Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-06 / 14. szám

1904.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

április 6.

Mihály és Kovács Juliánnának Imre nevű fiuk. Gyugel István és Szabó Teréziának Kálmán nevű fiuk. Szanyi Antal és Czagán Mákos Mária Katalinnak (iker szülés) Katalin és Terézia nevű leányuk. Král Ede és Gosztonyi Anna Máriának Margit Eoza nevű leányuk. Földes Kozáli- ának László József nevű fia. Csapó Károly és Tinnyei Juliánnának Judith nevű leányuk. Borbás Imre és Kasza Máriának Imre nevű fiuk. Batisz Lajos és Kőházi Teréziának Lajos nevű fiuk. Sós Gábor és Király Gy. Emmának Vilma nevű leányuk. Babó László és Gaál Krisztinának Matild Róza nevű leányuk.

Meghaltak:

Csapiár Bálint 48 éves korban. Kalló Mihály 62 éves, Túrosán József 38 éves, Kovács G. Ferencz 80 éves, özv. Nagy L. Andrásnó Sárközi Mária 88 éves, Sárközi Imre 85 éves, Szekula Sándor 1 hónapos. Orbán Józsefné Császáii Judith 43 éves, Thuróczy Ferencz 22 éves, Bangó János 88 éves, Odor János 9 éves, Török Eszter 16 éves korban.

Kihirdetett jegyesek:

Darányi István Baki Juliánnával. Csizmadia Bóniámiu Csapi Juliánnával. Rokolya János Szalai Katalinnal.

Egybekeltek :

Modok István Ambrus Máriával.

Közgazdaság.

A disznózsír veszedelme.

— A kókusz-zsir. —

Ha az utóbbi évek zsirárait szem- iigyre vesszük, azt találjuk, hogy azok egészségtelen fejlődést, visszaesést mutatnak. A szokatlanul magas sertésárakkal alacsony disznózsír árak állanak szemben ; mert mig a disznózsír árak mm.-ként mintegy 8—9 korona áresést tüntetnek fel, addig a sertésárak ugyanezen két hónap alatt 5—6 korona emelkedést mutatnak. Ez, átlagszámítást véve, mintegy 15 korona értékcsökkenés a zsir árában.

Érthetetlen, egyenesen megma- gyarázhatlan jelenség volna a disznózsír árának csökkenése, ha tisztán a sertóspiacz alakulásából akarnók kimagyarázni, mert a legtermészetesebb folyamat az, hogyha az áru, melyből valamely nyers termény előállittatik, drágul, akkor a belőle

előállított nyerstermónyek árának is emelkednie kell. Mivel a disznózsírnál ennek a természetes folyamatnak éppen ellenkezőjét tapasztaljuk, világos, hogy itt az áralakulásra idegen tényezők gyakorolnak befolyást.

Az idegen befolyást, a disznózsír értékvesztésének okát nem nehéz megtalálni: ez a kókusz-zsir.

A kókusz-zsir (vaj) 100 kilója nagyban ma 92 korona, a disznózsír mm.-ja pedig vagy 50 koronával drágább. 33°/u-nyi különbség az árakban igen nagy s ez teszi meg- magyarázhatóvá, hogy a kókusz-zsir fogyasztása folyton terjed, erősödik, s a vidéken is mindenfelé hosszabb idő óta kurrens áru.

A kókusz-zsir nagymérvű be- özönlóse folytán a magyar és osztrák kormány még tavaly a ratfinált kókusz-zsiradékot az addig fizetett 1 arany forintos behozatali vámkedvezményétől megfosztva, a 10 arany forintos zsirvámtétel alá vonták. A 10 arany forintos vám hatása csakhamar érezhetővé vált, olyany- uyira, hogy raffinált kókusz-zsiradék most már alig érkezik a monarchiába. De nem arra való az élelmesség, hogy egyszerűen beadja a derekát. Néhány osztrák gyár merészet és nagyot gondolva, kiókum- lálta annak a módját, hogy a 10 arany forintos vámmal versenyképtelenné lett kókusz-zsiradékot miként állíthatja elő ő maga.

Egyszerűen berendezkedtek a kókusz-zsiradék raffinálására és rengeteg tömegű raffinálatlan kókusz- zsiradékot hoznak be. Ennélfogva a kókusz-zsir, amely a disznózsír árát? lenyomja, nemcsak hogy nem kerül kisebb mennyiségekben forgalomba hanem ellenkezőleg: a forgalom megnőtt, mert a raffinálás nyereségének megszerzése a verseny-képességet még jobban növeli.

A kókusz-zsir raffinálására berendezkedett néhány osztrák gyár ilyformán kezébe kerítette a közös vámterület sertészsir-piaczának a sorsát.

Olyan jelenség ez, amely fölötte figyelemre méltó akkor, amidőn Ausztriában, legnagyobb disznózsír és hízott sertés fogyasztó piaczun- kon 1903-ban nagyobb mennyiségű kókusz-zsiradékot (158.870 mm.) fogyasztottak, mint oda tőlünk átvitt sertészsírt (84.127 mm).

Olyan intézkedések kellenek tehát, melyek a baj elharapózásának megakadályozására alkalmasak.

M. K. L.

Cselédek

nyilvántartása.

Az általunk ez ügyben Ígért azon intézkedést, hogy lapunkban a cselédek nyilvántartására külön rovatot nyitunk, a jelentkezők hiánya miatt eddig nem valósíthattuk. Azonban e czélszerű és hasznos újításról nem mondunk le. s ismételten közhírré tesszük, hogy e czélra mihelyt jelentkezők lesznek, állandó rovatot nyitunk, s e rovatban közöljük mindazon házi és gazdasági, belső és külső cselédek neveit és lakását, a kik hely nélkül vannak és el akarnak szegődni, valamint azt is, hogy milyen szolgálatot kívánnak vállalni.

E végből közhírré tesszük ez alkalommal, hogy a szegődni óhajtó cselédek Bodicsi Sándor csolédközvetitőnél jelentkezhetnek és neveiket, lakásukat és szolgálatuk nemét e rovatban közöltethetik 20 fillér (10 kr.) csekély díjért, mely összegért szegődési szándékukat mindaddig közöljük, a mig csak az illetők elszegődvén, a közlés beszüntetését maguk nem kívánják, vagy a cselédközvetitő be nem jelenti.

Úgy hisszük, hogy e közlésekkel szolgálatára leszünk úgy a cselédül elszegődni akaró egyéneknek, kik ekkép köny- nyebben találhatnak helyet és szegődést; valamint a nagy közönségnek is, mivel ily módon mindenki könnyen értesülhet arról, hogy a neki szükséges cselédet hol és kinek a személyében találhatja meg.

Práger Ferencz

felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Halas, 1904. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában