Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-03 / 31. szám

1904. hogy az a nemzet önérzetének és a királyi méltóságnak megfeleljen. A tegnapi esti lapban egy köz­lemény jelent meg ezen a czimen : „Császár és püspök.“ En hirtelenó- ben nem a czimet néztem, hanem magát a szöveget kezdtem olvasni, és bizonyos lelki örömet éreztem a felett, hogy végre Magyarország királya is ilyen erélyesen lép fel. Csak a végén láttam, hogy kiről van szó ; hogy ezt nem a magyar király mondja, hanem a német császár inti meg és figyelmezteti Strassburg püspökét. Csak néhány szót olvasok leb belőle. A császár megmagyaráz­ván neki hivatását és kötelességét, a következő figyelmeztetést intézi hozzá : „Ne felejtse el, hogy a csá­szárt és az országot is szolgálja, és hogy a császári kéz nemcsak ke­gyes tud lenni, hanem erős, mint a vas.“ T. ház ! Kovácsevics t. képviselőtársunk maga sorolta fel azokat a visszaéléseket, a melyeket a horvátországi püspök elkövet, de, fájdalom, nekünk több sajnos tapasz­talatunk van arról, hogy milyen visszaéléseket követtek el épen azon férfiak, a kik a bókét volnának hi­vatva szolgálni. Azt szeretném már hallani, hogy ha egyszer Magyarország apostoli királya beszélne ilyen han­gon azokkal a lelketlen izgatókkal, a kik magas állásukban büntetlenül izgatnak a magyar nemzet és a magyar állam ellen, (ügy van! ügy van ! a szólsőbaloldalon) Pedig itt csak egyetlenegy kis területről, egy kis temetőről van szó, nem pedig az ország területi épségének meg­támadásáról, mint abban az akczió- ban, a mglyre Kovácsevics t. kép­viselőtársunk ráirányította a tör­vényhozás figyelmét. Hallottunk-e, t. képviselőház, a fejedelem ajkáról megrovó szava­kat azokkal az izgatókkal szemben ? Nem, t. képviselőház ! Es a midőn a magyar nemzeti érdek oly súlyos sérelmet szenvedett, és maga a törvény oly súlyosan megtámadta­tok;, akkor nem csak a koronás ki­rálynak, de magának a t. kormány­elnöknek sincs elitélő szava, hanem tüntetőleg odamegy képviselőtár­sunkhoz gratulálni, a miért ezekre a figyelmét felhívta. Helyes, de állá­sánál fogva megkellett volna tennie azt a kijelentést, hogy „miután erről megbízható helyről értesültem, tör­vény szerint kötelességemnek fogom Kiskun-Halas helyi értesítője. tekinteni azt, hogy a magyar nem­zet méltóságát, a magyar állam te­rületi épségét, bárhonnan jövő tá­madásokkal szemben megvódel- mezzern. (Elénk helyeslés a szélső­baloldalon.) De ezt a t. miniszterelnök ur nem tette, mert fájdalom, Magyar- ország koronás királya sem hozat­hatott és nem hozatik abba a hely­zetbe, hogy, mint nemzeti király ugyanolyan erélyes hangon verje vissza mindazokat a támadásokat, a melyek az ország joga, közjogi állása és méltósága ellen intóztettek, mint a milyen erélylyel és férfias nyíltsággal azt a német császár tette. (Úgy van ! a szólsőbaloldalon) A német birodalom szövetségesünk; a német császár szövetségestársunk. Hátha egyébre nem, a szövetségi viszonyra való tekintettel kell, hogy ugyanazon álláspontot kövessünk mi is, a melyet szövetségestársunk köve­tett, miután az a nemzeti állam érdekeinek jogosult védelme, a mit ott a német császár cselekedett. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Minthogy ez a törvényjavaslat, a mely most itt tárgyalás alatt van, nem arra kéri az eszközöket, módo­kat és felhatalmazásokat . . . Gajáry Géza: Közeledik a három óra ? Babó Mihály : Paranczol vala­mit t. Gajáry képviselőtársam ? (Zaj) Gajáry Géza : Kiváncsi vagyok rá, hogy hány óra ! Azt néztem, és ahhoz jogom van ! (Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek, t. kép­viselőház ! Babó Mihály: En azt gondo­lom, hogy felszólalásomban megle­hetősen iparkodtam a tárgy mellett maradni ; (ügy van ! ügy van ! a szólsőbaloldalon) olyan térre, a mely a tárgygyal összefüggésben nincs, elkalandozni nem szoktam, és ha olykor-olykor bizonyos kitéréseket megengedek is magamnak, azt hi­szem, hogy a parlamenti gyakorlat ellen semmit sem vétettem. (Ugv van ! a szélsőbaloldalon) Azt hi­szem, hogy t. képviselőtársamnak ez a közbeszólása csak azért történt, és pedig méltatlanul. . . . Gajáry Géza: Mert kérdezett. Babó Mihály: . . . mert eddig nem volt hozzá szerencsénk, és igy nem hallgatta végig beszédemet, azt gondolta tehát, hogy miután most történetesen a német császár­augusztus 3. ról beszéltem, hát ez nem függ össze a tárgygyal. Gajáry Géza: Nem, hanem mert kérdezett a képviselő ur ! Babó Mihály : De nagyon szo­rosan összefügg azzal, t. képviselő- társam, és azt gondolom, hogy még t. képviselőtársam is igazán csak örülni tudna annak, ha a magyar király is azzal az önérzettel, azzal a tekintólylyel, azzal a hatalommal, azzal a nyílt férfiassággal léphetne fel az izgatok ellen, mint a milyen­nel a német császár feliépet a stiass- burgi püspök ellen. (Elénk helyes­lés és taps a szélsőbaloldalon.) Még azt is meg kell jegyeznem, hogy, habár nem becsülöm is túl a magam erejét, és tudom, érzem gyengeségemet, de annyira mégis tisztában vagyok magammal, hogy kijelentsem, hogy nincs igaza t. képviselőtársamnak, ha azt hiszi, hogy talán csak azért kell nekem most már beszélnem, mert kiaka­rom huzni az időt. Nem akarom huzni az időt. Legyen nyugodt t. képviselőtársam, hogy még nagyon sok kérdés van ezzel összefüggésben, a melyekről órákig kellene és lehetne vitatkozni, (igaz! Ügy van! a szólsőbaloldalon) En azt hiszem, t. ház, hogy a ház tárgyalásainak komolysága és mél­tósága megköveteli, hogy ne per- ezekre való tekintettel mondjuk el beszédeinket, hanem úgy, a mint azt az ügy és a tárgy fontossága egyaránt megkívánja. (Elénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon,) Epen ezért, t. ház, ismételten kérem a t. miniszterelnök urat, még nem késő, fontolja meg és gondolja meg a t. miniszterelnök ur, hogy mily jó szolgálatot tesz ezzel Ma­gyarország közéletének, a parla­mentnek, a dinasztiának is, ha ezt a tövist közéletünkből most kiveszi. (Elénk helyeslés a szólsőbaloldalon.) Es miután minden érdek azt parancsolja, hogy ez a napirendről lekerüljön, megismétlem kérésemet a miniszterelnök úrhoz azon kijelen­téssel, hogy ón ezen, Magyarország érdekeivel homlokegyenest ellen­kező, kellőleg nem indokolt törvény- javaslatot a magam részéről nem fogadom el, hanem csatlakozom azon határozati javaslathoz, a melyet Rákosi Viktor t. képviselőtársam benyújtott. (Elénk helyeslés és él­jenzés a szólsőbaloldalon. A szóno­kot számosán iidvözlik.)

Next

/
Thumbnails
Contents