Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-06 / 36. szám

1905 Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 6. Úri kényelemmel berende­zett 6 szobás lakóház a Kossuth utcza közvetlen közelében,-az udvar­ban kitűnő ivóvízzel szabad kézből örök áron eladó. Értekezhetni Egregi Horváth István tulajdonossal. Tordai Grézánó Hold utcza 827 sz. lakóházát örök áron eladja. Gyenizse Gergely balotai 17 hold tanyás birtokát 4 hold sző­lővel — Kálozi Nagy József szom­szédságában — kisebb részletekben is örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Toth Ferencz VII. kér. la­kóházát örök áron eladja. Értekez­hetni vele fenti lakásán. Zseni Lajos rekettyéi 5 hold szőlő és szántóföldjét —1 Vörös Sán­dor szomszédságában — kisebb rész­letekben is örök áron eladja. Érte­kezhetni vele a baptista imaháznál levő lakásán. Abrahám Sándor a felső kisteleki utón aluli 1376 n. öl sző­lőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele I. kér. lakásán. A kiskunhalasi kerületi be- tegsegély'ző pénztár elnöksége érte­síti a pénztár tágjait, hogy korábbi igazgatósági határozat alapján az orvosi vényekre a szükséges gyógy­szert bármelyik helybeli gyógytár- ban megkaphatják és igy a gyógy- tárak között szabadon választhatnak. ifj Németh Sándornak Pá- zsith István tanyáján avit épületfája és 40 öl tűzifája van eladó. özv. Sperlágh Dánieiné Főnt 617 sz. lakóházánál levő mel­léképületét idősebb gyermektelen házaspárnak Dömötörtől kezdve bér­be kiadja. Brancs Vilmos asztalosnak IV. kér. házánál nagy mennyiségű száraz diófája és 2 vaskájhája(szén, fa, és kox fűtésre) van eladó. Fekete P. Antal zsanai 5 hold erdő és legelő földjét örök áron ealdja. Értekezhetni vele Eresztő pusztai malmánál. Halász Ferenczné VI. kér. 1716 és 1783 sz. lakóházait örök áron: eladja. Értekezhetni vele Hon-, véd utczai lakásán. Matkó Sándornó városi elő- fogatát eladja. Értekezhetni vele Vörösmarty utczai lakásán. A polgári ifjúság a Natkai szigeten Vasárnap népies tánczmu- latságot rendez Orbán Benő zene­kara közreműködésével. Belépti dij 60 fii. Kezdete este 7 órakor. Nagy .Apáti Erzsébet VII. I k<*r. lakóházát és a kisteleki utón i aluli 6 kapa szőlőjét örök áron eladja, j A ház esetleg bérbe is kivehető. Értekezhetni vele fenti lakásán. Kellner Benő V. kér. lakó­házánál egy bútorozott szoba azon­nal kiadó. Nagy Béni V. kér. Hunyadi utcza 1463 sz. újonnan épült lakó­házánál egy szép lakás pinczóvel bérbe kiadó. Értekezhetni vele fenti lakásán. Nemes Sándor H. jnal ut- czai lakóházánál egy lakás Dömötör­től kezdve bérbe kiadó. r .A szoczialisták népgyülése, A nemzetközi szocziáldemokrata- párt vasárnap délután nálunk is gyűlést tartott, melynek érdekessé­get adott az, hogy arra küldöttségi- leg meghívták Dr. Babó Mihályt városunk országgyűlési képviselőjét is, aki megjelenvén a gyűlésen a politikai helyzetről és az általános választói jogról a szoczialisták által is helyesléssel fogadott beszédet tartott, melyben beigazolta, hogy az ellenzék magatartása a nemzet ér­dekében áll, s csakis kitartással lehet a régi rendszert megdönteni, s annak helyébe ujjat állítani, olyat, mely az 1848-iki törvények szelle­mének, anépérdekeinek s a változott viszonyoknak megíelel. A központi szoeziáldemokrata- pártot Szabó Garbai Sándor és Velt- ner Jakab képviselték. A gyűlésen elhangzott beszédek tartalmát kivo­natolva következőkben közöljük. Szabó Garbai Sándor helyesli és hazafias cselekedetnek mondja az ellenzék egyesülését és azt az eljá­rását melylyel lehetetlenné tette gróf Tisza Istvánt az általa tervezett azon házszabály módosításával együtt melynek czélja az volt, hogy az ellenzék tagjaiba a szót belefojtsa, s megfossza attól a lehetőségtől, hogy valamely törvényjavaslatot meggá­tolhasson. Azonban miután a többséget a választásnál a coalitió nyerte meg, most már kötelessége a nép érdeké­ben behozni az általános választói jogot titkos szavazással azért, hogy az uralkodóval szemben a nép aka­ratára lehessen hivatkozni. Támadja a mágnásokat, mert ezek nem akarják az általános vá­lasztói jogot, a progresziv adót s az önálló vámterületet, s csak azért teszik első helyre a magyar vezény­szót, hogy fiaiknak a hadseregben magas állásokat szerezhessenek a jövőben. A mágnásokat a munkások nem támogathatják, mert hiszen midőn a hires véderő vita alatt, buzdításukra a munkások Tisza Kálmán akkori miniszterelnök kocsiját feiforditot- ták — ezért fejenként csak 4—4 krajczárt kaptak, ilyen kevésre be­csülik azok a munkás népet, s nem kell nekik a progresziv adó és az önálló vámterület, mert az a népnek használ, az ö érdekeiket pedig sérti. Hozassák be az általános válasz­tói jog, s hogy senki ne befolyásol­hassa a választókat, legyeit a szava­zás titkos, űgv mint Angliában és Amerikában, mely a nópjogok hazája. Nem tagadja, hogy a ma­gyar vezényszó is fontos, de fő az általános választói jog, melyet nem kell a nemzetiségekre való tekintet­ből a magyarul Írás, olvasáshoz kötni, s ha az meg lesz, akkor nem a felett keli vitázni, hogy legyen-e magyar vagy közöshadsereg, hanem a felett, hogy nem kell hadsereg, s addig - is mig az megszüntethető, bekell hozni a kétéves szolgálati időt. Ezután a népgyűlés elnöke, Dr. Babé Mihályt kérte fel, hogy tartson beszédet, aki az egybegyűltek óhaj­tása következtében is megtartotta beszédét, melynek lényege a követ­kezőket tartalmazta : Dr. Babó Mihály képviselő min­denek előtt kijelenti, hogy a kül­döttség meghívására megjelenni, s a felszólítás folytán nyilatkozatra magát, mint e város képviselője kötelezettnek tekinti, s azt teljesiti is, hogy megvilágítsa a helyzetet, azért, hogy legyen alkalma a pol­gárságnak megalkotni helyes véle­ményét arra nézve, hogy az egye­sült ellenzéknek, vagy az azt kárhoztató szocziáldemokratáknak vau-e igaza. Ismertetve azt, hogy az előtte szóló által is elitéit házszabály mó­dosítás kapcsán követett erőszakos eljárása gróf Tisza Istvánnak, és a szabadelvű-párt veszélyes magatar­tása miként egyesítette az ellenzéki pártokat arra, hogy gróf Tisza István káros terveit meggátolja; hangsur lyozva kiemeli, hogy az egye­sülés daczára mindegyik orszá­gos politikai párt fentartotta a maga programját, abból és elve­iből sem az egyik, sem a másik semmit nem engedett, tehát a függetlenségi-párt maradt és áll az 1848-iki. alapon, — az ujpárt, néppárt és az n. n. disszidensek padit) álltak és állnak az 1867-iki kiegyezés alapján, s mikor gróf Tisza a választásokat kiíratta, mert

Next

/
Thumbnails
Contents