Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-12-04 / 23. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. 3. Ünneprontók. A „Helyi Értesítő“ tudósítója megfeledkezett ri­porteri mivoltáról és a kurucz-szobor leleplezésének megírásában átcsapott a színházi kritika terére. A helyett, hogy kiemelné a szobor-bizottság el­nökének, Nagy Mór dr. polgármesternek kétévi ön­zetlen munkálkodását, ahelyett, hogy köszönetét mon­dana neki, hogy — a kétségtelenül jövedelmezőbb bankalapítás helyett — ezzel a remek művészi szo­borral gazdagította elmaradt városunkat, fölcsap kri­tikusnak. Beül a páholyba és lebirálja az egész le­leplezést. A szobor létesítőjét megteszi főrendezőnek és kifogásolja erősen, hogy olyan kevés látványos­sággal rendezte a leleplezést. Mert a látványosság a fő! „Pompás díszmagyar öltönyökben és daliás megjelenéssel kellett volna csi­nálni. Milyen szemnek tetsző látvány lett volna!“ Biz igaz a’! A daliás megjelenés még csak tellett volna hazulról, de már a pompás díszmagyart kölcsön kellett volna kérni sokónknak. „Ide kellett volna fordítani az ország figyelmét“ — de akkor a város zsebét is ki kellett volna fordí­tani, vagy legalább is könyökig kellett volna benne vájkálni. A polgármester és a szobor-bizottság pedig épen ezt nem akarta és mindenki, aki nincs fölöttébb elragadtatva attól, hogy Kossuth Lajos emlékezetét annak idején 2000 forintos eszem-iszommal „szentelte“ meg a város, csak elismeréssel adózhatik nekik érte, Az alkalom elszaladt — sóhajt föl a kritikus. De nehány ezer koronánk megmaradt! válaszolhat­juk neki. De az anyagi eszközök hiányossága a helyi ér­tesítő szerint csak ráfogás. Másért „zsugorodott az ünnep szigorúan helyi érdekűvé.“ Gyenge volt a ren­dezés! Értsd: a rendezőknek sem elég szellemi te- hetségök, sem akkora ismeretségök, sem pedig annyi népszerűségük nem volt, hogy vidéki vendégeket tud­tak volna fogadni, vagy legalább városunk nehezen mozduló társadalmát igazán ünneplő közönséggé tud­ták volna tömöríteni.“ Mennyire más lett volna az egész ünnep, milyen igazán íirjnepelt volna a közönség, hogy eloszlott volna a hangulatnak némi nyomotísága, hogy ide for­dult volna az ország figyelme, ha az is szerepelt volna az ünnepélyen, aki „könnyen érthető okokból távol maradt!“ Ez a helytelen szereposztás volt a legnagyobb hiba az egészben. Kimaradt a tenorista, akin a kri­tikus imádattal csügg. Ezért aztán az egész előadás nem ért egy hajitó fát! Nem! Ezt nem mondja! Volt ott valami nagyon szép dolog is. Az a „remek koszorú“ melyet „kora reggel“ „egész csendben“ helyezett oda valaki a szo­bor talapzatára. így domborít a tudósitó és az ünnepélytől tá­vol maradt képviselőhöz való nagy szerelmében csú­nyán leszólja az egész leleplezést. Nem tudom megköszöni-e neki Dr. Babó Mihály, akit végre is ösmerünk annyira következetes ember­nek, hogy amely szobornak a létesítésével olyan ké­véséit törődött, annak a leleplezésekor se várja, hogy tisztelgő deputációval kérjék föl ünnepi szónoknak; s bizonyára van annyira elfogulatlan, hogy ha csen­des részvevőnek r..m jött is el a leleplezésre, azért nem helyesli az ilyen ünneprontó czikket, amely pe­dig első betűjétől az utolsóig az ő tetszésére pá­lyázik. * Vármegyénk hölgyei a tüdőbetegekért. A József Föherczeg Sanatorium Egyesület védnöke Jó­zsef főherczeg meleghangú felhívással fordul várme­gyénk hölgyeihez, hogy segítsék a népszanatóriumok létesítését s e végből a jótékonyczélu sorsjáték sikere érdekében alakuljanak meg Pestmegyében is a hölgy­bizottságok. Értesülésünk szerint az egyesülettől azok, a kik nemes célját pártolni sietnek a főherczeg véd­nök aláírásával művésziesen kiállított oklevelet kapnak, ezenkívül az egyesület úgy róvja le háláját, hogy azon hölgyeknek nevét, a kik a legkiválóbb tevékenységet fejtik ki, a népszanatóriumok márványtábláján örö­kíti meg. Mint értesülünk, az abonyi, gödöllői, kun- szentmiklósi, monori és nagykátai járásokban továbbá Kecskeméten, Czegléden, Rákosszentmihályon és Rá­kospalotán már megalakultak a hölgybizottságok; az alsódobosi, biai, kiskőrösi és váczi járásokban, úgy­szintén Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Vácz váro­sokba most mennek szét az egyesület felhívásai, a dunavecsei, kalocsai, kunfélegyházai, pomázi és rácz- kevei járásokban, nemkülönben Nagykőrös és Szent­endre városokban a felkérés a legközelebbi napokban fog megtörténni. Megjegyezzük, hogy a szanatóriumi hölgybizotísági tagság anyagi kötelezettséggel nem jár, hanem az erkölcsi kötelezettséggel, hogy az egye­sület emberbaráti akciója sikert lásson, hogy a tagok a maguk őrállomásán lelkes harcosai legyen a tuber­kulózis elleni küzdelemnek. A helyben megalakult hölgybizottság tagjai a következők: Berky Antalné, Szathmáry Sándorné, Babó Benőné, Babó Jánosáé, dr. Babó Mihályné, Kovács Károlyné, özv. Bulcsu Károlyné, dr. Hermán Ferenczné, Török Istvánná, dr. Hofmeiszter Jtidáné, Pataky Dezsőné, dr. Pázsit Pálné, özv. Sass Istvánná, Bibó Dezsőné, dr. Zilah Benőné, Thury Józsefné, Szüle Lajosné, Báthory Gáborné, Szalay Lászlóné, Babó Irma, dr. Wagner Józsefné, Szalay Zsigmondné, dr. Gesmay Józsefné, dr. Beck Sándorné, dr. Szabó Jánosrié, dr. Dobó Menyhértné, dr. Dobozy Istvánná, Vaály Edith, Gyarmathy Erzsé­bet, özv. Fridrich Alajosné, özv. er Dénesné, Far­kas Elekné, Farkas Dezsőné, Szül Lajosné, Wiegandt Arthurné, Zacharia Miklósné, Ku a Vilmosné, Pin­tér Barnabásné, Riesz Árminná, Hohne szter Ignáczné, Benedek Albertné, Bachmann Érigye .n : urhölgyek. — — jó tanács. Egy szorgalmas újságolvasó meg­figyelte, hogy az ország meterologiai intézetnek és a Meteor időjóslásai többnyire ellenkezők. így a folyó hétre is az egyik esőt, a másik hideget jelez. Bárme­lyik következzék is be: meghűlésnek vagyunk kitéve s ilyenkor használjunk RÉTHY-feie PEMÉTEFÜ-CU- KORKÁT. mely csak akkor valódi, ha minden dobo­zon a készítő: RÉTHY BÉLA gyógyszerész neve rajta van. — Az első leánykiházasiiásí egyletnek mai számunkban levő nyílttéri köziem nvére felhívjuk ol­vasóink figyelmét azzal, hogy véleményét függessze fel, inig a támadások ellen indin sajtóperben a füg- | getlen bíróság nem hoz Ítéletet. Hivatalos hir detés. Kiskunhalas v. közönségé tulajdonát képéző v. nagyvendéglő 1905. január 1 -tol nezdődö határo­zatlan időtartamra bérbe adatik. A Dériét biztosítására az árverés 1904. deczemb. 4-én d. e, 9 órakor fog megtartatni a v. mérnök-számveve hivatalban, hol a bérleti feltételek a hiv. órák ala. gtekinthetők. Ki­kiáltási ár 5200 kor. évi haszon bánatpénz 5%. Iskola megnyitás. A Ta, pusztai községi is­kola az ottani tanitó betegsége nőn pár hét óta szü­netel. Az iskolai hatóság intézked ,.e folytán Turóczy Balázs helyettes tanítóul alkalmaz.atott; miért is ér- tesittetnek Tájó puszta lakosai, hogy iskolaköteles gyermekeiket deczember 12-én múlhatatlanul elküldjék j iskolába.

Next

/
Thumbnails
Contents