Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-06 / 49. szám
1905. deczember 6. alkotmányos szabadságunk és független magyar nemzeti államunk képezi egyedüli biztosítékát az ő alkotmányos szabadságuknak is, de meg a dinasztia trónja szilárdságának is. A mai korban, a mai viszonyok között egy rabbá tett nemzetet rabbá tett néppel őriztetni és ezekkel a dinasztia trónját megvédeni és megerősíteni nem lehet! Jó lesz ezt idejében meggondolni és több pénteki napot nem rendezni! Dr. Egry Béla országgyűlési képviselő. Politikai szemle. Kossuth Ferencznek az általá- lános választói jog tárgyában irt czikke uralja a politikai helyzetet, s úgy látszik uj fordulatot ad a válságnak. Kossuth ezen kérdésben igy nyilatkozik : „ellőttünk áll az a minden más tekintetet domináló jelenség, hogy az uralkodó jogot ajánl a népnek, a népképviselet elvén álló parlament tehát nem állhat ellent annak, hogy a nép megkapja az uralkodó által felajánlt jogot“ s ezután igy folytatja fejtegetését : „azonban feltétlenül szükséges az, hogy ne jogtalanságból szülessék meg a népjog és hogy ne az alkotmány sértések egész lán- czolatának legyen eredménye, hanem rendes törvényhozási alkotással jussanak a nép széles rétegei a király által felajánlott politikai joghoz.“ Kossuth Ferencz ezen kijelentésével a függetlenségi és 48-as párt ismeretes álláspontját juttatta kifejezésre, a nélkül, hogy ezzel a koaliczió felfogásával ellentétbe jutott volna, mert előfeltételül azt köti ki, hogy a többségre támaszkodó, tehát igazán parlamentáris kormány vezesse ezen két dóst a megoldás felé, ma pedig többség a koaliczió, tehát erre vár a hivatás és feladat, hogy az általános választói jogot a magyar érdekeknek megfelelően megvalósítsa. Szerintünk az időpontot nagyon helyesen választotta meg Kossuth Ferencz a kérdés határozott irányban való felvetésével, mert a koaliczió kitartásának köszönhető, hogy az uralkodó, mint király Magyarországon és mint császár Ausztriában elódázhatatlannak jelentette ki az általános választói jog behozatalát, tehát az eddig létezett legnagyobb akadály, a király hozzájárulásának a kieszközlése, el van az útból hárítva és pedig a koaliczió okos. előrelátó és hazafias magatartása folytán. így mivel a kivitel lehetőségét a koaliczió magatartása biztosította, az általános szavazati jog Kiskun-Halas helyi értesítője. részére a király megnyerése a nemzeti küzdelem elvitathatatlan eredménye — világos, hogy azok akik annak igazi hívei, kénytelenek a koaliczióhoz csatlakozni, ha a megvalósítást komolyan akarják. Hogy pedig a népjog csakis alkotmányos minisztérium vezetése és politikai felelőssége mellett nyerhet oly megoldást, amely megnyugvást teremt, az bizonyítást nem igénylő megdönthetetlen igazság, valamint igaz az is amit gróf Tisza István mint miniszterelnök mondott egyik beszédében, hogy „az előtt a nemzeti akarat előtt, amely a törvényesen megválasztott képviselőház határozatában nyilvánul meg. — meg kell hajolni mindenkinek, mert az elfogja tiporni azt, aki útjában áll.“ * Kossuth Ferencz ismertetett és fentebb méltatott álláspontjával kapcsolatosan közöljük Dr. Babó Mihály városunk országgyűlési képviselőjének azt az indítványát, melyet az országos-párt hozzájárulása feltétele mellett már szeptemberben kivánt bejegyezni a képviselőház indítvány könyvébe, amelyet azonban akkor a párt többsége még idő előttinek tartott. Az indítvány igy szól : „Küldjön ki a Ház egy 35 tagból álló bizottságot azzal a megbízással, hogy az általános szavazati jog elvének alapján készítsen egy, a nemzeti érdekek biztosítása szempontjából a választói jog gyakorlásának előfeltételeit, korlátjait és módozatait is meghatározó törvény javaslatot a parlamenti reformról és azt a most folyó nemzeti küzdelem befejezése, s az alkotmányos kormány megalakulása után terjeszsze a kép viselőház elé.“ Tudjuk, hogy ezt az indítványt Kossuth Ferencz akkor is melegen pártolta, s ez önmagában is fényes bizonyítéka annak, hogy a függetlenségi párt és annak nagytekintélyű vezére hiven a párt programm- jához folyton követelte az általános választói jogot, amellett kitartott. Abba azonban nem ment, és nem is mehetett bele, hogy annak ellenértéké legyen a nemzeti küzdelem abban hagyása úgy, hogy a nemzeti követelések elejtessenek ; s bizonyos hogy ezt az áldozatot ma sem hozza meg. * A póttartalékosok behívását a kormány azzal a czélzattal rendelte el, hogy azok bevonulása a közönség hangulatát a nemzeti küzdelem ellen fogja irányítani. E feltevésében a kormány csalatkozni fog, mert úgy áll a dolog, hogy miután a képviselőház már előzetesen törvénytelennek mondta ki a behívást —a törvényhozás bizonyára gondolkodni fog, hogy a bent - ’-öltött idő fegyvergyakorlatnak számíttassák, és a családfentartók itthon maradottaikról a szükség határain belli 1 a hatóságok gondoskodni fognak, mert kétségtelen, hogy az e czélra kiadott összeg az állam által feltétlenül megtérítendő lesz. De csalódik a kormány hitében azért is, mert a póttartalékosok is jól tudják, hogy áldozat és károsodás nélkül a nemzeti küzdelem sikere nem biztosítható, s bizonyára meg vannak győződve arról, hogy az az áldozat, melyet a haza érdekében hozni kénytelenek, a jövőben az ő családjuk részére is oly előnyöket fog biztosítani melylyel káruk pótolva leend. * A város képviselőtestülete újból eltiltotta az önként befizetni szándékolt adók beszedését. Ez a rendelkezés törvényes, mert az állami számvitelről szóló 1897. XX. t.-cz. 19. §-a értelmében ha állami költségvetés nincs, a kormány köteles törvényjavaslatban felhatalmazást kérni arra, hogy az állam jövedelmeit beszedhesse, minthogy pedig a folyó évre állami költségvetés nincs, felhatalmazást nemcsak nem kapott a minisztérium, de nem is kért a törvényhozástól — bizonyos, hogy adót sem beszedni, sem behajtani nem jogosult; ezt bizonyítja még az is, hogy költségvetés vagy felhatalmazási törvény hiányában az összes adó törvények érvény nélküliek, ami kitűnik a felhatalmazási törvényekbe beigtatni szokott, — legutób az 1904. IV. törvónyczikkbe is bevezetett — ezen rendelkezésből: „a minisztérium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes törvényeket 1904. év első hat hónapjában érvényben tarthassa.“ Már pedig ha azok önmagukban érvényben maradnának, akkor fenntartásukra törvényes felhatalmazásra szükség nem volna, s éppen azért van „ex-lex,“ mert nincsenek kötelező adótörvények, mivel érvényük megszűnt mindaddig, mig vagy állami költségvetés lesz, vagy felhatalmazási törvény al- kottatik. •i* A törvénytelen kormány szolgálatába szegődött szocziálisták Kris- tóffy ur példáját követik. Ok is az erőszak terére léptek és oly jogokat rombolnak össze, a melyeket már megszereztünk. így hétfőn a sajtó szabadság ellen követtek el merényletet a szedők, kik a vélemények szabad nyilvánítását olykép akadályozták meg, hogy beszüntették mindazon lapoknál a munkát, melyek nem értenek egyet Kristóffy politikájával, minek következtében tegnap már 11 ellenzéki újság nem
