Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)

1904-06-12 / 27. szám

Vili. ÉVFOLYAM. K1S-KUN-HALAS, 1904. JUNIUS 12. 27. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csengeri-utcza. Előfizetési és hirdedési dijak HORVÁT GYULA könyvkeres­kedésében Kiskunhalason fizetendők. Bérmentetlen levelekre nem válaszolunk. Kéziratot nem adunk vissza. IV1 _ MPOIPI PM MIMnrrM UACÁDMAD KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. FELELŐSSZERKESZTŐ és LAPKIADÓTULAJDONOS: Dr. HERMÁN FERENC. Előfizetési dijak: Helyben: egész évre 4.— , félévre 2.— és negyedévre l K. Vidéken: egész évre 6.—, félévre 3.— és negyedévre l .50. Egyes szám ára 6 fillér. ra Hirdetési dijak: Petit soronkint 8 fillér; apró hirdetéseknél ÍO szóig 40 fill., minden további szó 4 fii. N y i l t t é r : Petit soronkint 20 fillér; ítéle­teknél 50 fillér. A Sóstó fürdőről. Kiskunhalas. Kétségkívül halhatatlan érdemeket szerzett magának városunkban néhai Kohlmann István, a közönségesen úgynevezett „Stefi bácsi“, a ki a múlt század hatvanas éveiben a Sóstó nyu- goti részét befásitotta s az általa nagy áldozat­tal megcsinált kis parkban a mai nap is fennálló vendéglőt és fürdőházat építtette, s azt később egy táncteremmel is csinosította. Stefi bácsi évtizedeken át maga kezelte az egész berendezést: fürdőt, vendéglőt, gyü­mölcsöst. Jó világ volt még abban az időben. Körök, egyletek nem voltak. A politika a malmok alatt folyt, különben egy párton volt minden ember; pártoskodásról, versengésről szó sem volt. Ebben a boldog korszakban más élet folyt a Sóstón is mint ma. Az úri vendégek mula­tozásairól sokat beszélhetnének azok a magas platánok, melyeknek árnyékában pezsdült az élet, csendült a pohár, sírt a hegedű, hangzott a dal. De nincs tartós boldogság e világon. A jó világ urai egyenként jobb hazába költöztek s Stefi bácsi is lassanként elöregedett. Öreg­ségével párhuzamosan hanyatlott maga a Sóstó fürdő is. A jó öreg végre is belefáradt a do­logba s a Sóstó a ref. egyház birtokába jutott. A gazda változás nem sokat lendített a fürdő állapotán. Bár az egyház tetemes áldo­zatokat hozott érdekében, bár újabb és újabb bérlők sokféleképpen fáradoztak annak fellen­dítésén: a Sóstó igazi népszerűségre, közked­veltségre nem tudott szert tenni. Két Ízben intelligens konzorium vette ke­zébe a Sóstó fürdőt, minden hiábavaló volt. A Sóstó csak elhagyatott fürdő maradt. Uj és te­hetős gazdára s egészségesebb viszonyokra várt. Az új és tehetős gazdát meg is találta mostani tulajdonosában. Kolozsvári Kiss Sándor az uj tulajdonos nem kiméit fáradtságot, sem pénzáldozatot; alig egy év alatt új parkot varázsolt a Sóstó körül. Most az elvénült s alig termő gyümölcs­fák helyén illatos fenyők díszelegnek s a sem­mit nem érő, inkább akadályul szolgáló szőlő- pászták és lugasok helyét szépen rendezett tuják s más erdei cserjék és magas törzsű fák foglalják el. A tulajdonos az új park belsejében díszes és praktikus vendégházat építtetett, melyben 12 szépen berendezett szoba várja az üdülni kí­vánó vendégeket. Röviden: minden nagyítás nélkül elmond­hatjuk, hogy a Sóstó fürdő mostani berende­zése a messzebb menő igényeket is kielégítheti, legfeljebb még a fürdő épület és berendezés hagy fenn némi kívánni valót. A mint értesülve vagyunk, ez is rövid idő alatt meglesz. A mi Sóstónk, dacára most már elég ké­nyelmes berendezésének, nem luxus fürdő, ha­nem a szó legszorosabb értelmében gyógyfürdő. Sziktartalmu vizének gyógyerejét már régi idők­től fogva nemcsak a helybeli, hanem a környék népei is ismerték. Egyes betegségeknél gyógy- ereje valósággal csodákat mível. Dr. Molnár István volt városi főorvos, a volt jászkunkerületek tiszteletbeli főorvosa, a nagytudományu férfiú „Kiskunhalas város he'y- rajza“ cimü művében igy ír a Sóstóról: „Gyógyhatásáról maga a sziktartalom ke­zeskedik s bizonyságok mindazon élőtanuk, kik a Sóstó folytonos használatának köszönhetik egyedül egészségi jóllétüket.“ „Kiválólag használ a savóshártyák heveny, de legkivált idült lobos bántalmai ellen, milye­nek a csúz, rheuma és a köszvény— arthritis. — A lobos bántalmak lefolyása után vissza­maradt kiizzadmányok, izdagok s izmerevek (anchylosis) ellen. A görvelykóros mirigydagok s nyíló fekélyek gyakori fürdés után tetemesen javultak s több esetem volt — mondja a fő­orvos — hol a köszvényes csontdagok s kinzó csontszaggatások 28°Reum. meleg fürdők hasz­nálatával rövid idő alatt enyhültek. Javaltatik továbbá a verőcérrendszernck rendetlenségei, legkivált a máj- és hosszas vá;- tólázak után visszamaradt lépdagok ellen.“ „Sikere biztos az idült bőrbajok gyó­gyításánál.“ „Végül * női szervek bántaimainál legtöbb esetben ^ fürdést a let^szebb siker koronázza.“

Next

/
Thumbnails
Contents