Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-15 / 15. szám
1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. elég jól meg vannak védve, sokkal jobban mint a múlt évben, úgy látszik, hogy a kisebb szőlőtermelők is saját anyagi érdekeiket belátva, a jelzett gomba betegség elleni permetezést szabályosabban eszközük. Az említett penész gombának természetes sajátsága az, miszerint annak nyúlványai a szőlők leveleit átszűrjék, nem különben a zöld bogyó béjját is, sőt lehet olyan tavaszi nedves meleg időjá- r á s, hogy a kipattant kis szőlő fürtöket is megtámadják még virágzás előtt, virágzás alatt is, a mikor azok ki sem nyílnak, meg sem terméke- kenyülnek, hanem leszáradnak. Hogy ezen szomorú jelenség elő ne álljon, a saját érdekünkben fekszik, mizserint szőlő-ültetvényeinket kora tavasszal midőn a rekenyók 25—30 ezentimóter magasak és midőn már a kis fürt meglátszik, l°/0 rézgáücz és mész oldattal permetezzük meg , — a 2-ik permetezést ettől az időtől számítva egy hó alatt végezzük, ekkor már 2% róz- gáücz és mész oldattal, a 3-ik permetezést ettől számítva egy hóra már 3°/0 rézgáücz és mész oldattal ; csupán azon fajokat kell időközben még egyszer megpermetezni, melyeknek hátlapjuk nagyon bojhos, mint p. a bogdányi, dinkai és a kecskecsecsűt. Ha valaki a fenti módon óvja szőlő ültetvényét, az ne féljen, bármely idő járástól, arra a szőlőre eshetik bármily sok meleg eső, az védve van, mert olyan levélen, mely rézgáücz és mész oldattal van ellátva, a viharok által hordott peronospora s porai kikelni nem képesek ; ellenben ha védve nincsenek, egy nagy zápor eső után néhány napra szőlőink levelei lehullanak. Itt tehát főelv a megelőzési rendszer, mert az egyszer megtámadott rószt már nem lehet bármilyen erős folyadékkal megmenteni, csak a még meg nem támadott részeket lehet megóvni. A folyó óvbéni egyszeri permetezők ne ringassák magokat azon veszélyes álomban, hogy hiszen egyszer permeteztünk és még is zöld a szőlőnk, mert ezen körülményt a folyó évi száraz meleg időjárásnak köszönhetik, ha esetleg néhány zivatar lett volna a nyár folyamán, szőlőik tönkre mentek volna a fenti mód megállapított rendszer alapján. Folyó nyáron tett körutamban több község szőlőjében találtam feke- tés szemeket a fürtökben, néhol egész fürtök is megfeketültek, s a szőlős gazdák nagy ijedelemmel hozták hozzám a fekete fürtöket, jelezve, hogy az valami uj betegség, pedig az nem volt egyéb mint a peronosporának a fürtökre rá menetele. Mint fentebb is jeleztem, a peronospora viticola a fürtöket is megtámadhatja, s azokat néhol valóban meg is támadta, de az erős permetezés és a száraz meleg, azok tovább képzését megakadályozta. Ebből önként következik az, hogy permetezéskor arra is fektessük a sújt, hogy a szőlő fürtéi is kapjanak a rézgáücz és mész oldatból, mert különben ki vannak folyvást téve a veszélynek. Homoki szőlőinknek másik fellépni szokott betegsége a liszt- harmat, melyet úgy hiszem, fájdalom mindenki ismer. Ezen betegség nem oly gyakori, mint a peronospora és nem is olyan veszélyes ; a halasi szőlők közt jelen alkalommal keveset találtam. A most jelzett szőlő betegség a déli országokban p. Spanyol-, Francziaországban, déli Tirolban, hol több a nyári csapadék, majd minden évben felszokott lépni, nálunk azonban akkor, midőn ennek ideje szokott lenni, t. i. juüus és augusztus hónapokban rendesen száraz meleg idő járás van, mely nem kedvez ezen gomba előállásának. Ezen penész gomba nem oly veszélyes, mint a peronospora. mert ennek nyúlványa nem hat be a szőlőbogyó belső részébe, hanem azok felületén van, s azt rombolja szót, belől pedig a szőlő szem fejlődik és akkor midőn a héj el van roncsolva, kipattan s a magja kilátszik. Ezen betegséget midőn fellép — ha észrevesszük a már ismert kén- porral be porozva — meg lehet szüntetni, ha azonnal hozzá látunk. Körutamban f. évben több helyen, más község határában tapasztaltam, hogy némely szőlőtő a többi tőkéktől elmaradt, vissza esett, a levelei össze voltak rágva, a bogyók kirágva, ez az úgynevezett firkáló bogártól eredt. A firkáló bogártól bántott szőlőáprilis 15. tőke nem hajt nagy vesszőt és levele sárga színű iesz. Eleinte csak egy-kót tőke beteg, később nagyobb lesz a folt, mert a baj a tőkéről-tőkére terjed, s végre tele lesz vele az egész szőlő. Három-négy évi bántalmazás után a szőlőtőkéből kis bokor lesz, s nem terem és gyakorta ki is vész. E bogár ellen úgy védekezünk, hogy a bogarat május hó közepétől julius hó végéig leginkább baromfival csirkékkel és kis pulykákkal szedetjük, a jelzett jószágok előtt valaki megüti a tőkét és a bogarak lehullanak. A ki a firkáló bogarat kézzel akarja össze szedni, azt úgy teheti, hogy a tőke alá lepedőt térit, s a bogarat előbb ide rázza, s onnét olyan edénybe tölti, melyben petróleummal kevert viz van. A firkáló bogárnak nem a bogara, hanem a pajorja a veszélyes, ugyanis a bogár juüus végén lemegy a földbe a tőke tövéhez és ott nagymennyiségű, mintegy 40 drb petét rak le és az ott kikelvén elkezdi rágni a szőlő gyökerét és a tőkét csakhamar tönre teszi, a gyökerek elrohadnak. A firkáló bogár föld alatti pajorját szénkéneggel pusztíthatjuk el, mit november deczemberben vagy február és márczius hóban foganatosítunk. (folytatása követk.) Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Ny il 11 ér. (A szerk. nem felel az itt közlőitekért.) Tisztelettel van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy engedve a több oldalról jött felkérésnek, ideiglenesen Kiskunhalason megnyitottam miífogászati termemet. — Mint a szájpadlás nélküli müfogak egyedüli speciális készítője, ajánlom a fogteehnica ezen legnjabb vívmányát. A szájpadlás nélküli műfogak a szájban semmi kellemetlenséget nem okoznak, és rágásra, beszédre, valamint a szépség ezéljainak a legtökéletesebben megfelelnek. Egyes fogak ép úgy, mint egész fogsorok. Arany koronák. Csapfogak (Stift). Minden a műfogászat körébe vágó műveletek. Wellner Gyula, műfogász. Lakás: Városi szálloda. — Rendelés egész nap. — Tartózkodás április hó 25-ig, esetleg tovább is. Állandó műterem: Budapesten IV. Ferencziek-tere 3. sz. Halas, 1903. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.
