzet győzni fog.

*

Kristóffy kiadta az ütő kártyát. Megküldte a lapoknak az általános választói jogról szóló törvényjavaslat tervezetét.

Addig is mig ezzel részletesen foglalkozhatunk meg keli jegyeznünk, hogy a javaslat kétségtelenné teszi miszerint, azt ez a kormány csakis a nép bolonditására eszelte ki, s annak komoly érvényesítésére nem gondolt, mert az egyébként helyes, s általunk is mindig hangoztatott azt az álláspontot foglalja el, hogy „a választói jog kiterjesztésére alapított ezen javaslat“ mint törvény csak a választókerületek uj beosztásáról, a névjegyzékek összeállításának, s a választás eljárásnak részleteiről, és a választás érvénye feletti bíráskodásról szóló törvények megalkotása után ezekkel egyidejűleg lép életbe.

Hát igy mi szükség és haszon volt abból, hogy mielőtt a most jelzett törvény tervezetek elkészültek a választói jogra vonatkozó kiadatott?! Semmi. Az egész nem más mint porhintés, és miután ez a javaslat a függetlenségi párt által elfoglalt álláspont háta mögött marad — bizony nem volt azért érdemes a szocialistáknak vaktában lelkesülni és a miatt ellene fordului a képviselőház legnagyobb pártjának, azért a kormányért amely nem a jogok megadására, hanem a jogok letip- rására kapott és vállalt felhatalmazást.

Ezen törvény javaslat — melynek sok hiányát és hibáját alkalmilag fogjuk ismertetni — bizonyító okirat arra nézve, hogy a Fejérváry minisztérium s. benne Kristóffy József azt hitték, hogy a mai világban elég a jogok Ígérete, azzal a hatalomhoz lehet kapcsolni a