Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-20 / 29. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. julius 20. Átlátszó pedig a németek törekvése, a mely nem más, minthogy a magyar termény rovására a német lóherének hódítsanak piaczot. Ez a német törekvés már észre téritette érdeklődő köreinket, a melyek elismerik, hogy az arankás heremag csakugyan megszaporodott az országban és egyre nagyobb területeket lep el. A földmivelósügyi miniszter már erős kézzel nyúlt bele az aranka irtás ügyébe, czólja lóvén, hogy a gazda ne hárítsa az aranka irtást a kereskedő aranka-tisztitó gépeire, hanem irtsa maga, még pedig első sorban már a földjén. Ezzel nem csak a tisztítást könnyíti meg, hanem nagy hasznot is biztosit magának. A miniszter körrendeleté világosan megmondja, hogy a rotsálás- sal való irtás nagyobb nehézséggel jár, sőt a most fellépett nagymagu aranka magja rostálás utján el sem távolítható a heremagból. Különösen az aprószemü lóhere tisztítása óriási nehézséggel jár. Ismeretes, hogy ha a magyar királyi magvizsgáló állomás az eléje terjesztett herében csak egy szem arankát talál, akkor az egész meny- nyiséget még egyszer föl kell önteni a tisztitó gépre. Az apró szemű herét pedig a legtökéletesebb gép is nagynehezen választja ki. Megesik, hogy ötször-hatszor is föl kell önteni a lóherét, mig megtisztul. Mennyi hulladékkal és költséggel jár ez, ami mind drágítja az árut. Ezért fontos a földmivelésügyi miniszter rendelete, mely az aranka- foltok be nem jelentését mint kihágást torolja meg. Ha nem irtjuk az arankát már a földön, akkor hova- hamarább vége lesz heremagkivi- telünknek. Ha pedig a gazda már a földjén irtja az arankát, heremagjáért sokkal nagyobb árt kap; ellenkező esetben, ha nem irtja, nagyon kis árt, mert kénytelen megfizetni a sok rosta alját és a tisztítási költséget. A napi áron felül tizenkét koronával többet fizetek métermázsán- kónt olyan heremagórt, a mely nem arankás, mint ugyanolyan minőségű, de arankás nyersáruért. Ezt a következő számvetéssel illusztrálom : Egy katasztrális holdon teremhet 1'/»—3 métermázsa lóhere, vagy pedig 3--6 métermázsa luczerna. A nem arankás lóheréért tehát 18 illetve 36 koronával vehet be többet a gazda katasztrális holdanként; a nem arankás luczernáért pedig 36 illetve 72 koronával többet. Ha ezzel szembe állítjuk az arankairtás maximális költségeit, akkor kiviláglik, hogy ha a gazda rendszeresen irtja az arankát, akkor 8 koronától 62 koronáig nüvekedhetik egy hold bevételének többlete. Ne a tisztitó gépen, hanem mindjárt az arankás hereföldön kezdjük a küzdelmet az arankával. Irtsa a gazda az arankát mindjárt a földjén világosan kimutatott nagy haszna érdekében. Irtsa törvény- tiszteletből, irtsa a magyar heremag jó hírnevének föutartása érdekében. Csak akkor lesz köszönet a heremag- termesztésben. Mauthner Ödön. Népesedési mozgalom. — julius 13 julius.19. Születtek: Iíaáb Bernát és Schwarcz Netti Eszternek Nándor nevű fink. Tóth Márton és Bálint Annának Erzsébet nevű leányuk. Puskás József és Bakó Erzsébetnek Illés nevű fiuk. Kertész Farkas Dániel és Sávai Eszternek Benjámin nevű fiuk. Balog Pál és Horváth Erzsébetnek János nevű fiuk. László Benő és Darányi Juliánnának Juliánná Erzsébet nevű leányuk. Harkai János és Dunai Kovács Máriának István nevű fiuk. Szekeres Mihály és Budai Zsófiának Mihály nevű fiuk. Lovász B. Juliánnának István nevű fia. Csikós Ferencz és Borbás Juliánnának Ferencz nevű fiuk. Brecska József és Bor Juliánnának József István nevű fiuk. Simon Pál és Tichi Máriának Pál nevű fiuk. Kiss Rozáliának Jolán nevű leánya. Gyenizse József és Sipos Teréziának Sándor László nevű fiuk. Meghaltak: Kiss Etel 6 hónapos korban. Figura Lajos 8 napos, László Juliánná 20 éves, Nagy V. Sz. Imre 9 hónapos, Kiss Sándor 84 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Eri Antal pacséri lakos özv. Kardos Mihályné Simon Erzsébettel. Kiss Mátyás szabadkai lakos özv. Valkó Jánosnó Modok Tóth Juli- ánnával. Egyhekeltek: Tóbiás János Buchmüller Máriával. Prágcr Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Dr. Babó Mihály beszéde a képviselőház julius 5-iki ülésén az 1904. évi állami költségvetés tárgyában. (Folytatás és vége.) Most már azt kérdezem ón, hogy a két irány közül melyik diadalmaskodott a 36 óv folyamán ? Nézzük meg azt, a mi az állami életben a szuverenitás kifejezője, akár a külügyet, akár a hadügyet. En azt hiszem, hogy a ki a kezét a szivére teszi, annak el kell ismerni, hogy e tekintetben Magyarország teljesen tartományi nívóra van sii- lyesztve. (Igaz ! Ügy van ! a szólső- baloldalon.) Magyarország mint állam sem külügyi, sem pedig katonai vonatkozásban sehol semmi csiinen meg nem jelenhetik, mint ilyen teljesen ismeretlen, t. i. mint állam. Pedig miért hozta meg az áldozatot az ország? Azért hozta meg. mert elhitették vele, hogy a 67-iki kiegyezés fejlesztése folyamán Magyarország számára mindazokat a jogokat biztosíthatja, a melyek önállóságának kivivására fognak vezetni, sőt önök mindany- nyian, t. képviselő urak ott a túloldalon, szintén azt hirdetik ma is, hirdették mindig és hiszem, fogják hirdetni, — bár, fájdalom, azért cselekedni nem igen cselekedtek — hogy önök is arra tülekszenek, hogy Magyarország függetlenségét és önállóságát biztosítsák. Nos hát bebizonyosodott, hogy azon az utón t. képviselőház, a melyét 36 esztendő óta a kormányok követtek és melyen akormánytámogató többségek azt támogatták, Magyarország önállóságát és függetlenségét megállapítani nem lehet. (Úgy van ! a szólső- baloldalon.) De mivel a t. miniszterelnök ur arra helyezte a súlyt az ő felszólalásában, hogy hagyjuk a közjogi meddő vitatkozásokat és térjünk át a gyakorlati kérdésekre és elsősorban nagyon helyesen a közgazda- sági kérdést állította oda mint olyant, a melylyel foglalkozni mindannyiunknak hazafias kötelessége : Folytatása az I. mellékleten. Halas, 1904. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
