Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-03 / 5. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. február 3. László Andrásnak Rekettye pusztában, Szanyi János-fóle haszonbérelt tanyáján 15 vontató anyaszénája és 150 kéve nádja van eladó. Értekezhetni vele a helyszínén. Reis János II. kér. Balaj- thy-féle lakóházát, az Iparban levő 1'/, hold szőlőjét rajta levő épülettel örök áron eladja Értekezhetni vele szőlőbeli lakásán. Étvágy! Elismert legjobb hizlaló iletve tejfejlesztő szarvas- marhák, sertések, lovak, juhok és baromfiak részére. Gyorsítja a vágómarhák hízását, a tejet szaporítja. Megóvja az állatokat mindenféle betegségtől. Készíti: Meise Lajos Szászsebesen. Főraktár Halas és vidéke részére: Riesz Ármin magyar korona gyógyszertára Kiskunhalason. Városi közgyűlés. Pénteken a képviselőtestület közgyűlése olyan népes volt, a milyenre választásokon kivül alig van eset. A karzat is zsúfolásig tele volt hallgatósággal. Már a teremnek ez a külső képe elárulta, hogy a közönséges ügyeken kívül valami érdekes van a napirenden. Ez az érdekes tárgy az uj nagy- vendéglő építésének kérdése volt, mely a nagyszabású tervekkel foglalkozó, ambiciósus polgármesterünknek egyik kedvencz eszméje. Kovács Károly főjegyző, mint előadó részletesen kifejtette azt a különben is köztudomású tényt, hogy a városi nagyvendéglő mai állapotában már semmiképen sem felel meg czéljának, abban sem a mai kornak megfelelő éttermek, vendégszobák tánczhelyiség stb. nincsenek, és hogy ezen segíteni elodázhatatlan szükség. — Az elöljáróság egy emeletes szállodát kívánna építtetni, mely a legmegfelelőbben berendezett éttermeket, hangverseny- és táncztermet, vendégszobákat, üzlethelyiségeket, és a városháza felső részéhez csatlakozó szárnyában még 8—10 hivatali helyiséget is foglalna magában. A városi mérnök terve szerint erre a czólra 300—350 ezer korona kellene. A tanács azonban egyelőre csak azt javasolja, hogy a közgyűlés elvileg mondja ki az építés szükségességét, s hirdessen pályázatot tervekre és költségvetésre, s azután határozzon a többiről. Csefregi István ellenzi, hogy bizonytalan összeggel határoztassók el az ópitkezés. — Szekér Pál és Kovács Károly a tanács javaslatát oly módosítással ajánlják elfogadásra, hogy az építkezésre 120,000 forintnál — 240,000 koronánál többet igénybe venni nem lehet. Dr. Nagy Mór polgármester elfogadja ezt a módosítást és melegen ajánlja a közgyűlésnek a javaslat megszavazását. Kifejti, hogy a remélhető bérjövedelmek teljeseu fedezni fogják annak a kölcsönnek a törlesztési részleteit, melyet az építésre fel kell venni és igy az uj szálloda fölépítése kivihető lesz a lakosság külön megterhelése nélkül . . . (Egy hang a karzatról: Szilády Áron is azt mondta . . .) Dr. Nagy Mór figyelmezteti a karzatot, hogy közbeszólásoktól tartózkodjék, mert különben kiiirit- teti. Dr. Hermán és Mészöly Istváu felszólalásai után a közgyűlés névszerinti szavazással (78 szóval 48 ellen) elfogadta a tanács javaslatát azzal, hogy az építésre legfólebb 240,000 korona vehető igénybe. Névszerinti szavazásban egyébként háromszor is módja volt a közgyűlésnek. Mindjárt a következő tárgynál a vásári és piaczi hely- pénzszedés bérbeadása kérdésénél el kellett azt rendelni a községi törv. 59 §-a alapján. — A város tudvalevőleg felmondotta Tallér és Horváth eddigi bérlőknek a bérletet február 1-ére, s arra árverest tartott, melyen (mint a múlt bóten megírtuk) Darányi Miliályra üttetett az le 9600 kor. évi bérért. — Tallér és Horváth fellebbeztek a felmondás ellen; de az uj bérlőt a feltételek szerint február 1-óre bele kell helyeznie a városnak a bérletbe és igy ki kellett mondani, hogy a fellebbezés birtokon kívülinek tekintetik. Ezért kellett nóvszerint szavazni. A közgyűlés jóvá is hágyta igy az árverés eredményét. Érdeklődést keltett egy adóügy is, mert a feuforgott eset miként való eldöntése elvi jelentőségű. Az volt ugyanis a kérdés, hogy az újonnan épült házak, melyek törvény szerint bizonyos ideig (nálunk 10 évig) állami adómentességben részesülnek, mentesek-e ugyanarra az időre a községi pótadó alól is. Eddig — a mint a felszólalásokból ki lehetett érteni — ez a kérdés nálunk azért nem merült föl, mert ilyen adómentes házakra pótadó ki sem vettetett. Most azonban úgy látszik Makay adójegyző buzgalmában rájött arra, hogy a törvényes mentesség a községi pótadóra nem terjed ki, és kirótta azt Weisz Ig- nácz uj házára. Az illető folyamodott a kivetés ellen a tanácshoz, de ez elutasította a kérelmet. E végzés ellen Weisz felfolyamodással élt; igy került a kérdés a közgyűlés elé. Dr. Hermán Ferencz a mellett érvelt, kogy a ki uj építkezéssel a város szépítéséhez, emeléséhez hozzájárul, az a várostól még inkább megérdemli a méltánylást és kedvezményt, mint az államtól; ő az elengedést javasolja. — Dr. Dobó Menyhért azt hangoztatta, hogy azt kell követni, a mi eddig is a gyakorlat volt, mert annak egyszerre és egyes esetekben való megváltoztatása igazságtalanság volna. Dr. Hofmeister Juda tisztiügyész és Molnár Mihály jegyző kiemelték, hogy az adómestesség egyik jelentékeny fokozója az építkezési kedvnek, s igy az ideiglenes kedvezmény később meghozza gyümölcsét a szaporodó épületek, mint uj adóalapok révén. — Dr. Nagy Mór polgármester mindezzel szemben óva intette a képviselőket, hogy ilyen jövedelemtől ideiglenesen se foszszák meg a várost; és mivel a kérdést fontos vagyoni érdekűnek tartotta, névszerinti szavazást rendel el, melynek eredmónyekópen a többség úgy döntött, hogy a Jcözségi pótadóra nem engedélyez ideiglenes adómentességet. (Most már ha az elöljáróság következetes akar lenni, valamennyi uj házra ki kell vetni a pótadót, és pedig öt évre visszamenőleg, mert az adó csak öt év alatt évül el.) Végül Németh Mór közgyámnak egésszsége helyreállítására újabb hat havi szabadságot adott a közgyűlés.
