Kiskunhalasi Ujság, 1904 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-11-20 / 21. szám
I. évfolyam. Kiskunhalas, 1904. november 20. 21. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. ----- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ----S zerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELŐSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egé-sz évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , télévre 3 kor., negyedévre 1 kor 50 till ér. Egyes szám ára ö fillér. A kisipar kibontakozási útja. Mindennapi dolog, hogy a kisiparosok hátat fordítanak mesterségüknek. Ha egy hivatal- j szolgai vagy hasonló állás üresedik meg, a pályázók legnagyobb része szerszámaikat sutba dobott iparosok. Sokan kivándorolnak, uj nemzedék nem pótolja a hiányt. Mégis azt panaszolják a mesteremberek, hogy sokan vannak, azért nem jut egyre annyi munka, melyből megélhetne. Erről akartam egyszer meggyőződni. Megszereztem a statisztikai adatokat, hány legfontosabb iparágbeli önálló mesterember van még Magyarországon és összeállítottam az alábbi táblázatot, melyből kitűnik, hogy Németországban, Ausztriában és Magyarországban hány lakos esik egy-egy hasonló szakmabeli mesteremberre. Mert a hány ember szükségletét fedezi egy mester, ugyanannyinak kell egy-egy mestert fenntartani. 1900. évben volt Magyarországon önállóan dolgozó iparos, Gerster M. könyve szerint: cipész és csizmadia 60.148 mester férfiszabó .... 21.697 „ asztalos .... 17.325 „ ács...................................13.954 „ lakatos...............................3.913 „ E számok azonban mitsem bizonyítanak. Sem azt, hogy sokan, sem azt, hogy kevesen vannak. E tekintetben csak úgy nyerünk tiszta képet, ha egybevetjük a lakosság számával s kimutatjuk az arányt, hány lakos esik egy iparosra s ezt a viszonyt összehasonlítjuk a szomszéd országok analog számadataival. Egy mesterre esik lakos Magyarország Ausztria Németország cipész és csizmadiára 158 130 110 szabóra . . , . 291 127 114 asztalosra ... 433 206 147 ácsra . . . . 816 302 263 lakatosra . . . 1490 352 177 Látjuk tehát, hogy Magyarországon esik legtöbb ember egy-egy iparos mester fentartására, tehát nem iparos van sok nálunk, hanem a munka kevés. Fogyasztóközönségünknek e táblázat nem lehet hű tükre, bár e tekintetben is kétségtelenül a két ország mögé kerülünk; mert sok ezen iparágbeli kész áru jön be hozzánk. Ugyanez évben Ausztriából behozatott: kész cipő . . . kor. 13.198.000 értékben „ férfiruha . . „ 11.327.720 „ „ bútor ... „ 15.782.205 „ „ fémáru ... „ 20.600.000 „ Ha elérhetnők azt, hogy e behozott kész áruk nagyobbrészt nálunk készíttessenek, akkor nem sok, hanem kevés iparosunk volna. Szinte hallom azonban az iparosmesterek ellenvetését, hogy e behozott sok cipő, ruha és bútor többnyira gyári készítmények. Ez a hiedelem téves. A hozzánk importált kérdéses iparcikkek többnyire kisiparosok készítményei, csak legkisebb részük gyári áru. Az eladást eszközlő vállalkozók gyárosoknak nevezik ugyan magukat s nagy raktárt tartanak fenn, nyomtatványaikon nagy és még nagyobb kéményü épületek vannak felpingálva, de tényleg gépekkel, gőzerővel és munkásokkal dolgozó gyár a legkevesebb köztük. Bécsből jön hozzánk a legtöbb kész cipő, ruha és bútor. Ugyanott nagyszámú export cég áll fenn, melyeknek Magyarország a fő működési terük, itt mint gyári cégek szerepelnek és olcsó, kész áruval özönlik el piacainkat. Ez áruk azonban nem is gyárakban, gépekkel, munkások által készíttetnek, hanem csakis ugyanoly mester- 1 emberek, kisiparosok által saját műhleyeikben, mint a mieink, kik ugyanúgy élnek, laknak és dolgoznak is. Mi az oka tehát annak, hogy ezek kész munkája olcsóbb, mint a mienké és ezáltal eddig uralt piacainkról bennünket leszorítani képesek?! Ennek oka a munka orgonizációja. A tőke mindenhatósága a vállalkozót abba a helyzetbe juttatja, hogy a nyersanyagot olcsóbban szerzi be és ezt helyesen kiszámítva adja feldolgozás végett az iparos kezébe. A Lapunk mai száma 6 oldal.
