Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-11-13 / 20. szám

I. évfolyam. Kiskunhalas, 1904. november 13. 20. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: j HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, ahol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELŐSSZERKESZTÖ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egé-sz évre 4 kér. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 k«r., ne­gyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. Az uj népoktatási törvény- javaslat. Berzeviczy Albert, közoktatásügyi minisz- t :r alig melegedett bele a miniszteri székbe, máris olyan nemzedékekre kiható reformokat óhajt létesíteni, melyek joggal adhatnak reményt arra nézve, hogy a miniszter további működé­sében is ugyanilyen intencióktól áthatva, sok nagyszabású törvényt fog létrehozni. A népoktatási törvényjavaslat egy nagyon messzire kiható és pillanatra alig észrevehető előnyöket rejt magában. A törvényjavaslat min­den egyes pontja arra czéloz, hogy az egész nemzeti életen egy egységes magyar kultúra, i magyar gondolkodás, magyar érzés és magyar nyelv vonuljon végig. A felekezet ne legyen hátvéd arra, hogy annak örve alatt a zsenge gyermekiélekbe minden iránt, a mi magyar, gyűlöletet csepegtethessenek lelketlen ellenségei [ a magyarnak. Gondoljuk meg csak, milyen ha­talmas tényező a nemzet életében az, hogyha egész nemzedékeket nyerünk meg számára. Mert vájjon nem nemzeti vagyongyarapodást jelent-e az, amikor a magyar nyelv révén abba a szel­lemi légkörbe jut az a tót, román vagy német gyermek, mely egész életére kihat, a mely vele van fiatal korától késő aggsága napjáig? Magyar tanítók, magyar iskolák. Ez a ve­leje az egész törvényjavaslatnak. Hacsak a köz­elmúltba tekintünk vissza, találkozni fogunk sok olyan tanítóval, a kik minden ok nélkül fel­használták az iskolát, mint a nemzetiségi pa­pok a templomot arra, hogy csorbát üssenek a magyaron, azon a népen, mely minden más nemzetbelit soha erőszakosan magyarosítani nem akart, azon a népen, meiy uralkodó ál­lamvallását más felekezetbelire rátukmálni egyet­lenegyszer sem tartotta kívánatosnak. A köte­lező szakvizsgálat majd uj irányt ad az ország közoktatásának és közvetve uj irányt, uj és fiatal életet, a magyarosodásnak. Akármilyen tannyelvű tanitóképzőintézetben végezte légyen a jelölt a tankurzust, ha kinevezést vagy vá­lasztást akar valamelyik iskolába, addig nem kapja meg az oklevelét, mig a főtárgyakból magyar nyelvbeni jártasságát ki nem mutatja. Az ismétlő tanfolyam intézménye egyike a legüdvösebbeknek, a mit e téren csak elgon­dolni lehet. A fiatalság folyton az iskola mű­velő hatása alatt él, egyre a tanitó oldala mellett van és a helyi viszonyoknak meg­felelően vary gazdasági, vagy kertészeti, vagy háztartási, valamint közismereri tárgyak oktatást élvez. Ez annál is inkább jó és célszerű, mert gyakorlati irányban ad nevelést a magyar ifjú­ságnak. Mostanáig agyonnyaggatták a szegény parasztjukat a grammatika szabályaival, mintha nem is földmivelő, hanem nyelvész nemzet volnánk. A törvényjavaslatnak kétségtelenül a legér­dekesebb passzusa az, mely úgy rendelkezik, hogy azon esetben, ha a kormány a tanitó vagy tanitónőképző intézetben erkölcsi bajok­nak vagy államellenes iránynak jönne tudomá­sára és ezek ellenében az intézet illetékes fele­kezeti főhatósága utján gyökeres orvoslás nem szerezhető, a kultuszminiszter saját rendes vagy e célból különösen kiküldendő közegei által vizsgálatot teljesittet; és ha ezen vizsgálatok alapján olyan tények állapíttatnak meg, a me­lyek az állami- és községi képzőintézetek igaz­gatójára és tanáraira nézve hivatalvesztést von­nának maguk után, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek joga és kötelessége azon intézettől a veszélyes egyének eltávolítását követelni. Ez a passzus nyilván azért iktatódott a törvényjavaslatba, mert elodázhatatlanul nagy szükség van rá. Ott a tanítóképzőben keresendő leggyakrabban minden, a magyar állam ellen irányuló bujtogatás, lázitás kútfeje. Ott kell ke­resni minden ellenségeskedést, a mit a leendő tanítókba ügyesen beplántálnak a lelkiismeret nélkül való tanárok, hogy ha már a maguk esz­telen céljait nem érhetik el, legalább ne en­gedjék kialakulni az egységes magyar államot. Ez a rendelkezés azonban útját szegi majd az Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents