Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-01 / 44. szám

1905.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

november !.

követi utasításban, melynek kidolgozásában Dubraviczky alispán elnöklete alatt, gróf Széchényi, gróf Eáday, Fáy, Nyáry, s több neves férfiakon kívül egyik őse Tahi/ Károly tábla biró is részt vett, s amelyből különösen figyelmébe ajánljuk a ma is actualis következő részleteket:

„a törvényhozó testnek, hogy a hazának benne helyezett reménye és óhajtásai meg ne hiusittassanak s magas rendeltetéseinek kellőleg megfelelhessen, mozgásaiban és működéseiben erkölcsileg is szabadnak, s az alkotmányaikon kívül minden más korlátoktól feltétlenül mentnek, s ezen szabadságnak vagyis függetlenségnek biztosítottnak kell lennie.“ Továbbá :

„az ország annyi sokban hátramaradásának egyik sarkalatos oka abban gyökerezik, hogy az is ami hosszas vitatás s legmegfeszitettebb tusakodás után valahára csakugyan a törvény czimet kivívja magának, nem ritkán soha, vagy legalább igen későn jön foganatba.“ És :

„mivel a sérelmek leginkább a végrehajtó hatalomnak s a törvényhatóságoknak a törvények értelme feletti különbözésekből veszik eredetűket, miután a kormány mit pozitive parancsol, a hatalmában álló eszközökkel végre is szokta hajtani, s eltiltó parancsainak következése is szokott lenni, hogy általuk a dolog folytatása felfüggesztetik ; s ily körülmények között, habár később az okozott sérelmek meg- orvosoltatnak is, az ország lakosai mind a két esetben hosszasabb ideig tétetnek törvény es jogaik gyakorlásában birtokon kívül.11

Ezen iráuytadó részletek megfontolásával vessen számot a főispán ur politikai és hazafiui lelkiismeretével, s tudva azt, hogy :

éppen a kormány az, mely a törvényhozó testület függetlenségét, működésének szabadságát az ismeretes törvénytelen elnapolásokkal súlyosan megsértette ; — és hogy :

a törvénytárba beigtatolt törvényeknek a nemzet alkotmányos, és életbevágó jogait biztositó rendelkezéseit nem csak nem valósítja meg, hanem inkább kijátszani, s a jog érvényesitését lehetetlenné tenni törekszik ; — végre, hogy a kormány az, mely :

a törvények értelmét illetőleg ellentétbe jutván a törvényhatóságokkal, ezek határozatainak megsemmisítésével a polgárokat törvényes jogaik gyakorlásában birtokon kívül helyezi:

tartsa kötelességének felvilágosítani a kormányt eljárásának alkotmány-, törvény és haza ellenes voltáról, s ha kárhozatos utján azt

megállítani nem sikerül, inkább álljon félre önszántából, sem hogy kitegye magát annak, hogy félre állítsa a törvényhatóság ; mert azt tuduia kell a főispán urnák, hogy Pestvármegye közönsége miként szokott elbánni az igaz ügy árulóival, s bizonyára tisztában van azzal, hogy a vármegye tisztikara és vezető fórfiainak barátsága csak ellene fordulhat akkor, ha alkotmány és törvényellenes utón oly kormány rendeleteket akar érvényesíteni, a melyek ellentétben állnak a közszabadsággal, és a hazai törvényekkel.

*

A kormány-program mot báró Fejórváry tegnap nyilvánossági a hozta.

Ezúttal nem foglalkozhatunk a részletekkel, általánosságban pedig elegendőnek tartjuk megjegyezni a következőket:

A kormány igér hetet-havat, — nincs társadalmi osztály, melynek tagjai a maguk javára bizonyos előnyt ne találnának a programm szavaiban, de nincs társadalmi osztály sem olyan, melynek tagjai be ne látnák, hogy a csillogó programm nem egyéb, kápráztatásra szánt furfangosságnál, s minden csak kissé komoly ember azt a kérdést teszi fel magának, hogy hol volt az uralmat 38 éven gyakorolt kormánypárt, és hol voltak az ahhoz tartozott mostani ministerek akkor, mikor a most Ígérteket a függetlenségi párt a nép érdekében követelte ; miért ellenezték akkor, ha most azokat, amit Ígérnek a közjó érdekében, megvalósitandónak látják ! ?

A felelet egyszerű. Azt hiszik, hogy a bőkezű Ígérettel megtévesztik a népet, és rá vehetik arra, hogy a nemzeti jogokért folyó küzdelemtől elálljon, és igy érvényt szerezhetnek a fejedelmi absolut hatalomnak és pedig nemcsak a jelenben, hanem még a jövőre is.

Hát mi azt hisszük, hogy az Ígéretekből már rég kiábrándult a közönség, és miután látja, hogy mostani küzdelmének ellenértéke fejében mennyit ígérnek, azt is belátja, hogy nagyon becses jogok azok, a melyekért az ellenzék küzd, és igy nem fogja magát a kormány Ígéretei által becsapatni, hanem kitart a hazafias küzdelemben.

Polgármesteri jelentés.

1904-ik évről.

Megemlékeztünk már arról, hogy a városi képviselő-testület f. e. augusztus hó 28-án tartott ülésében elrendelte, hogy a polgámester- nek Kiskunhalas 1904. évi közigazgatási életéről szóló jelentése kinyo- mattassék és kiosztassék.

E jelentés füzet alakjában megjelenvén, tartalmáról a következőkben számolhatunk be :

I. részében foglalkozik a városi hivatalok ügyforgalmával, mely szerint múlt évben a városi tisztviselők 20346 ügydarabot intéztek el, mig elintézetlenül csak 193 beadvány maradt. Ugyanitt közli a polgármester a képviselő-testület fontosabb határozatait is.

II. részében a jelentésnek a múlt évi közegószségi állapotokról szerezhetünk értesülést, melyek tekintettel a ragályos betegségek ritka eseteire, kedvezőeknek mondhatók.

III. részében a jelentésnek a polgármester a közgazdasági állapotokkal foglalkozik; felemlíti, hogy a város lakossága tavaly gyümölcsből 200,000 koronát vett be, mig a város bortermése 50000 hektoliter volt. Érdekes adatokat közöl a jelentés az állategészségügyre, állat-tenyésztésre és a vágóhídi forgalomra vonatkozólag, mely szerint a múlt esztendőben 6667 drb állat vágatott le fogyasztásra. A város piaczain tavaly előfordult napi árakról szerkesztett kimutatás különösen egyes termékeknél élénk árhullámzást tüntet fel és szomorú kópét mutatja a már-már tűrhetetlen drágaságnak, így pld. júliusban a burgonya mé- termázsája 14 korona volt.

A jelentés IV-ik részét a polgár- mester a tanügynek szentelte, mely szerint a nevelés ügyét városunkban 9 különböző tóbbé-kevósbé látogatott iskola szolgálta ; megemlékezvén a szegónysorsu gyermekek gyámolitá- sáról is.

Az V. fejezet a város területét és kataszterét tárgyalja, mely a város pontos területét 112,188 hold 772 □-öl nagyságúnak állapítja meg. Az ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme 140,240 frt 61 kr. Birtok változás 1904-ben 979 esetben

történt.

A VI. rész a népesedési mozgalommal foglalkozik, mely szerint az 1904-ben születtek száma 703, az ugyanezen évben elhaltak száma pedig 502 volt, természetes szaporodás tehát 201. Házasságot 198 pár kötött, melyből 54 vegyes házasság volt.

A VII. rósz a gazdasági munkás és cselédsególy-pénztár tag forgalmi kimutatása, melynél szembe tűnő, hogy a pénztárnak csak 19 rendes tagja van.

A VIII. pont röviden az iparügyekkel és a kerületi betogsegélyző pénztárral foglalkozik.

A IX. fejezet a közmunkaügyet tárgyalja, felemlitvón, hogy városunknak 35,750 Kim. közlekedési és 116,900 Kim. közutja van.

A X. pontnál az árvaszékről tesz jelentést a polgármester, mely sze-