Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-06-05 / 26. szám
3 György erdélyi fejedelemhez irt 49 leveléből bontakozik ki előttünk. A harminc éves háború eseményei arra késztették Erdély fejedelmeit is, hogy fegyvert ragadjanak s a katolikus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mily szüksége van Magyarország önállóságának a protenstáns Erdély függetlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt vallási téren volt, áthidalta a haza és fajszeretet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevitette és Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a közbenjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz irt. Igen értékes kötete az uj sorozatnak a Bajza kötet is: Bajza József válogatott munkái. Bajzának három évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822 — 1851.) újkori történetünk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi és irodalmi újjászületésünk korára esik, melynek előkészítésében, bomlasztó és átalakító küzdelmeiben neki is tevékeny része volt. *Badics Ferenc bevezető essayje gyönyörűen jellemzi ' azt a kort, amelyben az új Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harcos egyénisége a vezetők sorában leélte áldásos életét. A kötet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra osztva: Ifjúkor, Szerelem, Haza, Élet, Emlékezés, Balladák és Idegen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, btmuafva Bajzának sokoldalú egyén,séget, választékos ízléssel adva mindazt, ami kri.ikusra, történészre, irodalontör-énészre és esztétikusra jellemző s e mellett maradandó becsű is. E rész tartalmából kiemeljük a követezőket: Az epir- rama teóriája; Vezér szó a Kritikai Lapokhoz; A regényköltészetről; Nemzetiség és nyelv; gróf Koháry István; A Telekiek tudományos Íratása. Az új sorozat további két kötete Arany János és Vörösmarty Mihály munkáinak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Riedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötele s 27 ívnyi vaskos kötetben a Toldi triclogiát tartalmazza. A Vörösmarty kötet, amelyet Gyulai Pál rendezett sajtó alá, Vörösmarty munkáinak ötödik kötete. Tartalma; a drámai költemények folytatása (Kincskeresők és Ciliéi és a Hunyadiak), Beszélyek és regék és a Pályalombok. Az új sorozat ötödik kötete Szigligeti Ede munkáinak második kötete, amely a vigjaíékiró Szigligetit mutatja be fejlődése minden fokán. A termékeny iró vigjátékainak seregéből négyet közöl a kötet. Ezek: Rózsa, amely 1840-ben akadémiai jutalmat nyert, Liliomfi, amelyet 1849-ben adtak először, a Házassági három parancs, 1850-ben készült és A nőuralom, amely 1862-ben Teleki dijat nyert. Ezt a kötetet Bayer József rendezte sajtó alá, bevezetésül nagyértékü tanulmányt írván Szigligeti vigjátékairól. E bevezetés, amely kritikus szemmel taglalja Szigligeti darabjait, dióhéjban egész új elmék jelét adja az igazi vígjátéknak s nagyhangú frázisok helyett az igazság meggyőző egyszerűségével jelöli ki Szigligeti helyét irodalmunk és nemzeti művelődésünk történetében. A bevezetés 'vége Szigligeti dráma iró pályájának adatszerű illusztrálása. Az a 109 eredeti dráma, vígjáték, bohózat és népszínmű és az a 20 dráma fordítás, amelyet Bayer felsorol, a legékesebben beszél arról, mit jelent ránk nézve Szigligeti negyven éves pályafutása. Inte, ezzel az öt kötettel gyarapítja az új sorozat a Magyar Remekírókat, az 55 kötetből az eredeti programúihoz hűen a magyar irodalom kincsesházából a legkülőmbözőbb korok kincseit ragadva ki és sorozva egymás mellé a sorozat keretén belül. Az öt új kötet a maga helyére beillik a teljes gyűjteménybe amely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. A Pázmány kötet a 12-ik. a Vörösmarty a 26., a Bajza a 28., az Arany a 43. és a Szigligeti kötet a 48. kötet lesz a gyűjteményben. Az új sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa dísszel ékesitett kötet, amelyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűjteménynek ára 220 korona s az egész gyűjtemény csekély liavi ,3 koronás részletfizetésre is megrendelhető Horvát Gyula könyvkereskedésében Kiskunhalason. ^ 'I' * Fertőző baromíibeíegségek és az azok ellen való védekezés. — Közli: Hegedűs Sándor kir. állatorvos. — (Vége.) Mindezek után a baromfiólat néhány napig jól kiszellöztetjük. Rossz ketreceket, ha azok csekély értékűek, legcélszerűbb elégetni. A baromfi udvarban elhelyezett etető és itató edények forró lúggal való lemosás után napon jól megszáritandók. Ha az udvarban vízmedence is van, úgy annak vizét ki kell hordaíni, a medencét alaposan kitisztit- tatni és uj:a vízzel megtölteni. A baromfi állományban már kiütött ragadós betegség tovább terjedéséi a következőkép lehet meg- akackiiyozni: az egészséges baromfiakat a betegektől szigorúan el kell különíteni és a ragályanyagot megsemmisíteni. Az elkülönítésnek legjobb módja az, hogy ha az egészséges baromfiakat vesszük ki a betegek közül, nem pedig megfordítva. Ha a gazdasági viszonyok megengedik, legjobb az egészséges baromfiakat egy más udvarba, tanyába elhelyezni, mert minél távolabb kerülnek ezek a betegektől, annál inkább remélhetjük, hogy a betegekkel nem érintkezhetnek. De ha az ilyen elkülönítés nem ieheíetséges, legalább ugyanabban az udvarban keli elrekeszténi egy helyet az egészséges baromfiak számára. Az elkülönített baromfiakat külön egyén gondozására kell bízni s arról keli gondoskodni, hogy etetés alkalmával vagy bármikor a betegekkel ne érintkezzenek. A kétfelé elkülönített állomány elesége kiilcn- külön tartandó, mert a beteg állatok etetője könnyen beviheti az eleseghe a fertőző anyagot. A két gondozónak egymással érintkezni nem szabad. Ha a tulajdonos a két elkülönített állományt bármi célból mégis felkeresni kénytelen, úgy mindenesetre elébb az egészségeseket nézze meg és csak azután menjen a betegekhez s mielőtt ismét eltávozik, a lábbelijét alaposan tisztítsa meg. Az elkülönített szárnyasokat éber figyelemmel kell kisérni s ha difteritisz uralkodik, akkor naponkint a fej részeit és szájüreget kell nézni s ha valamelyik állaton akárcsak a betegség gyanúját is tapasztaljuk, azt azonnal el kell távolítani. Nem ritkán sikerült ily en eljárással az elkülönített állományt megmenteni, de ha az elkülönítés megkésve történik, akkor az elkülönített baromfiak között is nagyobb mérvű megbetegedések jelentkezhetnek. Ezért, midőn csak kevés darabból álló nem nagy értékű baromfiról van szó, különösen baromfikolera esetén, legíanáesobb a még egészséges baromfiakat levágni és közfogyasztásra bocsájtani. A ragályanyag megsemmisítését célozza a hulláknak, a levágott hulladékainak és tollának elégetése