Kis-Kunság, 1904 (8. évfolyam, 1-29. szám)
1904-05-29 / 25. szám
2 — rezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, amely ily óriási terv megvalósítását sikerrel vállalta, másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét bizonyítva, amely szeretettel és lelkesedéssel támogatta a kiadót úttörő, korszakos vállalkozásában. Az új sorozatnak talán legértékesebb kötete az, amely Pázmány Péter válogatott munkáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A müveit nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra a régi íróikra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az irás ereje és a tartalom jelentősége által azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy a századok lefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek, minélfogva nem az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek értékét foglalják magukban. A XVI. században, a művelt nyugati nemzetek nyelvével egyidőben, a magyar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan müveket alkotott, amelyek a következő két században közkézen forogtak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig, mely a felekezeti tusák kohójában tisztult meg és erősödött, a XVII. század első éveitől kezdve, majdnem négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utói nem ért tökéllyel kezelte Pázmány Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar prózának ez az első nagy mestere, de munkái drága kiadásokban el voltak temetve s a Magyar Remekírók most megjelenő új kötetének jutott a dicsőség, hogy a Pázmány munkáinak kincses bányájából kiássa a legértékesebbet és művelődésünknek újra hatékony tényezőjévé tegye. A leghivatotíabb tudósirónk, Fraknói Vilmos, rendezte sajtó alá Pázmány munkáiból ezt a 22 ives vaskos kötetet mai helyesírással. Két ives gyönyörű bevezetéssel kezdődik a kötet, amely Pázmány életének, politikai, egyházi és irói pályájának jellemzése közben klasszikus korképét is megfesti az akkori magyar társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magyar munkáinak teljes bibliográfiájával végződik. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja be. Ámulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet, amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt írt s gyönyörködve tanulunk tőle. (Folyt, köv.) * * * Fertőző baromfibetegségek és az azok ellen való védekezés. — Közli: Hegedűs Sándor kir. állatorvos. — Tekintettel arra, hogy a megfigyelt állatok közt fellépett kolera esetén valószínű, hogy valamennyi már a betegséggel be van fertőzve, legajánlatosabb ez az eljárás, mert igy legalább a többi baromfi állományunkat megvédjük a betegség ellen. Baromfi difteritis esetén olyankor a midőn csak egynéhány nem nagy értéket képviselő baromfi betegedett meg, legcélszerűbb szintén azoknak azonnali levágatása, ha azonban az állomány nagyobb értékű minthogy a gyógyulás gyakran be szokott következni, a betegek gyógyítását és a betegség tovább terjedésének megakadályozását tanácsos megkisérleni. A konyhaszükségletre behozott baromfiakat, tekintet nélkül arra, hogy van-e tudomásunk arról, hogy a környéken van e betegség vagy nincs, saját érdekünkben tanácsos elkülönítve tartani addig mig le nem vágatnak. A levágott baromfi belső részeit és a tisztításhoz használt vizet nem szabad az udvarra vagy a trágyadombra önteni, hanem célszerű olyan helyen eltakarítani, hogy azokhoz sem a baromfiak, sem pedig kutya vagy macska hozzá ne férhessenek. A ragadós baromfi betegségeknek galambok, verebek es egyébb kóborló madarak által való beliur- colása ellen már nehezebb védekezni. Midőn a szomszédságban ragadós baromfi betegség uralkodik, nem volna szabad sohasem elmulasztani azt, hogy midőn a baromfiakat a szabadban etetjük, mindvégig ott maradjunk az etetésnél és a verebeket, idegen galambokat ne engedjük a baromfiállomány közé. Az etetés befejeztével a visszamaradt hulladékokat el kell takarítani, nehogy azok verebeket és galambokat az udvarra csaljanak. Az ivóvizet napközben többször célszerű megújítani s e közben az itaíóedényeket alaposan megtisztítani. Pocsolyák, állóvizek különösen veszedelmesek ragadós baromfi betegségek uralkodása esetén. Minthogy verebeknek a trágyadombon vagy a gazdasági udvarra való rászállása meg nem akadályozható, legcélszerűbb a baromfi állomány részére külön elkerített helyet fentartani. Hogy saját galambjaink a kóborlástól elszokjanak, megfelelően Kell azokat etetnünk. Patkányok és egerek irtása a baromfiólak és azok közelében azért is ajánlatos, hogy azok esetleg a szomszéd udvarból ragadós betegséget át ne hurcoljanak. Ha közös legelőre, vagy közös vizre járó baromfiak közt lépett fel betegség, akkor ha csak lehetséges szárnyasainkat ne bocsássuk közös legelőre illetve közös vizre. Ragadós betegségek uralkodása esetén saját baromfiaink gondozóinak más baromfi udvarban nem szabad megfordulniok és azt se engedjük meg, hogy idegenek különösen baromfikereskedők a mi udvarunkba ne járjanak. Midőn baromfi állományunkban előzőleg ragadós betegség uralkodott és megfelelő tisztogatást, fertőtlenítést elmulasztottuk, a járvány megszűnése után a ragályanyag még hónapokig is megmarad a baromfiak tartózkodási helyén és igy nagyon könnyen lehetséges, hogy a betegség újra fellép. A ragályanyag megsemmishése csak úgy lehetséges, ha a baromfiak tartózkodási helyét alaposan kitisztítjuk és fertőtlenítjük. A tisztítást azzal kezdjük, hogy a baromfiólak falát lesöpörjük, a rátapadt piszkot lekaparjuk, az udvarban széjjel szórt ürülékkel együtt összesöpörjük és elégetjük vagy jó mélyen elássuk. Az ól összes berendezési tárgyait legjobb ki- hordatni, a rossz részeket elégetni, a többit forró lúggal lemosatni és frissen oltott mésszel jól bemeszel- tetni. A vasból levő tárgyakat legcélszerűbb tűzön való felhevités által fertőtleníteni. Ha a baromfiól talaja nem téglázott, kövezett vagy deszkázott, akkor a talaj felső rétegét a trágyával együtt lekapartatjuk, ha ellenben kövezett vagy deszkázott a talaj, akkor elégséges a trágya lekaparása után azt forró lúggal felmosatni. Ezek után az ól falait kívül belül megmeszel- tetjük, végre a talajt is oltott mésszel jól leöntetjük. (Folytatása következik.) * * *
