Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-04 / 9. szám

1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. márezius 4. meggyőződve, hogy kész örömmel úgy, a mint 1848-ban történt, a legnagyobb lelkesedéssel felálla­nánk, mondván : megadjuk. Azon­ban t. honvédelmi miniszter ur, önök idegen érdekek szolgálatára kérik ezt a katonaságot, nem pedig arra, hogy ennek a nemzetnek nagyságát és dicsőségét a magyar hadsereggel gyarapítsák, (ügy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Az anyagi kérdést illetőleg, miután a miniszter ur kijelentése folytán az adók nem fognak emel­tetni, ón . . . (Egy hang a jobbol­dalon : Határozati javaslatot!) Igen, de hozzáteszem azt is, a közbeszóló képviselő urnák, hogy reménységem van arra, hogy azt a honvédelmi miniszter ur is el fogja fogadni. Méltóztassók megengedni, hogy le­galább reméljem, ettől az egy re­ménységemtől a közös hadsereg számára ne méltóztassók megfosztani. T. honvédelmi miniszter ur, az ország anyagi helyzetére vonatkozó­lag — nehogy azt méltóztassók mondani, hogy adataim légből vet­tek — hát én hivatalos adatból fogok szintén idézni. Itt van a ke­zemben a közösügyi kiadásoknak kimutatása. Ennek egyik mellék­lete, feltünteti azt az összeget, a melynek alapján Magyarország a quóta szerint kiszámított összeget fedezni köteles. Hát ez igen érdekes hullámzást mutat. Talán unalmas lesz, t. ház, (Halljuk ! Halljuk ! a szólsőbaloldalon.) de méltóztassók megengedni, hogy az ügy fontossága következtében is a végösszegeket felolvassam, mert egy nagy tanul­ság is következik belőle azok részére, a kik nem félnek attól, hogy adó­emelés lesz majd. A magyar korona országaiban a quóta kiszámításánál alapul szolgáló bevétel az egyenes adóknál — nem részletezem — 1886-ban 93 millió, 1888-ban 101 millió, 1890-ben szintén 101 millió, 1892-ben 103, 1894-ben 104, 1896-ban 109, 1899-ben 112 millió frt volt. Köz­vetett adókban volt a bevétel 1886- ban 24, 1888-ban 34, 1889-ben 44, 1892-ben 74, 1894-ben 82, 1896- ban 83, 1898-ban 82, 1899-ben — itt csökkenés van — 79 millió: majd megmondom, miért hozom ezt is fel. Bélyeg- és jogilletókben stb. a bevétel az igazságkeresők nagy könnyebbségére 1886-ban 114 mil­lió, 1888-ban 124, 1890-ben 161, 1892-ben 178, 1894-ben 191, 1896-ban 195, 1898-ban 198, 1899-ben pedig 195 millió frt volt. Itt is van csökkenés. Most méltóztassók csak a három tételnek főösszegét meghallgatni. 1888-ban az összes bevétel a három czimen 208,542,478 frt volt osztrák értékben, 1888-ban 225 millió, 1890-ben 262, 1892-ben 282, 1894-ben 298, 1896-ban 305, 1898 ban 308, 1899-ben 307 mil­lió frt. Hát, t. ház, azt kérdezem, hogy az az őrületes emelkedés, a mely ebben a hivatalos kimutatásban hi­vatalos adatokból megállapítva van arányban áll-e a nemzet teher­viselési képességével, arányban áll-e a nemzet vagyoni' gyarapodásával ? Es vájjon akkor, midőn a közvetett adók és a bélyeg- és jogilletókek bevételei már lefelé hanyatlanak, nem kétségtelen bizonyitéka-e ez annak, hogy a teherviselési képes­ség hanyatlik, csökken, és az erők pusztulóban vannak. (Úgy van! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) És akkor előállanak olyan törvényjavas­lattal, a melynek következményeit még számokban kifejezni sem tud­ják, ón azt gondolom, ez legalább is merénylet a nemzet közgazdasága ellen. De van itt még egy másik igen érdekes adat, a melyre mégis szük­ségesnek látom a t. ház szives figyel­mét felhivni, (Halljuk ! Halljuk !) mert remélem, a t. túloldal sem fog­ja megtagadni annak az igazságát, hogy a nópnevelós az államnak leg­szentebb és legfőbb feladata, mert a népnevelóstől függ a nemzet jö­vendője minden téren, mert jól nevelt, tehát az erkölcsi követel­mények minden szükségletével ren­delkező polgára a hazának nemcsak a czivil, hanem a katonai életben is nemesebben teljesítheti feladatát, mint a tudatlan és műveletlen. Te­hát remélem, még katonai szem­pontból sem fogja megtagadni a jogosultságát annak, hogy igenis, azt az istenadta népet nevelni és tanítani kell. Most már t. ház mit látunk ? Magyarország közoktatásügyi mi­nisztere, a kiről el kell ismernem, hogy szivén hordja az oktatás ügyét, a kiről meg vagyunk győződve, mi ezen az oldalon is, hogy fájó szívvel kénytelen beleegyezni abba, hogy oly csekély összeg irányoztassók elő a nópnevelósre,minta mennyi tény­leg előirányoztatik. Az 1903-dik évi költségvetésben, t. honvédelmi mi­niszter ur, ismét hivatalos adatokra fogok támaszkodni, a nópnevelósre kap az előirányzatszerint 11,472.046 koronát. Ezzel szemben, t. honvé­delmi miniszter ur, a hadügyi kia­dások az 1903-dik évre rendes kia­dásoknál 316 millió, a rendkivüliek- nól 33 millió, össesen 350,621.840. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Iskoláztassa a népet, ha megvódelmezve nincsen ! Babó Mihály : Bocsánatot ké­rek, t. honvédelmi miniszter ur, mint katonának nem jut eszébe a porosz-franczia háború ? Nem el­ismerték-e Poroszország hadvezérei azt, hogy a néptanítók verték meg a francziákat? (Ügy van ! Úgy van! a szólsőbaloldalon.) Ezt a történeti kijelentést gondolom, nem fogja tagadni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Elcsépelt frázis! Szuro­nyokkal lehet valamit megvódel- mezni, nem pedig pennával! Babó Mihály: Hát jól van, vegyük, de gondolja-e vagy össze- egyeztethetőnek tartja-e a miniszter ur az állam méltóságával azt, hogy a mikor a hadügyi tárczánál maguk a rendkívüli kiadások, a melyek azonban valóságban mindig tulló- petnek a zárszámadások tanúsága szerint, 33 millió koronában irá­nyoztalak elő, akkor a magyar népnevelés ügyére rendes kiadás­ként csakis 11 millió korona adatik? Normális állapot ez, t. honvédelmi miniszter ur ? Szolgálja-e ez a nem­zet érdekeit akár állami, akár szel­lemi, akár anyagi téren ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Másutt is igy van ! Babó Mihály: Bocsánatot ké­rek, t. honvédelmi miniszter ur, ha beszerezi az adatokat, mert tegnap egy közbeszólásomra azt mondta, majd ha abban a helyzetben leszek, hogy követelhetem Becsből, nekem is megküldik ; hát nekem nem fog­ják megküldeni, de a miniszter ur még abban a helyzetben van, hogy követelheti: legyen kegyes, köve­telje be hát a külföldi államoktól, hogy mily összeget fordítanak nép­nevelési czélokra, hasonlítsa össze és meg vagyok győződve, hogy a magyar országgyűlésnek pirulva kell

Next

/
Thumbnails
Contents