Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-04-24 / 20. szám (17. szám)
— 3 — rovarnak évenként 10—14 ivadéka van, majdnem kiszámíthatatlan tehát az, hogy egy-egy vértetünek mennyi utóda lehet, hímet nem ismer hanem párzás nélkül folyton eleveneket szül, mely 10—12 nap múlva maga is szaporít. Ezen óriási gyors szaporodása teszi e rovart almafáink legnagyobb ellenségévé s teszi elodázhatatlan kötelességünkké azt, — ha virágzásnak indult gyümölcsösseinket a végpusztulástól megakarjuk menteni — hogy a leghathatósabb védintézkedéseket közakarattal mielőbb megtegyük. Több szaklapban olvastam olvastam már, hogy ha ezen élősdi rovar magát a fa törzsébe befészkelte, kiirtása majdnem lehetetlen. Ezen következtetést azonban én nem osztom, mert nézetem szerint ki eleinte a kitartó és alapos munkát, későbben pedig a megtisztított fáknak éber és gondos ellenőrzését lelkiismeretesen megteszi; kell hogy élvezze fáradságos munkájának gyümölcsét; ki ellenben csak felületes munkát végez az nem fogja kiirtani a vértetüt soha. A vértetü elleni védekezésre legalkalmasabb a téli időszak két okból. Először, lombtalanok lévéu a fák, könnyebben megtaláljuk rajta azon helyeket hova ezen élősdi rovar téli pihenőre össze vetődik; továbbá ezen időszakban rendszerint egyébb más munkánk is kisebbek lévén több időt fordíthatunk az irtásra. A másik oka az, hogy télen nem, ellenben nyáron rohamosan szaporodik és akkor nemcsak hogy szétmászik a maga erejéből is, de széthordják a madarak, a szél, nemkülönben ruháján az irtást végző munkás, végül azért is legalkalmasabb a téli irtás mert akkor telelő helyükön tehetjük tönkre őket. Helyén valórak találtam a hatósághoz is azon kérelmet intézni — s táplál a remény, hogy a városunk agilis polgármesterénél meghallgatásra is talá- land — hogy a közönséget gyümölcsészetíink a legveszedelmesebb ellensége elleni védekezésében hathatósan támogatni szíveskedjék az által, hogy a legszigorúbban ellenőriztesse, miszerint az inficiált helyek tulajdonosai lelkiismeretesen teljesitik-e az irtást s tapasztalt mulasztás esetén a legnagyobb szigorúsággal szerezzen érvényt a törvény és miniszteri rendeletek intentiójának, mert különben fájdalom a legrövidebb idő alatt oly mértékben fogja ezen élősdi rovar pusztító munkáját folytatni, hogy gyümölcsöseink egytől-egyig áldozatává esnek. De kérve kérem a tulajdonosokat is, főleg az inficiált helyek tulajdonosait, hogy tegyenek meg minden lehetőt arra, hogy gyümölcsöseinket ezen egyik legnagyobb ellenségéiül megóvjuk. Szükségesnek vélem végül felemlíteni, hogy a petroleum-emulsiön kívül többféle anyagot használhatunk az irtásnál, úgymint: bármely növényi olajat (repcze- és fa olajat, terpetin olajat) halzsirt. disznózsírt sőt még faggyút is ha az annyira folyós állapotban van, hogy azt még tél idején is felkenhetjük. De igen célszerű és biztos védekezési anyagnak mondja a Bakuból eredő rafinált gépolajat a kőszegi faiskola felügyelője Endrédi Gábor polg. isk. igazgató ur saját tapasztalata alapján irt egyik szakszerű fejtegetésében s következő tulajdonságai miatt legmelegebben ajánlja is azt. 1. Semmi előkészítést nem igényel. 2. Biztosan és azonnal öl. 3. Hosszú hatású. 4. 3—6 hóig tartó oxydációja idején a bekent helyeken teljesen kizárja az infectiót. 5. Az ismert szerek között a legolcsóbb (kilója 48 fill.) 6. Sokkal könnyebb a kezelhetése mint más irtószernek. 7. Utólagos kenegetést nem igényel. 8. Az alma és körte paizsteíveit is elpusztítja. 9. Hogy az olajjal való védekezés pénzben, időben nagy ami ez utóbbival helyesen egyenlő értékű: Munkában jelentékeny megtakarítással jár. Kiskunhalas, 1904. január 23. Nagy József. HÍREK. Köszönet nyilvánítás. Az általam nagyon tisztelt nagy számú közönség, mely elhunyt kedves leányom temetése alkalmával e hó 17-én vasáinrp délután 3.órakor, a sors által mélyen sújtott atyai szivemet megjelenésével enyhítette, fogadja ez utón is hálás köszönetemet. Kiskunhalas, 1904. ápril hó 19. Szabó G. Lajos. * * * * Évzáró vizsgák Halason. Pusztai iskoláink folyó tanévi évzáró v zsgái a következő napokban és sorrendben tartatnak n ej : 1904. május hó 9-én d. e. 9 órakor Tajón és Bodogláron, 10-én d. e. 9 órakor Füzesen, 11-én d. e. 9 órakor Balotán, 13-án d. u. 3 órakor Eresztőn, 14-én d. u. 3 órakor Pirtón. * A Duna—Tisza-csatorna ügyében Kecskemét th. város közigazgatási bizottsága a közigazgatás állapotáról a miniszterelnök ügykörébe tartozó jelentésében előterjesztést tett, melyben azt az óhajtását fejezi ki, hogy a csatorna akként létesittessék, hogy annak főága a város belterületét érintse. Halas is megmozdulhatna a célból, hogy egy mellékcsatornát kapjon, ha másra nem is, de belvizei levezetésére. * A Jótékony Nőegylet női háziipar-kiálli- tása. A kecskeméti Jótékony Nőegylet minden szép és nemes iránt lelkesülő tagjai elhatározták, hogy a háziipar és gazdasszonyi cikkekből országos jellegű kiállítást rendeznek. A kiállítás célja, hogy a különböző vidékek termékeit a közönséggel megismertetve, a hazai gyártmányoknak teremtsen piacot és kiszorítsa az idegen ipartermékeket, különösen az egész országot elárasztó osztrák cikkeket, melyek a magyar termelést nagy versenyképességükkel agyonnyomják. E hazafias cél érdekében felhívja a Nőegylet a magyar hölgyeket, hogy nyújtsanak segítő kezet hazafias munkájához, hozzák el vidékeik női háziiparának termékeit városunkba s ismerjék meg, vigyék el a mienket magukhoz, mert a siker csak igy, kölcsönös támogatás útján remélhető. A kiállítás 1904. évi szeptember 25-én nyílik meg. Bővebb felvilágosítást dr. Garzó Béla nőegyleti titkár ad. * A Bajai Dunahid. Többször említettük már lapunkban, hogy az érdekeltség szervező bizottsága erős aktiót fejtett ki, hogy a kormány a bajai Duna- hidat építéssé ki. Végre valahára a nagy jelentőségű dolog is meg fog oldatni, a mennyiben a kormány az uj beruházási javaslatban a nevezett hid építésére 8 millió koronát vett fel. E hid építése nagy fontosságú, mert a majsai vicinális Halason keresztül való kiépítése által kapcsolatot nyerhetne a hídon keresztül a Báttaszék fiumei vasúti vonalba, mely által egy nagy vonal köthetné össze rajtuk keresztül Fiúmét a legrövidebben Magyarország északkeleti részével. * Új jövedelmi forrás. Kecskemét város rohamosan szaporodván, gondoskodni kell oly eszközökről, amelyek a pótadónak szükséges emelését csökkenthetik. Ily jövedelemforrásnak kínálkozik a birtokváltozási illeték oly formán, hogy minden birtokváltozás után az értéknek megfelelő l°/0 a város javára szedetnék. A közvetett adónak ez a neme az ország majd minden nagyobb vásosában már életbe van léptetve. Pár év előtt városunk is tett ez irányában lépéseket, de ekkor a kormány azzal az indokkal utasította el, hogy a pótadó még nem emelkedett oly magasra, hogy ennek az adónemnek a behozatalá szükséges volna. Mivel azonban most annak az emelésére utasít, a tanács a legközelebbi közgyűlésben
