Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-11-27 / 22. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. 3. A kurucz-szobor története. Az 1903. évnek februárjában a Kiskunhalasi Kaszinó vigalmi bizottsága lakomát rendezett. Szeretett elnökét, Nagy Mór drt, nehány héttel azelőtt választották meg az öregek a város polgármesterévé. Mi telhetett a fiataloktól? Örömükben lakomát rendeztek a tiszteletére. De a lakomára eljöttek az öregek is és a vigalmi vacsorát ünnepi, komoly symposionná tették. Vidám pohárcsengés zajában közügyekről folyta szó. A szőlő nedve nemcsak hevített; lelkesített is. És a lelkesedés a közért a városért volt. ld. Gaál Lajos, akinek fáradhatatlan lelke visszajár a múltba, hogy tanítsa a jelent, hogy építsen a jövőnek, szintén felköszöntötte Nagy Mór drt; elmondta, hogy az 1903. évi október hó 3-án kétszáz esztendeje lesz annak, hogy Deák Ferencz kuruczvezér Kiskunhalas alatt csatát vívott a szegedi várőrséggel és ráczokkal; arra kérte a fiatal polgármestert, sorolja hivatalának feladatai közé, hogy az elesett kuruczoknak valamely emlék épüljön. A polgármester a cselekvés embere: azonnal tollat, tintát kért. Ö maga és az indítványozó; jártak elől jó példával s mindjárt ott helyben szép összeg pénz gyűlt egybe a kurucz-szoborra. Azután sebtében bizottságot hivott egybe a polgármester, amelynek nevében a következő gyűjtő ívet bocsájtotta ki: »Gyűjtő iv a Kiskunhalason 1703-ban elesett ku- rucz hősök emlékére. A magyar história az önvédelmi és szabadság- harczok szakadatlan lánczolaiában egyszer említi Halas város nevét. A kétszáz év előtti szabadságharczban városunk is szintere volt a véres összeütközéseknek. 1703. október hó 3-án 234 kurucz esett el itt hősi halállal a magyar szabadságért. „Kiket — mint a város története tanítja — a kurucz tisztek akaratja szerint összehordattak a város lakosai és egy nagy veremben eltemettetvén, egy szép halmocska nevekedett temetésekből, melyet e mai napig kurucz halomnak neveznek, kétségkívül a maradéknál is megmarad azon neve.“ Mi még tudjuk, hol van e halom, de vájjon' a késő utókor megtalálja-e a jeltelen dombot, mely alatt a hősök pihennek? A hazafiui kötelesség 1 ü teljesítésének hősi példányképeit meg kell menteni az elmúlástól, meg kell jelölni a halmot, a mely alatt annyi elfojtott nemes hazafiui felbuzdulás és nemzeti törekvés várja a feltámadást. Állítsunk emléket a szabadság névtelen vértanúinak ! A nemes czélra gyűjtött összeget ezen gyűjtöivvel együtt kérem hozzám 1903. julius 31-ig bemutatni.“ * Meg is indult a gyűjtés az egész lakosság körében. Elhozták filléreiket a főiskolának, felsőbb leányiskolának, az elemi iskoláknak növendékei. Sűrűn érkeztek a polgármesterhez a kicsiny összegek. A Kurucz-szobor javára mulattak az ifjak, tán- czoltak a lányok. Az 1903. év nyarán nagy Kurucz mulatságot rendeztek a Sóstón s a Natkay-szigeten; az 1904. év tavaszán pedig a gazda ifjúság gyarapította fényes mulatságának szép jövedelmével a szoboralapot. Nem maradtak el az adakozásban pénzintézeteink sem : a Takarékpénztár és a Gazdasági Bank 500—500 koronát áldoztak a szoborra. Megemlékeztek rólunk vidéken lakó földjeink is. Mig a gyűjtés ilyen serényen folyt, több vitás kérdés merült fel. Tudjuk-e csakugyan, hol van a kuruczhalom? Hova állítsuk az emléket ? Egyszerű oszlop legyen-e, vagy inkább szobor? ld. Gaál Lajos szerint a mai kuruczhalom — a majsai ut és a vasút kereszteződésénél, tetején szélmalom — nem az eredeti halom, amelyet Tooth János halasi krónikája emlit. Az itt volt a Kolozsvári vendéglőn innen, de a vasút építésekor elhordták. Az emléket némelyek a mai kuruczhalomra tervezték, mások a vásártérre, mások a piacz-térre. Végre győzött az az indítvány, hogy a Kánnás-ház elé a Fő- utcza tengelyébe, arczal a városnak kell fölállítani. Az egyszerű kőoszlop helyet faragott figurális szobor mellett foglalt állást a bizottság. Amikor igy tisztázódtak a nézetek és már körülbelül 3000 korona, biztosítva volt polgármesterünk, aki a pesti művész körökben ismerős, felszólította Damkó Józsefet, a magyaros irányú fiatal szobrászt, aki azóta elnyerte a „Fraknói“-féle í ómai alapítványi helyet, hogy tegyen ajánlatot az emlék elkészítésére. Damkó József Hikisch Rezső építőművészt vette maga mellé. Lejöttek városunkba és bemutatták a szoboralak vázlatát: egy búsuló, kardjára támaszkodó kurucz vitézt. A vázlat tetszett, a bizottság kivitelre elfogadta és 3000 koronáért megrendelte „talapzattal együtt körülbelül 6 m. 20 cm. nagyságban válogatott sóskúti homokkőből kifaragtaiva,“ de egyúttal kikötötte, hogy a művészek kötelesek 1 m. nagyságban elkészíteni és az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácsnak megbirálás végett bemutatni. (1904. márcz. 20.) A Képzőművészeti Tanács szobrászati szakosztálya az 19ü4-ik évi ápr. 19-iki ülésében (jelen voltak: Forster Gyula min. tan., másod elnök, Strobel Alajos, Ligeti Miklós, Teles Ede, Tóth István, szobrászművészek, Alexander Bernát dr. egyet, tanár, Huszka dr. min. s. fogalmazó.) „ . . . a mintát megtekintvén felfogásban és kifejezésben egyaránt sikerültnek találta. Különös dicsérettel emelte ki a kurucznak stílusbeli pompás magyarságai és az egész megoldásnak magyaros jellegét. Kívánatosnak tartotta azonban a szakosztály, hogy ez a valóban szép művészi alkotás ne a tervezett homokkőből, hanem kemény (pátyi vagy haraszti) kőből készüljön. -Megérdemli, hogy állandó időálló anyagban örö- kittesék meg. “ A végrehajtó bizottság örömmel vette tudomásul az illetékes bírálatban kifejezett dicséretet, de a kemény köböl való elkészítéséről, ami 8—10 ezer koronába került volna, fájó szívvel le kellett mondania, mivel még a homokkőre szükséges 3000 korona sem volt együtt. így a szobor az eredeti megállapodás szerint sóskúti homokkőből készült el az 1904-ik év szept. havára s október elején már fel is állították. A szobor bizottság fáradhatatlan elnöke, Nagy Mór dr., a magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak szeptemberi újvidéki gyűlésén személyesen megkérte Szabolcska Mihályt a szeretett országos hírű költőt, lenne kegyes a leleplezés fényét személyes megjelenésével avagy egy alkalmi költemény küldésével emelni. Szabolcska családi elfoglaltsága miatt nem Ígérhetett bizonyosat. „A jövő Istené“, mondja a polgármesterhez intézett levelében. Így aztán valami pót-Szabolcska után kellett néznünk. E miatt és egyéb a leleplezéssel kapcsolatos nehézségek miatt egészen november 27-re kellett az ünnepet halasztani. Tehát végre hivatalosan is áll a kurucz-szobor. Hiányos volna a szobor története, ha föl nem jegyeznők, hogy létrehozása az indítványozón, id. Gaál Lajoson kivül, kivált a bizottság elnökének, Nagy Mór dr. polgármesternek az érdeme. Még csak egy kötelesség vár reánk: egy kis
