Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-13 / 37. szám

1905.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

szeptember 13.

Politikai szemle,

A vezérlő-bizottság elhatározta, hogy a miniszterek vád alá helyezése tárgyában indítványt terjeszt a kópviselőház elé.

Kétségtelen, hogy a mostani minisztérium a vádinditvány alapjául szolgáló 1848. évi III. törvény- czik 32-ik§-ának mind három pontja ellen súlyosan vétett, s igy vád alá helyezése indokolt.

Nem tudunk esetet, hogy a minisztérium összes tagjai ellen adatott volna be valahol vád alá helyezési indítvány, sigy bizonynyá- raja külföldön is nagy feltűnést fog kelteni a javaslat, s érdeklődéssel várják a képviselőház hozandó határozatát.

Magyarországon eddig még csak Récsey Adám miniszterelnök ellen hoztak 1848. október 7-én vád alá helyező határozatot az általa ellen- jegyzett s az alkotmányt és függetlenséget veszélyeztető királyi leirat miatt, mely Schönbrunnban 1848. október 3-án kelt.

A vádhatározat szavai ezek : „Minthogy a nemzet képviselői az idézett alkotmányt íolforgató iraton Récsey Adámnak mint állítólagos miniszterelnöknek aláírását, szemlélnék ; és tekintetbe vévén azt, hogy ha magát miniszterelnökké törvényes formában lett kinevezte- tése nélkül irta alá az irománynak, mint a miniszteri czimnek bitorlója törvényes büntetés alá esik, és tekintetbe vévén, hogy a múlt ország- gyűlésen alkotott III. törvényczikk 32 ik §-a még a törvényesen kinevezett minisztereket is minden oly tettért, vagy rendeletért feleletre vonandónak parancsol, mely tett, vagy rendelet az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét s az egyéni szabadságot sérti. Ugyanezért a képviselőház Récsey Adámnak törvényes kereset alá vonatását s e végett vád alá helyeztetését ezennel elhatározza.“

*

Az általános titkos választói jog ligájának előkészitő bizottsága városunk országgyűlési képviselőjét is felszólította, hogy a Liga 100-as bizottságába lépjen be.

Dr. Babó Mihály a felszólításra a következőkben válaszolt: „Nem egyezem bele, hogy a ligának 100-as bizottságábajnevem felvétessék, mert politikai működésem ideje alatt általam vallott általános választói jog megvalósításának a nemzet alkotmányáért folyó küzdelemmel történt szembe állítását, s a jelen súlyos

helyzetben való rögtönös elintézését helyesnek, ezólra vezetőnek el nem ismerhetem. — Szerintem be kell várni ezen kérdéssel a válság kedvező megoldását, a mikor a részletek hazafias irányban történt meghatározása mellett örömmel állok azok közé, akik az általános választói jog üdvös eszméjéért fognak dolgozni

Ez idő szerint megosztani az erőket nem kívánatos, mert félő, hogy a nagy elv gyakorlati értékében fog kompromittáltatni, ha most állittatik előtérbe a nemzet egész erejét igénylő küzdelem közepén.“

Közöltük e levelet, mely a higgadtságnak és az általános választói jog iránti szeretetnek fényes bizonyítéka. E levél komoly intelem azoknak, akik nem számolnak a a gyakorlati élet és hazafiság követelményeivel és akik a nagy és üdvös eszmét előkészítés nélkül vetették oda a politikai élet küzdteróre akkor, mikor a siker kilátása a zavaros időkre való tekintettel nagyon is kétséges.

*

Kristóffy József németbogsáni beszédéből kritikai megjegyzéseinkkel kísérve közöljük a következő szemelvényeket:

A magyar parlamentárizmus romba dőlésének közvetlen okát az obstruktió idézte elő, az obstruktiót a nép elégedetlensége szülte, a nép elégedetlensége pedig a jog nélküliségből, s az ezzel járó kenyér és munkahiányból fakadt.

Elismeri tehát Kristóffy azt az igazságot, hogy parlamentárizmus romba dültét nem az obstruktió okozta, hanem csak az okot idézte elő, azt az okot, amelyet a kormány és a szabadelvű-párt november 18-iki oktalan, alkotmány és házszabály ellenes, erőszakos határozatában ismerniük, fel, s mi- uán beismeri azt is hogy „az obstruktiót a nép elégedetlensége szülte“ ez pedig a szabadelvűpárt 38 éves szerencsétlen politikáján nak az eredménye — világos, hogy Kristóffy maga mondta ki a lesújtó Ítéletet arról a szabadelvű pártról amelynek folyton tagja volt, s amelyről maga mondja azt is, hogy „az egyházpolitikai törvények óta nem volt programmja, csak a kormányzati teendőkre, s a 67-es alap állandósítására szorítkozott.“

Megérdemelte tehát a szabadelvű-párt, s országos érdek volt, hogy elbukjék, s kívánatos, hogy örökre megsemmisüljön, mert az is igaz, amit szintén Kristóffy mondott miszerint „a szabadelvű-párt nem

törődött azzal, hogy gyökereit a nép leikébe bocsássa“ tehát nem érdemelte meg a nép támogatását.

„A parlament a mai választói jognál fogva csak a földbirtokosok érdekeit ismeri fel és veszi észre, a munkások tömegével ellenben nem tart közösséget, azokkal szemben nem érez felelősséget.

A gyógyítás módja azonban egyszerű. Ami hibát a választói jog korlátozottsága elkövetett, azt jóvá lehet, sőt jóvá kell tenni a választói jog kiterjesztésével. Es e részben minden habozás nélkül el kell 'menni a leggyökeresebb megoldásig: az általános választói jog behozataláig.

Nem kell félni a nemzetiségektől, mert egyik másik nemzetiség helyzetét számszerűd talán ked- vezőbbóteszi, de ez csak anynyit jelent, hogy a magyar választók tetemes megszaporodása mellett a nem magyar ajkú állámpolgárok száma is szaporodik azon arányban amelyet, a választói jognak törvényes kellékei és előfeltételei meghatározni fognak.

Megállapíthatjuk tehát, hogy az általános választói jog behozatala a magyar állam politikai erő viszonyai szempontjából semminemű veszéllyel nem jár.“

Ezeket mondta Kristóffy az általános választói jogról, melynek prog- ramm-beszédje szerint korántsem oly lelkes, buzgó és bátor harczosa- ként mutatta be magát, amint azt eddig hirdette, mert most már nem mondja, hogy be kell hozni hanem csak azt, hogy el lehet menni a választói jog behozataláig, de nem minden fentartás nélkül, hanem a törvényes kellékek és előfeltételek meghatározása mellett.

Láthatják ebből a szoczialisták, hogy be ugratták őket, mert a belügyminiszter ur egy szóval sem mondta, hogy az általános választói jog a kormány programmja, és hogy annak behozatalához a király is beleegyezését adta. Már is vissza szívta a nekik tett Ígéret legnagyobb részét, s nem megy, amint komolyan nem is mehet tovább e kérdésben mint a függetlenségi-párt. E párt t. i. vallja, hogy be kell hozni az általános választói jogot, de a magyar nemzeti álláspont érdekei szempontjából törvényben meghatározott előfeltételek mellett.

Kristóffy beszédének többi részé vei esetleg később fogunk foglalkozni, ezúttal csak azt jegyezvén meg, hogy társadalmi osztályoknak társadalmi osztályokkal történt szembeállításával sem rendet, sem nyugalmat, sem megelégedést teremteni nem lehet, s hibás taktika Kristóffy-