Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-11 / 41. szám
L 905. Kiskun-Halas helyi értesítője. október 11. Politikai szemle. Az országgyűlési képviselők pártközi értekezlete e hó 3-án a fővárosi uj városháza közgyűlési termében foglalkozott a király szeptember 23-iki nyilatkozatával, feltételeivel; ekkor adta meg egyhangúlag elfogadott határozatban a komoly és méltóságteljes választ, melynek hatása alól senki, tehát maga a király sem vonhatja ki magát. Sajnáljuk, hogy lapunk terjedelme nem engedi meg, miszerint a határozatot szószerint közöljük, lényegét azonban adjuk a következőkben : 1. Az értekezleten egy begy ült képviselők helyeslik a szeptember 23-án 0 felségéhez hivott parlamenti férfiak eljárását. 2. A szeptember 23-iki királyi nyilatkozat (melyet szeptember 27- iki számunkban teljes szövegében közöltünk) politikai tartalmát illetőleg megállapítja az értekezlet, hogy a többségre nézve erkölcsi lehetetlenség megállapított föltételek alapján kormányt alkotni. Állást foglal az értekezlet azokkal az alkotmány jogi - sérelmekkel szemben, melyek a szeptember 23-án tett királyi kijelentésekben foglaltatnak, s az alkotmányba ütközőnek tartja azt az egész eljárást, amely a parlamenti többségtől a követendő politikára nézve fejedelmi ultimátumokhoz való föltétien alkalmazkodást követel, és kimutatja a feltételekben foglalt nyilatkozatok alkotmány ellenes voltát és törvénybe ütközését. 3. Megállapítja az értekezlet, hogy a királyi nyilatkozatok úgy alakjukban, mint tartalmukban az országnak amúgy is súlyos politikai helyzetét még súlyosabbá tették, és alkotmányunk némely sarkalatos alapelvével is ellentétben állanak ; kimondja, hogy az alkotmány védelme és a helyzet kibouyolitása csak az országgyűlésen eszközölhető, ott kell kiegyenlíteni a nézet eltéréseket, amelyek a király és a parlamenti többség közt fönforognak, és ez okon : az értekezlet mindenek előtt tiltakozik az országgyűlésnek alkotmányellenes folytonos elnapolásai ellen. Kimondja továbbá hogy: az országgyűlési tárgyalások fonalának újból való felvételéhez első lépésnek tekinti az értekezlet, hogy a kópviselőház feliratása, parlamenti felelős lcormány által az óv százados gyakorlatnak megfelelő alakban királyi válasz eszközöltessék ki, mely az országgyűlésen rneg- vitattatván, a helyzet tisztázására alapot nyújt; — kijelenti hogy : az értekezleten megjelent országgyűlési képviselők parlamenti eljárásukat a, határozatban kifejtettek szerint fogják irányítani. A határozat befejező része igy szól : „Ha pedig újabb erőszakos lépések által képviselői jogaink gyakorlásától elűttetnénk, a nemzet előtt emeljük fel tiltakozó szavunkat az alkotmányt kijátszó eljárás ellen azzal a megnyugvással, hogy a kibontakozás törvényes útjára rámu-' tattunk, arra rálépni készek voltunk, és abban a bizalomban, hogy az alkotmány elszánt védelmében az egész nemzet velünk lesz “ A szabadelvű párthoz tartozó képviselők kivételével, tehát a kóp- viselőbáz minden más párthoz tartozó tagjai egyértelműen állást foglaltak az alkotmányba ütköző királyi nyilatkozat ellen, s minthogy itry a képviselöház többsége állapította meg a királyi nyilatkozat alkotmány ellenes voltát, és az értekezleten jelen volt képviselők kijelentették, hogy a fenti határozatban foglaltak szerint járnak el — kétségtelen, hogy a megdöbbenést keltett szeptember 23-iki királyi ultimátum nem érvényesithető ; s ha ahhoz a király mégis ragaszkodnék, azt a nemzetnek a maga egészében kell visszaverni, visszaverni a törvóny- nyel, melynek erős sánczain az azokra esküt tett király alkotmány- ellenes akarata sem törhet át, kivé - vén. ha a nemzet igaz ügyének árulója akadna! Hisszük, hogy a pártközi értekezletnek a nemzetbe vetett bizodalma teljesül, s a törvényhozás többségének bölcs vezetésével, a közakarat diadalmaskodik a haza javára, és győzni fog a nemzet., * A magyar nemzeti küzdelem újabb, nem remélt támogatást nyert, oly helyről, amely bizonyára meglepte az osztrákokat is. A horvát-szlavonországi és dal- mácziai képviselők ugyanis Fűmében több napon át tartott tanácskozás után elfogadták azt a határozati javaslatot, melyben kimondják, hogy : „A horvát képviselők ama véleményen vannak, hogy a magyar- országi válságot az a küzdelem idézte elő, amely Magyarország teljes függetlenségéhez vezet. A horvát képviselők jogosnak tartják ezt a törekvést, már csak azért is, mert minden nemzetnek föltótien joga. hogy fönnállását és jövőjét biztosítsa. Ilyen körülmények között kötelességüknek tartják a horvát képviselők., hogy az összes állami jogok és szabadságok megvalósítása érdekében a magyar nemzettel együtt liarczoljanak.u Ha ezt a kijelentést a szavaknak megfelelő határozottság követi a tettek mezején, akkor örömmel tölthet el mindenkit a horvát képviselők hazafias nyilatkozata, mely már önmagában is fényes bizonyítéka annak, hogy a Draváu túl is tudatára ébredtek, hogy az osztrák szellem és felfogás nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a horvát népnek is ellensége, s a bécsi százados gyakorlat az volt, hogy a népeket egymással szembeállítva azok erejét azért osztotta meg, hogy felettük uralkodhassék; s bizonyos, hogy a horvátok a császári érdekek szolgálatában tett áldozataikért sem kaptak egyebet Bécsból, mint szolgaságot, lenézést, amely ellen még csak nem is védekezhettek, mert érezték, hogy bűnt követtek el az anyaország ellen, mindannyiszor, valahányszor segítettek letiporni a magyar sza- badságharczot, amely az ő jogaikért is folytattatott. A magyarok győzelmével a horvátok is győznek, helyes tehát, hogy a közös ellenség ellen való együttes küzdelemre erejüket felajánlják. ❖ Október 6-án ünnepelve gyászolt és gyászolva ünnepelt a főváros hazafias közönsége. Valódi politikai demonstraezia volt az, hogy 30—40 ezer ember hazafias érzéstől áthatva és példás rendben vonult kt a vértanú halált halt első magyar miniszterelnök, gróf Baty- tyáni Lajos és Kossuth Lajos sírjához. — Méltán nevezhetjük ezt a gyászünnepet politikai akeziónak, mert kétségtelen, hogy az 1848/49-iki szabadságharcz vértanúinak szelleme, eszméje e napon még azok szivében is elfoglalta a maga helyét, a kik ez ideig attól elzárkóztak; s az a méltóságteljes érzelem, mely uralta az elméket és a sziveket, a maga némaságában is kiáltó „memento“ Becsnek, figyelmeztetés, mely pár szóval igy fejezhető ki:' „ne bántsd a magyart !“ * A kópviselőház f. hó 10-iki ülése előtt az összes pártok azzal voltak elfoglalva, hogy állást foglaljanak a törvénytelen kormányzat folytatásával, illetve az országgyűlésnek várható uj elnapolásával szemben.
