Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-05 / 40. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. október 5. Vass Józsefnó Bukovics Ilona megvette Vass Imre 3 hold ingatlanát 1530 koronáért. Farkas Pál megvette Gyenizse József és Antal 4 hold 800 n. öl balotai ingatlanát 480 koronáért. Tóth Antal megvette Gyenizse József és Antal 7 hold 800 n. öl ingatlanát 1200 koronáért, Bozsó Ferencz és neje» Kalmár Verona megvették Gyenizse József és Antal 7 hold 800 n. öl ingatlanát 2000 koronáért. Léder Mihály és neje Németh Juliánná megvették Gyenizse József és Antal 46 hold 1010 n. öl ingatlanát 16.120 kor. 83 fillérért. Nocsa Józsefnó Engi Verona megvette Gyenizse József és Antal 10 hold 1159 n. öl ingatlanát 2219 kor. 83 fillérért. Kis Pál Mihályné Kovács Juliánná megvette Gyenizsef József és Antal 7 hold 800 n. öl ingatlanát 800 koronáért. Császár Ferenczné Bálint Rozália megvette Gyenizse József és Antal 15 hold ingatlanát 2400 koronáért. Dagi Mihály és neje Török Rozália megvették Gyenizse József és Antal 3 hold 1200 n. öl ingatlanát 1000 koronáért. Farkas Mihály és neje Gyuris Verona megvették Gyenizse József és Antal 7 hold 800 n. öl ingatlanát 800 koronáért. Csanádi András és neje Rózsa Jula megvették Gyenizse József és Antal 7 hold 800 n. öl ingatlanát 1200 koronáért. Po 1 gármesteri jelentés 1903-ik évről. Dr. Nagy Mór polgármester egy korábbi dicséretes szokást elevenített föl azzal a derék 77 oldalas füzettel, melyet most közrebocsátott. Beszámol benne a múlt év közigazgatási életéről, részletesen kiterjeszkedve annak csaknem minden ágára. A tanulságos adatoknak valóságos tárháza ez a füzet, mely a város életébe érdekes bepillantás enged.t Bevezetésül következőket terjeszti a képviselők elé a polgár- mester . Az önök nagyrabecsült bizalmából a múlt évi február hó 1-ón foglaltam el hivatalos állásomat. Nehéz körülmények között vállalkoztam a nagy feladatra, a melyet betölteni szilárd törekvésem. Hivatalos lépésem alkalmával még az 1903. évi költségvetés is elintézésre várt, nem volt elkészítve az 1900. 1901. és 1902. évi gyám- pénztári számadás, nem volt felülvizsgálva és jóváhagyva az 1901. és 1902. évi közpénztári számadás. Gyors és erélyes tevékenységre volt szükség, hogy a közigazgatást rendes medrébe tereljük. Első kötelességemnek tartottam a költségvetés összeállítását és beterjesztését. Ennek szerkesztése alkalmával kiderült, hogy a városnak adósságai, melyek a kiskunhalasi takarékpénztárnál és gazdasági banknál fennállottak, és az úgynevezett előlegek csak úgy fedezhetők, s a költségvetés reálisan csak úgy állítható össze, ha a pótadószáza- lékot tetemesen felemeljük. így történt hogy a múlt évi községi pótadó elérte a legmagasabb százalékot, a milyen eddig még nem volt, és remélhetőleg nem is lesz, a 139°/0-ot. Alig tárgyaltuk le az 1903. évi költségvetést, már az 1904. évit kellett előkészíteni, hogy a'Zt a törvényes időben tárgyalás alá bocsájt- hassuk. Fél óv lefolyása alatt két óv költségvetése került döntésre, mi alatt gyakran viharos, szenvedelmes képviselő testületi üléseknek voltunk tanúi. Mig egy részt a múlt hátralékait igyekeztünk helyre pótolni, másrészt a város jövőjének nagy kérdései sem maradtak figyelmen kívül. Nagyfontosságu culturális és anyagi érdeke a városnak, a községi elemi iskolák államosítása. Tiz évi küzdelem után, melyet e téren elvben elődeim folytattak, az indokok meggyőző hatása alatt belátta a képviselőtestület, hogy a város nyomasztó anyagi viszonyai miatt e kérdés helyesen csak úgy lesz megoldható, ha a községi elemi iskolákat állami kezelés alá vétetni kérjük. A baromfi tenyésztés terén városunk' már-már világhírre tesz szert. Azt gondolom, helyesen cselekedtünk, midőn a városnak ezen igen fontos kereseti forrása érdekében azon voltunk,'hogy a czeglédi baromfikiállitáson baromfitenyésztőink minél impozánsabban vegyenek részt. Törekvésünk nem is maradt eredmény nélkül, mert a kiállításon Kiskunhalas város úgy a kiállított szárnyasok számát, mint a jutalom- dijakat tekintve első helyre került. Nem volt kiállítónk, ki dijat ne hozott volna haza. A vármegyei gazdasági egyesület a múlt óv folyamán itt állat- dijazást rendezett. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy e téren évről- óvre, nemhogy fejlődés mutatkoznék, sőt állattenyésztésünk színvonala évről-évre alacsonyabb. Ennek oka abban rejlik, hogy gazdaközönségünk a legelők túlnyomó részét feltörte, és e mellett rósz minőségű tenyészállatokat tart. Szükséges volna, hogy a bajon segítve legyen : tenyószkerületek megállapítása és első minőségű tenyészállatok beszerzése. A szépen fellendült disznókeres- kedós- és hizlalási-ügy érdeke kívánja, kogy a város területe több állategészségügyi körre osztassák fel. Folytonos sürgetés és közbenjárás után be is járta a magyar és osztrák földmivelósügyi ministerek, úgy a vármegye és városunk képviseletében egy bizottság a város határát, és arra a megállapodásra jutott, hogy a város területe állategészségügyi szempontból 5 körre volna felosztandó. Mozgalom indult meg abban az irányban, hogy Harka-Kötöny puszták állategészségügyi szempontból városunk területéhez csatoltassanak. A kérelem elintézés végett a földmivelósügyi minisztérium elé van felterjesztve. Harka-Kötöny pusztának városunkhoz való csatolása végett különben tárgyalások folynak. Ezeknek a határterületeinkbe beókelt pusztáknak ide csatolása teljesen indokolt, s ha a törvényes feltételek nem fognak hiányozni, az idecsatolás meg fog történni. A közigazgatási hivatalok rendes évi vizsgálata végett 1903. október 22-ón kiszálltak városunkban a vármegyei főispán úrral együtt a vizsgáló-bizottság tagjai. Itt voltak : Beniczky Ferencz főispán, Beniczky Lajos alispán, Dalmadi Győző árva- széki elnök, Bárczy László pénzügy- igazgató, Dr. Kampis János anyak. felügyelő, Szenessy Aladár megyei főszámvevő és Agorasztó Tivadar
