Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)

1904-05-08 / 22. szám

— 2

a kölcsön bármikor felmondható 3%-os stor- nodij kikötése mellett.

Ha e két ajánlatot összehasonlítjuk, rögtön szembe ötlik, hogy a fehnondhatatlanságról való lemondásnak meg kell fizetni az árát, mert igy a kölcsön drágább.

És az ár, a mit a felmonáhatatlanság kikötéséért most a városnak fizetni kell: az annuitás '10 ioo0/n-ékkal magasabb — és a záloglevelek beváltásáért ajánlott összeg 1%-ékkal alacsonyabb.

A városi tanács javaslatában a II. converses kölcsönt ajánlja mégis az elfogadásra, mert ez előnyösebb.

A város mostani kamatterhe a pest—zi- monyi vasúti kölcsön után 16000 korona,

a halasi takarékpénztárnál az évi 3000 koronás tőketörlesztés beszámításával 3550 kor. Összesen 20350 kor.

Az I. esetben lesz a kamatteher a régi 16800 kor. és az uj kölcsön utáni (400,000 kor. 4'85 ú-kal) ebben a halasi takarékpénztári kölcsön conversiója is benne van) 19400 kor. Összesen 36,200 korona.

A II. esetben lesz a kamatteher 550,000 kor. után 4,95%-ka! 27225 korona.

Az esetben tehát, ha a pesti hazai első takarékpénztár II. ajánlata fogadtatik el, az évi kamatteher az eddigivel szemben mindössze 6870 koronával emelkedik és az I. alatti ajánlattal szemben évenként 8975 kor. kamatmegtakarítással jár.

Előnyösebb a II. alatti ajánlat, mert a régi 7"o-os törlesztésben a kamat 6%, az uj 4'95Y0 törlesztésben pedig csak 4 egész és nehány hányad százalék.

De előnyös különösen azért, hogy tíz éven át 8975 koronával csökkenti a város kamat- terhét s igy nem kell attól tartani, hogy az uj kölcsön a pótadó felemelését vonja maga után, annyival is inkább, mivel a fenti 6870 korona kamat szaporulat a nagyvendég’ő és a járás- birósági épület elérhető bérösszegében bő fedezetet talál.

Ha arra gondolunk még, hogy a halas— majsai, szeged—halasi és halas—kecskeméti vasutak kiépítésére a városnak esetleg újabb kölcsönre lesz szüksége, ezáltal az évi kamatterhet később szaporítani kell és ha mérlegeljük, hogy ezzel örökre el lesz törölve a felni ondhatatlanság kikötése és igy olcsóbb kamatláb mellett ezt a kölcsönét a város bármikor con- vertálhatja, a városi tanács javaslatát, mint a város érdekének legmegfelelőbbet elfogadhatónak tartjuk.

* *

*

A jászkunok jussa.

Köztudomású, hogy Halas város képviselőtestülete a múlt évben mozgalmat indított az iránt, hogy

az 1. Lipót uralkodása alítt igazságtalanul zálogba vetett jászkim kerületek megváltása címen e kerületek által kifizetett 500,000 rénes forint megtérítését az arra kötelezett államkincstártól követeljék. A jogi képviselettel a képviselőtestület Dr. Babó Mihály ügyvéd országgyűlési képviselőt bízta meg. A városi tanács fel is hivta a többi jászkún városokat a mozgalomhoz való csatlakozásra s egyben az eljárással felmerülő költségek fedezésére bizonyos összeget kért az egyes községektől.

Ezen felhívás következtében nehány község ki is adta a megbízást s elküldte az előleget. Miután azonban a legtöbb község a jogikövetkezm.ényekben előtte ismeretlen kérdés megoldására pénzbeli áldozatokat nem hozott, e fontos ügy minden emotió nélkül lekerült a napirendről.

Ugyancsak a múlt év végén azonban Majsa község elöljárósága ismét felszínre hozta a jászkunok j kedélyét oly régen foglalkoztató ezen nagy kérdést és [ a jogiképviseletre nézve lapunk szerkesztőjével folytatott tárgyalásokat és azzal megállapodásra is jutott. i

FJlopszá!!ás város képviselőtestülete pedig a mait hó közepén már végleg határozott ez ügyoen.

A jogiképviselettel lapunk szerkesztőjét bízta meg, a ki kijelentette, hogy ha eljárása e:edméiyre nem vezetne semmiféle díjazásra nem refíek.ál, sem munkadijai, sem készkiadásai megtérítését nem kívánja; viszont azonban ha eljárása eredményre vezet a község által adandó tiszteletdij lesz fáradozásainak és kiadásainak anyagi jutalma. E község képviselőtestülete egyhangúlag úgy haJározott, hogy ha az eljárás eredményre vezet a jogiképviselőt tiszteletdijban fogja részesíteni.

Ezt a rég megoldásra váró érdekes kérdést Fü- löpszállás város képviselőtestületének megküldött határozata kapcsán Halas város képviselőtestülete a holnapi közgyűlésen fogja tárgyalni.

A kérdés aktuális; kötelességet kívánunk tehát azáltal teljesíteni, ha ezt legalább íóvonásaiban röviden ismertetjük.

A jászkunok Magyarország királyaitól kapott egyes adománylevelek következtében a nekik adományozott földeknek ép oly szabad urai voltak, mint a velük egysorban lévő királyi nemesek. Ennek dacára és az országos törvények ellenére az önkényesen uralkodó I. Lipót mégis zálogba vetette illetőleg eladta a jászkún kerületeket a német vitézrendnek

500,000 arany forintért. A jászkunok 45 évig voltak ily jobbágyi sorba, a mikor is összes anyagi erejük megfeszítésével önmagukat megváltották.

Az országgyűlés még ezen megváltás előtt törvénybe igíatta, hogy az ország kötelessége a jászkunokat megváltani. A kérdés sarkpontja tehát ezen most is. élő törvényen nyugszik.

Egyébként e kérdésről „A jászkún váltságösszeg megtérítése“ címmel lapunk szerkesztője egy kis füzetet adott ki, a melyből egyszerűen kiközöljük a kérdés jogi oldalát megvilágító következő részeket:

Kezdjük az 1715. XXXIV. t. c.-el a mely igy hangzik.

„Ámbár a kunságot és jászságot előbbi időkben, a nemes német rendnek közczélokra előlegezett bizonyos pénzösszegért más koronái javakra nézve már előbb sem szokatlan példa szerint eladták: minthogy mégis az érintett rend, a karok és rendek ellenkező irányú hathatós előterjesztésére s az ez iránt kiküldött királyi bizottság közbenjárására késznek nyilatkozott az örökös vásárlás címén szerzett jogától elállni s arról lemondani, csakhogy a részéről fizetett pénzösszeg visszanyerése felöl biztosítva legyen:

1. §. Ezért azt az ideiglenes átruházás — vagy zálogjogon és címen, a részéről előlegezett s a kirá-