Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-04 / 9. szám
1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. márezius 4. meggyőződve, hogy kész örömmel úgy, a mint 1848-ban történt, a legnagyobb lelkesedéssel felállanánk, mondván : megadjuk. Azonban t. honvédelmi miniszter ur, önök idegen érdekek szolgálatára kérik ezt a katonaságot, nem pedig arra, hogy ennek a nemzetnek nagyságát és dicsőségét a magyar hadsereggel gyarapítsák, (ügy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Az anyagi kérdést illetőleg, miután a miniszter ur kijelentése folytán az adók nem fognak emeltetni, ón . . . (Egy hang a jobboldalon : Határozati javaslatot!) Igen, de hozzáteszem azt is, a közbeszóló képviselő urnák, hogy reménységem van arra, hogy azt a honvédelmi miniszter ur is el fogja fogadni. Méltóztassók megengedni, hogy legalább reméljem, ettől az egy reménységemtől a közös hadsereg számára ne méltóztassók megfosztani. T. honvédelmi miniszter ur, az ország anyagi helyzetére vonatkozólag — nehogy azt méltóztassók mondani, hogy adataim légből vettek — hát én hivatalos adatból fogok szintén idézni. Itt van a kezemben a közösügyi kiadásoknak kimutatása. Ennek egyik melléklete, feltünteti azt az összeget, a melynek alapján Magyarország a quóta szerint kiszámított összeget fedezni köteles. Hát ez igen érdekes hullámzást mutat. Talán unalmas lesz, t. ház, (Halljuk ! Halljuk ! a szólsőbaloldalon.) de méltóztassók megengedni, hogy az ügy fontossága következtében is a végösszegeket felolvassam, mert egy nagy tanulság is következik belőle azok részére, a kik nem félnek attól, hogy adóemelés lesz majd. A magyar korona országaiban a quóta kiszámításánál alapul szolgáló bevétel az egyenes adóknál — nem részletezem — 1886-ban 93 millió, 1888-ban 101 millió, 1890-ben szintén 101 millió, 1892-ben 103, 1894-ben 104, 1896-ban 109, 1899-ben 112 millió frt volt. Közvetett adókban volt a bevétel 1886- ban 24, 1888-ban 34, 1889-ben 44, 1892-ben 74, 1894-ben 82, 1896- ban 83, 1898-ban 82, 1899-ben — itt csökkenés van — 79 millió: majd megmondom, miért hozom ezt is fel. Bélyeg- és jogilletókben stb. a bevétel az igazságkeresők nagy könnyebbségére 1886-ban 114 millió, 1888-ban 124, 1890-ben 161, 1892-ben 178, 1894-ben 191, 1896-ban 195, 1898-ban 198, 1899-ben pedig 195 millió frt volt. Itt is van csökkenés. Most méltóztassók csak a három tételnek főösszegét meghallgatni. 1888-ban az összes bevétel a három czimen 208,542,478 frt volt osztrák értékben, 1888-ban 225 millió, 1890-ben 262, 1892-ben 282, 1894-ben 298, 1896-ban 305, 1898 ban 308, 1899-ben 307 millió frt. Hát, t. ház, azt kérdezem, hogy az az őrületes emelkedés, a mely ebben a hivatalos kimutatásban hivatalos adatokból megállapítva van arányban áll-e a nemzet teherviselési képességével, arányban áll-e a nemzet vagyoni' gyarapodásával ? Es vájjon akkor, midőn a közvetett adók és a bélyeg- és jogilletókek bevételei már lefelé hanyatlanak, nem kétségtelen bizonyitéka-e ez annak, hogy a teherviselési képesség hanyatlik, csökken, és az erők pusztulóban vannak. (Úgy van! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) És akkor előállanak olyan törvényjavaslattal, a melynek következményeit még számokban kifejezni sem tudják, ón azt gondolom, ez legalább is merénylet a nemzet közgazdasága ellen. De van itt még egy másik igen érdekes adat, a melyre mégis szükségesnek látom a t. ház szives figyelmét felhivni, (Halljuk ! Halljuk !) mert remélem, a t. túloldal sem fogja megtagadni annak az igazságát, hogy a nópnevelós az államnak legszentebb és legfőbb feladata, mert a népnevelóstől függ a nemzet jövendője minden téren, mert jól nevelt, tehát az erkölcsi követelmények minden szükségletével rendelkező polgára a hazának nemcsak a czivil, hanem a katonai életben is nemesebben teljesítheti feladatát, mint a tudatlan és műveletlen. Tehát remélem, még katonai szempontból sem fogja megtagadni a jogosultságát annak, hogy igenis, azt az istenadta népet nevelni és tanítani kell. Most már t. ház mit látunk ? Magyarország közoktatásügyi minisztere, a kiről el kell ismernem, hogy szivén hordja az oktatás ügyét, a kiről meg vagyunk győződve, mi ezen az oldalon is, hogy fájó szívvel kénytelen beleegyezni abba, hogy oly csekély összeg irányoztassók elő a nópnevelósre,minta mennyi tényleg előirányoztatik. Az 1903-dik évi költségvetésben, t. honvédelmi miniszter ur, ismét hivatalos adatokra fogok támaszkodni, a nópnevelósre kap az előirányzatszerint 11,472.046 koronát. Ezzel szemben, t. honvédelmi miniszter ur, a hadügyi kiadások az 1903-dik évre rendes kiadásoknál 316 millió, a rendkivüliek- nól 33 millió, össesen 350,621.840. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Iskoláztassa a népet, ha megvódelmezve nincsen ! Babó Mihály : Bocsánatot kérek, t. honvédelmi miniszter ur, mint katonának nem jut eszébe a porosz-franczia háború ? Nem elismerték-e Poroszország hadvezérei azt, hogy a néptanítók verték meg a francziákat? (Ügy van ! Úgy van! a szólsőbaloldalon.) Ezt a történeti kijelentést gondolom, nem fogja tagadni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Elcsépelt frázis! Szuronyokkal lehet valamit megvódel- mezni, nem pedig pennával! Babó Mihály: Hát jól van, vegyük, de gondolja-e vagy össze- egyeztethetőnek tartja-e a miniszter ur az állam méltóságával azt, hogy a mikor a hadügyi tárczánál maguk a rendkívüli kiadások, a melyek azonban valóságban mindig tulló- petnek a zárszámadások tanúsága szerint, 33 millió koronában irányoztalak elő, akkor a magyar népnevelés ügyére rendes kiadásként csakis 11 millió korona adatik? Normális állapot ez, t. honvédelmi miniszter ur ? Szolgálja-e ez a nemzet érdekeit akár állami, akár szellemi, akár anyagi téren ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Másutt is igy van ! Babó Mihály: Bocsánatot kérek, t. honvédelmi miniszter ur, ha beszerezi az adatokat, mert tegnap egy közbeszólásomra azt mondta, majd ha abban a helyzetben leszek, hogy követelhetem Becsből, nekem is megküldik ; hát nekem nem fogják megküldeni, de a miniszter ur még abban a helyzetben van, hogy követelheti: legyen kegyes, követelje be hát a külföldi államoktól, hogy mily összeget fordítanak népnevelési czélokra, hasonlítsa össze és meg vagyok győződve, hogy a magyar országgyűlésnek pirulva kell
