Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-13 / 50. szám

1905.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

deczember 13.

Politikai szemle.

Kohonczy Gedeon, mint jó barát nyílt levelet intézett gróf Andrássy Gyulához, melyben arra hívja fel, hogy belátva egyetlen politikai tévedését, hibáját, adja fel eddig követett álláspontját, s azt hozza tudomására a királynak, mert — úgymond Rohonczy — a válságból csak igy lehet kibontakozni.

Érdekes Rohonczy Gedeonnak a hatvanhetediki kiegyezésre vonatkozó okoskodása, melyet szerinte Ferencz József mint osztrák császár, s Deák Perencz és gróf Andrássy Gyula a magyar nemzet nevében kötöttek, s azt vitatja, hogy ez okon azon változtatni nem lehet, de az uralkodónak lemondása, vagy halála után a magyar nemzetnek a magyar vezényszó kivivhatására vonatkozó törvényes joga ismét előáll.

Gróf Andrássy Gyula aligha marad Rohonczynak felelettel adósa, s nyugodtak vagyunk, hogy az a nemzeti álláspont teljes okadatolása leend, de mégis állást kell foglalnunk Rohonczy Gedeonnak a 67-iki kiegyezésre vonatkozó értelmezése ellen, s tiltakoznunk kell az ellen, mintha Deák és Andrássy 1867-ben az osztrák császárral szerződtek volna, s nem hihetjük, hogy a magyar nemzet államjogi viszonyát csakis Perencz József élete, vagy urakodása tartamára akarták volna megoldani és állítjuk, hogy az 1867. XII. t.-czikkbe foglalt megegyezés törvényhozási utón módosítható, változtatható, sőt egészen eltörölhető, mert e tekintetben a többi törvényektől semmiben sem különbözik.

Arról van tudomásunk, hogy Deák és Andrássy 1867-ben azt a kijelentést tette a királynak, hogy az ő életében a német vezényleti nyelvet bolygatni nem fogják, de éppen ez teszi kétségtelenné, hogy a vezényleti nyelv megállapítása nem fejedelmi jog, hanem hogy 1867-ben csak egy tényleges állapot maradt érintetlenül. s gróf Andrássy nyugodt lehetett Deákkal együtt, hogy ők nem fogják a kérdést bolygatni, sőt azt is kijelentették, hogy mig ők élnek bolygattatni sem engedik, mert hiszen akkor megindult — de csak hamar abban is maradt — a magyar érdekek kielégítése, amennyiben még azon évben kiadott a király egy rendeletet a hadsereg magyar részének magyar tisztekkel való ellátásáról, ami azonban Írott malaszt marad. — Az 1868-iki vód- törvóny javaslatot az előadó úgy magyarázta, hogy az együttes vezérlet és vezénylet a magyar nyelv alkalmazásának nem akadálya; de mert az országgyűlés az ujoncz megajánlást a törvény értelmében feltételekhez kötheti, csak termeszetes, hogy a kívánt nagyobb áldozattal szemben a függetlenségi párt követelhette a nemzetnek kétségbevonhatatlan jogát, s méltán hitte mindenki, hogy ezt a „legalkotmányosabb“ uralkodó nem fogja megtagadni.

Budapest Il-ik választókerületében, amely mindig kormánypárti volt s ahol Darányi Ignáczezal szemben megválasztották Nyiry volt honvédelmi minisztert, — ki lemondott mert tudta, hogy a Kúria meg fogja semmisíteni a választást — e hó 7-ón történt meg a pótválasztás Dr Németh Imre függetlenségi jelölt és Lukács György közoktatási miniszter között.

Ez volt a Pejérváry kormány programjának kihirdetése óta az első választás. Nem csoda tehát, hogy mindenki élénken érdeklődött az eredmény iránt.

A választás a függetlenségi párt fényes győzelmével végződött, mert jelöltje 231 szótöbbséggel leverte a miniszter képviselőjelöltet.

Ebből láthatja a kormány, hogy nagyhangú Ígéretei a komoly közönséget meg nem tévesztették és keli hogy belássa, miszerint csak a visszavonulás útja az, mely számára nyitva van, s csak egyetlen jót tehet az országnak, azt hogy lemond.

*

A betűszedők sztrájkja megszűnt. A munkások elővették a jobbik eszüket, és a lapok akadálytalanul megjelenhettek.

A történtek mindenesetre komoly intelmül szolgálnak arra, hogy a munkások tartózkodjanak a sajtó terrorizálásától, mert be kell lát- niok, hogy ha sikerül a véleményeknek sajtó utján való szabad nyilvánítását lehetetlenné tenni, akkor éppen a nép lesz az, melynek érdekei védelem nélkül maradnak.

*

A vezérlő bizottság a póttartalékosok behívása ügyében nyilatkozatot tett közzé, a melyben kimutatja a törvényből, annak indokolásából és a véderő törvény végrehajtási utasításából, hogy a póttartalékosok behívásának elrendelése törvénytelen és azt a megnyugtató kijelentést teszi, hogy az alkotmányos rend helyre állításával a törvényhozás sürgős feladatának tekinti, miszerint a póttartalékosokat és családjukat az állam kártalanítsa.

Ezen indokolt kijelentés folytán a póttartalékosok is megnyugvással vonulhatnak be, s hozhatják meg a nemzet javára azt, az áldozatot, melynek gyümölcsét a jövőben ők maguk is élvezhetik, mert a szerzett tapasztalatok alapján bizonyára gondoskodni fog a törvényhozás arról 1

is, hogy oly intézkedéseket vegyen fel az uj törvénybe, a mely a hatalom visszaélésének gátat vessen, s biztosítsa a törvényhozás ujoncz- megtagadási jogának gyakorlati érvényesülését.

❖

Abauj-megyének a belügyminiszter által felfüggesztett alispánja Rakovszky István ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt a kir. ügyészség vádat emelt azért, mert az adóbeszedés és önkéntes katonai szolgálatrajelentkezők ügyében hozott megyei határozatot a miniszter megsemmisítő rendeletével szemben az alispán fentartotta és mert a főispáni lakást és a közgyűlési termet lepecsóteltette, s azt az uj főispánnak át nem adta.

A kassai járásbíróság felmentette az alispánt, mert a törvény értelmében a vármegye jogosult volt intézkedni, s mert nem elég, hogy a miniszter valamely rendelete végrehajtását az állam halaszthatatlan érdekére való utalással követelje, hanem kell hogy ez a halaszthatatlan érdek válóban fenn forogjon. Ez pedig jelen esetben nem forog fenn, s ez okon a vármegyének törvónybizto- sitotta ellenállási jogánál fogva hozott határozatához az alispán helyesen alkalmazkodott.

Latzkó Andor az Ítélkező albiró előzőleg fenyegető levelet kapott, melyben azt írták néki, hogy Ítélje el az alispánt, mert ha nem, akkor agyon fogják ütni.

Ilyen a mostani alkotmányos élet, a hatalom erőszakkal akar érvényesülni, de nem lehet.

*

A függetlenségi párt hétfőn délután ülést tartott, melyen a párt elfogadta a vezérlő bizottság azon határozatát, hogy a képviselőház deczember 19-ón várható elnapolását — ama jogának hangoztatásával, hogy bár a képviselőház törvényesen együtt is maradhatna, — mégis tudomásul veszi. Kijelentik azonban, hogy az esetben, ha az elnapoló kéziratot csak a hivatalos lapban tennék közzé még deczember 19-ike előtt, akkor az elnapolást tudomásul nem veszik és deczember 19-éu a képviselőház ülését okvetlenül megtartják. Ugyanezen alkalommal állást foglalt a párt az általános választói jog mellett is és nagy lelkesedéssel elfogadták Apponyi Albert gróf itt következő határozati javaslatát :

„Kimondja az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt, hogy a párt programjában lévő parlamenti reformnak és ennek keretében az általános szavazati jognak megvalósítására telyes erejével törekszik a nélkül, hogy akár az alkotmány védelmének első rendű kötelességeit, vagy