Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-01 / 13. szám
1903. április 1. Berta Imre városi tizedes felsőrekettyei utón aluli 1000 n. öl szántó földjét vetéssel együtt örök áron eladja. Értekezhetni vele a városházánál. Kohn Pál Zsana pusztai bérelt birtokára marhákat vállal őrzetőre, az öregnek drbja 5 frt 30 kr, a rúgott borjúnak drbja 3 frt 80 kr. sópónzzel együtt. Értekezhetni vele.Murgács János szabómester házánál levő lakásán. Szarvas Lajos kovácsmesternek II. kér. lakóházánál két egy szobás lakás, valamint a kovács műhelye Szentgyőrgy naptól kezdve bérbe kiadó. Csefregi Ferencz az Iparban levő 1 hold szőlőjét lakóházzal, 1 hold szántóját és ugyancsak az Iparban levő '/2, hold szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Vass József 50 korona jutalmat ígér annak neve eltitkolásával, ki nyomra vezeti, hogy kik törték fel gőböljárásán levő szőlőbeli lakását. Szathmáry Sándor főgymn. igazgató felső rekettyéi birtokán krumpli földet ad ki feliből. Ugyan- ottan vetni való krumpli is kapható napi árban. Szakács Károly Füzes pusztai tanyájára egy feles kertészt felfogad. Ugyanottan krumpli és répaföldet ad ki feliből. Értekezhetni vele a helyszínén. Téglás Istvánná Huszár Mária a mélykúti útban levő Hirkó féle szőlőjét veteményessel együtt örök áron eladja. Értekezhetni vele VII. kér. lakásán. Gryenizse Antal ügyvéd a felső rekettyéi pusztában fekvő 19 hold egy tagban álló birtokát — melynek mintegy fele része termő szőllővel és gyümölcs fákkal betelepítve van — önkéntes bírói árverésen eladja. A birtokon egy közönséges épület két szoba s konyhával, egy istálló és jó tégla kút van. Az árverés ápril 30-án délelőtt 9 órakor a kir. járásbíróságnál tartatik. Bánatpénz 50 korona. Kiskun-Halas helyi értesítője. özv. Weisz Simonné egy még teljesen jó karban levő külsőbelső bolt ajtót jutányos árban elád. Megtekinthető Sütő utczai lakásán. A „Kis Újság“ képes budapesti napilap 8 oldalnyi terjedelme daczára I kr. (2 fillér) árban árusittatik. Ennek kihordásához fiuk kerestetnek; jelentkezhetnek Präger Ferencz könyvkereskedésében. Fölhívás előfizetésre. Fölkérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a folyó Il-ik negyedre előfizetéseiket megújítani. — Előfizetési dij helyben házhoz küldve egy évre 3 korona 20 fillér, vidékre postán küldve 4 korona 80 fillér. Tisztelettel : A kiadóhivatal. Népgyűlés. Ragyogó verőfónyes időben folyt le vasárnap délelőtt a lapunk múlt számában jelzett népgyűlés, melynek súlyát és hatását a megjelentek nagy száma mellett különösen emelte az a méltóságteljes rend és higgadtság, a mi a halasi értelmes polgárság minden tömeges megjelenését jellemzi. A városháza előtt már sűrű csoportokban hullámzott a sokaság, mikor fél 11 óra tájban lengő lobogókkal, hangos zeneszóval vonult fel a függetlenségi pártkörből a polgárok egy serege a gyűlés rendezőinek vezetése alatt s állást foglalt az emelvény körül. Csend állott be a több ezerre menő zsongó tömegben, midőn Dr. Nagy Mór polgármester az emelvényre lépett, s üdvözölve a megjelenteket felhívta a polgárságot, hogy a hatóságnál törvényszerűen bejelentett eme népgyűlósen a rendet tartsák fenn s hallgassák meg a szónokokat. Utána Zseny István a függetlenségi körnek s a nópgyűlés rendezőségének elnöke szófiait fel ; elmondta, hogy a gyűlés egybehivá- zára azok a törvényjavaslatok szolgáltattak okot, melyek a katonai terhek emelését czélozva most vannak az országgyűlésen tárgyalás alatt; ezek ellen tiltakozik — épugy mint a többi magyar város közönsége — a halasi polgárság is alkotmányos utón ; ez a tárgya a mai népgyűlésnek. Felhívja a megjelenteket, hogy elnököt válasszanak ő ajánlja Vári Szabó Istvánt. (Éljenzés.) Vári Szabó István mint elnök hazafias szellemű rövid beszédet intézett az egybegyült polgárokhoz, fejtegetve a gyűlésnek jelentőségét és magyarázva azt az országos mozgalmat, melyet a magyar nemzet iuditott a katonai javaslatokkal szemben, a mely mozgalomban e város hazafias polgárságának méltóan részt kell vennie. A gyűlés jegyzőjéül alánlja Zseny Istvánt. (Éljenzés) A napirenden levő tárgy előtörjesztésére pedig felkéri Dr. Babó Mihály orsz. képviselőt. Dr. Dobó Mihály nagyhatású beszédben terjesztette elő az indítványt hogy a nópgyűlés kérvényt intézzen a kópviselőházhoz, melyben tiltakozását kifejezze a katonai javaslatok ellen s kérje azok visszautasítását. — A sűrű helyesléssel kísért beszédből itt közlünk néhány részletet: Minden állam — úgymond — a maga és polgárainak biztonsága, joga és érdekeinek védelmére gondoskodik haderőtől, de Magyarországot kivéve mindegyik akként., hogy a hadsereg a nemzet aspirálóitól, hazafias érzületétől áthatva magát azzal egynek tudja és ismerje el, — tudjon és akarjon is lelkesülni azért, amiért a nemzet lelkesül, és igy ki legyen zárva még a lehetősége is annak, hogy a hadsereg bármily körülmények között és bármi téren a nemzettel szembe álljon. Kérdem : az úgynevezett közös hadsereg ilyen-e ? Vájjon annak abban a részében, melyet Magyarország állít ki érvényesül-e a magyar állami fenség akár egyik akár másik követelménye ? látjuk-e ott az ősi jogaiba törvénynyel visszahelyezett nemzeti czimert és színeket ? halljuk-e ott a vezénylő magyar szót ? s van-e gond és figyelem fordítva arra, hogy a nemzet és hadsereg szive együtt dobbanjon fel akár egyik, akár másik hazafias kérdésben ? ! Sivár a kép, s még sivárabb a valóság. És akkor szabad-e megengedni a törvényhozásnak azt, hogy az osztrák szellemű és német nyelvű
