Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-07-24 / 4. szám
I. évfolyam. Kiskunhalas, 1904. jultus 24. 4. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. Felelősszerkesztő és lapkiadótulajdonos: Hor vát G v u 1 a. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre C kor , félévre 3 kor., gyedévre 1 kor 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. kor. Két indítvány. Kiskunhalas város népszerű polgármestere Dr. Nagy Mór, az alábbi két életrevaló indítványt terjesztette a tanács elé. Az egyik a város belterületén a kövezet rendezését, a másik pedig a halas—vadkert— kiskőrösi és a kiskörös— izsák—kecskeméti törvényhatósági közút kiépítését célozza. Maga az indítvány oly kézzel fogható érvekkel okadol, hogy e helyütt ránk nem várhat más feladat, mint az indítványok ideiktaíása. Hogy Halas város jó belátásu vezető férfiai e két indítvány mellett egyhangúan állást foglaljanak ez mindenkinek közös érdeke, lm a két indítvány: I. „Minden, város fejlődésének egyik elengedhetetlen követelménye, hogy a város belterületén a forgalom igényeinek megfelelő jó közlekedése legyen. Városunk e tekintetben megtet.e már az else lépést akkor, midőn a gyalogjárók építését elhatározta es határozatát a belterületen végre is hajtotta. A legforgalmasabb területe a piactér azonban, kivált esős időjárás alkalmával, csaknem járhatatlan. Tavaszszal a feneketlen sár, nyáron a tüdőt pusztító por az ott tartózkodást mérhetetlen kellemetlenné, sőt az egészségre károssá teszi. Ezen a tarthat lan állapoton óhajtanék javítani , az által, midőn a tekintetes tanács elé a következő javaslatot terjesztem: javasolja a tekintetes tanács a képviselőtestületnek, hogy a város közönsége kérelemmel forduljon a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz oly értelmű engedély okirat kiadása iránt, melyben Kiskunhalas r. t. város közönsége részére a piacterek és az azokhoz vezető gránit burkolattal ellátandó közutak kiépítése, fentartása, kezelése és esetleges újból építése fejében kövezetvámszedésijog engedélyeztessék, és jogosittassék fel Kiskunhalasi', t. város közönsége arra, hogy az 1890. évi I. t.-cikk 93 §-a értel- • méhen a tényleges megkezdés napjától számított egymásután következő harminc éven át a kiskunhalasi vasúti állomásra fel és leadott áruk után kövezetvámszedési jogot gyakorolhasson és annak érvényesítésével a kiskunhalasi vasúti állomáson fel és leadott áruk után métermázsánként 2 fillér vámdijat szedhessen, A vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségek s kötelességek tekintetében, valamint a vámmentességre vonatkozólag vesse alá magát a város közönsége az 1890. I. t.-c. szabályainak.“ f n « < * M 1 r II. „Köztudomás szerint törvényhozó testületünk az államkormányzatnak javaslatra törvényt alkotott az állami költségen teljesítendő beruházásokról, mely törvényben az ott megjelölt törvényhatósági közutak kiépítése is az állam költségén teljesítendő beruházási munkálatok körébe van bevonva. Törvényhatósági útadóink immár elérvén a törvényben megszabott 10% maximális százalékot, törvényhatóságunk is azok közé tartozik, melyekre vonatkozólag a beruházási törvény közutaknak állami kiépítése tekintetében világos rendelkezéseket foglal magában. Azon közutak között, melyeknek kiépítése immár elsőrendű életszükséglet, mindenesetre első helyen áll a halas—vadkert—kiskőrösi és az annak folytatását képező, egészen Budapestig, az ország szivéig vezető törvényhatósági ut — és ennek kiágazásaként a kiskörös—izsák—kecskeméti törvényhatósági közút. Évtizedek folytak le a nélkül, hogy ezen útszakasz kiépilésére akár a törvényhatóság, akár a kormányhatósághoz kérelemmel fordultunk volna, nem azért, mintha ezen törvényhatósági utak állapota minden jogos igényt kielégített volna, hanem egyedül azért, mert tudjuk, hogy a törvényhatósági utadóalap köz- uiáinknak oly mérvű kiépítését, mely további igények kizárására alkalmas, túlterheltsége miatt meg nem bírná. A midőn tehát annak lehetősége kínálkozik, hogy az említett jelentékeny forgalmú törvényhatósági közút az uíadó-a!ap terhe nélkül állami költségen építtessék ki, akkor, a midőn jól tudjuk, hogy e tekintetben törvényhatóságunknak eddig mostoha gyermekei voltunk, — elengedhetetlen kötelességünk, hogy ezen útszakaszok kiépítését a törvényhatósági bizottságtól kérelmezzük. Kérelmezhetjük ezt annyival is inkább, mert mellette mélyreható, megdönthetetlen indokaink vannak. Nagy érdekszempontok azok, melyek a kérdésben lévő törvényhatósági útszakasz kiépítését a közgazdaság, kereskedés, ipar és állami igazgatás igényeire való tekintettel nemcsak ajánlatossá, de egyenesen szükségessé is teszik. Nem akarom hangsúlyozni, mily fontos stratégiai ! érdékek azok, melyek ennek az útszakasznak kiépité- ; sét követelik, de nem hagyhatom szó nélkül, hogy az emberemlékezet óta bennünket a fővárossal összekötő „országut“-nak kövezése elsőrangú közgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekünk. De ezen közútnak kecskeméti kiágazását tekintve, újabb olyan szempontok lépnek homloktérbe, melyek ennek az útnak kiépítése mellett hatalmas érveket szolgáltatnak. ^ X ___ 4 ~ IJ
