Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-20 / 16. szám

1904.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

április 20.

Közgazdaság.

Baromfi, és tojás kivitelünk fellendülése.

Megelégedéssel konstatálhatjuk baromfi és tojáskivitelünk újabb fellendülését. Ez a ma már tekintélyes kereskedelmi ág, mely alig évtizedes múltra tekinthet vissza, a kedvező előfeltételek folytán még korántsem érte el tetőpontját. Mivel főkép a kisgazda-osztály húz a fejlődésből hasznot, a kivitelnek minden eszközzel való további erőteljes fejlesztése ép oly fontos szocziál- politikai, mint gazdasági feladat.

Kivittünk az idén január és február havában eleven csirkét és kap- pant 813.524 (+ 47.000), ludat 17.718 (-f- 8000), kacsát 8075, pulykát4890 (+ 400) darabot, továbbá leölt állapotban 19.635 mm. baromfit.

Főpiaczunk volt Németország és azután Ausztria, mig a többi nyugot- európai piaczokat, első sorban Angliát, még nem keressük fel számba- vehető mennyiségekkel. Nevezetes még az eleven nyúl fokozódó kivitele ; tavaly 11.751 darabot, az idén pedig már 16.102 darabot exportáltunk s ennek közel felét a vámkülföldre (Fancziaországba). A magyar nyulat a külföldön a vadállomány felfrissítésére és nemesítésére használják és ez a kereskedelmi ág meglehetősen jövedelmes.

Tojáskivitelünk 76.286 (-f-14.000 q.) volt; legtöbbet exportáltunk Németországba (32.082 q.) Ausztriába (30.751 q.), Angliába (8851 q.), Belgiumba (1269 q.), Svájczba (3094 q.). A vámkülföldreós Ausztriába irányuló kivitelünk egyaránt fellendült.

A „Magyar Kereskedők Lapjában“ olvassuk, hogy mind az osztrákok, mind a németek, többnyire Angliába exportálják tovább a magyar tojást, miután ott előbb a hitványabb minőségű galicziai és orosz tojással keverték,

Kivitelünk ez ágának a külföldi közvetítéstől való függetlenitése már csak a magyar tojás hírnevét és árát rontó eme manipulácziók kiküszöbölése végett is sürgősen szükséges volna.

Csarnok.

Szent György-napi babonák.

A magyar nép ősi babonáinak jelentékeny része a kiválóbb ünnepekhez fűződik. A magyar ősvallásának husvótja, mint a nyomok mutatják, a mostani Szent György- nap volt. E naphoz fűződnek a régi, egyes vidékeken mind máig fönma- radt babonák. A babona szerint Szent György-nap különösen boszorkányos nap.

Tudnunk kell, hogy ennek éjjelén mérkőznek meg a rósz szellemek a jókkal, s ha az előbbiek találnának győzni, a rontások, a betegségek egész sorozata következnék az emberekre, s a termés is megsemmisülne.

Ekkor van a boszorkány gyűlés Szent Gellert hegyén, s a boszorkányos asszonyok is ezen éjjel gyűjtik a harmatot. A mely földről harmatot gyűjtenek, ott abban az évben nem lesz termés, legyen az szántó, rét vagy szőlő.

Általánosan gyakorolt és igy ismert szokás, hogy Szent György- nap előtt nyírfa ágakat tűzdelnek a ház kapujának, ajtóinak nyílásaiba, hogy a boszorkányok a házba ne hatolhassanak. A Szent György-nap előtt talált élő kígyó, gyik, béka, pillangó igen hasznos szerekül használhatók a betegségek ellen. E nap előtt szedett fii is gyógyító erejű.

Aki Szent György-nap előtt kígyót vagy gyikot talál s torkát megnyomogatja, az illelő kezétől a torokfájós egyének meggyógyulnak, ha torkukat megnyomogatja.

Aki Szent György-nap előtt eleven kígyót lát, az abban az évben egészséges marad; ha döglöttet vesz észre, beteges lesz. A Szent György-nap előtt agyonütött kígyónak a fejét levágják, a konyha füstjárta gerendái közé teszik, s midőn halászni mennek, a szintén Szent- György-nap előtt fogott pillével együtt a háló púpjába kötik, ami után biztosra veszik, hogy halászatuk szerencsés lesz.

Aki Szent György-nap előtt talált kígyónak a fejét ezüst pénzzel leszeli s azt bugyellárisában hordja, annak az adás-vevésnél szerencséje lesz. (A kupeczek tényleg ellátják magukat ily kígyó fejekkel.)

Ha azt a botot, a melylyel Szent- György-nap előtt a békát a kigyó- szájából megszabadították, a házas

pár közé dobhatják, azok egymástól el fognak hidegülni és végül elválnak.

Köszönet nyilvánítás.

Azon általam nagyon tisztelt nagy számú közönség, mely elhunyt kedves leányom temetése alkalmával folyó hó 17-én vasárnap délután 3 órakor, a sors által mélyen sújtott atyai szivemet megjelenésével enyhítette, fogadja ez utón is hálás köszönetemet.

Kiskunhalas, 1904. ápril hó 19.

Szabó G. Lajos.

Práger Fercncz

felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Hirdetés.

80/1904. v. sz.

Árverési hirdetmény.

Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kiskunhalasi kir. járás- bíróság 1903. évi Sp. 322.3 sz. végzése következtében Berki Antal ügyréd által képviselt a halasi takarékpénztár r. t. javára Vanyur József ellen 15.000 kor. s jár. erejéig 1904. évi február hó 16-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2590 koronára beesült következő ingóságok u. m.: gazdasági eszközök, szarvasmarhák, sertések és széna nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1904. évi V. 46/4. sz. végzése folytán 15.000 kor. tőkekövetelés, ennek 1901. évi január hó 1-ső napijától járó 7°/„ kamatai, 1903. július 1-ig 2625 kor., továbbá a félévenként esedékessé vált lejárt kamatok az esedékesség napjától járó 6°/„ kamatai és eddig összesen 136 kor. 25 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Kiskunhalas Debeákon Vanyur József tanyáján leendő eszközlésére 1904. évi április hó 27-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitűzetik, és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kiskunhalason, 1904. április hó 13.

Nagy Lajos kir. bir. végrehajtó.

Halas, 1904. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában