Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-04 / 9. szám
1903. IV. Melléklet a Kiskun-halas helyi értesítőjéhez. márczius 4. Felsége térijéről van szó igenis; miután az 1899 : II. t.-cz., mely fentartotta ezt a 14. §-ban foglalt rendelkezést, világosan azt mondja. Felolvasom az előző törvényt, mert az 1902-diki törvény nincs nálam. (Halljuk ! Halljuk ! a szólsőbalolda- lon.) így szól az 1899 : II. t.-cz. és az 1902-diki szövegezése is (olvassa): „1. §. A véderőről szóló 1889. évi VI. törvónyczikk 14. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés, a mely a közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására szükséges évi ujonczjutalékot a monarchia két államára nézve 103.100 főben állapította meg, s ugyanezen szakasz ötödik bekezdésében, — valamint ezzel megegyezőleg a honvédségről szóló 1890. évi V. törvónyczikk 3. szakaszában, — foglalt rendelkezés, a mely a magyar korona országai honvédségének fentartására szükséges évenkinti ujonczjutalékot 12.500 főben állapította meg, az 1889. évi VI. törvónyczikkuek, az 1893. évi I. törvónyczikk 1. szakasza által módosított 14. szakaszában foglalt összes egyéb föltételeknek és korlátozásoknak is érvényben hagyásával az 1899. óv végéig kiterjesztetik, illetőleg fentartatik.“ B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Most is azt mondja ! Babó Mihály: Minthogy az 1902-iki törvény első szakasza ezzel szó szerint megegyezik, remélem, nem lógja a t. honvédelmi miniszter ur kótsógbevonni az állításomnak igazságát, hogy miután az ujonczlétszám fölemelése vagy leszállítása egyenesen csak akkor bírálható el és tárgyalható, ha ő Felsége azt szükségesnek tartja, azért e törvényben ő Felsége ténykedését látjuk. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Engedelmet kérek . . . Babó Mihály: Bocsánatot kérek, legyen türelme a t. honvédelmi miniszter urnák. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Van! Babó Mihály: A t. miniszter urnák joga van megkövetelni, a mikor felszólal, hogy meghallgassuk. Meghallgatjuk. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobb- és baloldalon.) De akkor engedje meg a t. honvédelmi miniszter ur, hogy arra kérjem, hogy türelmes meghallgatással kegyeskedjék megajándékozni. T. ház! Akkor, a mikor e törvényjavaslat egyenesen ő Felsége tényét és elhatározását juttatja kifejezésre, akkor, a mikor csak kérdést intézett a t. túloldalhoz, azt kérdezem mindenkitől, tegye kezét a szivére, és a mit érez, mondja meg őszintén : van-e abban tiszteletlenség a fejedelem iránt, van-e abban olyas, a mi az 1848-iki törvónynyel szemben sértést tartalmaz? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs!) Engedelmet kérek, ha a magyar nemzet kópviselőházának termében még oly szelíd hangon sem lehet kérdést feltenni, vájjon ez, meg az, miért és mikép történik, akkor ennek a nemzetnek vége van. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon ) Nessi Pál: Beszélünk még erősebben, csak igy folytassák. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások Majd felelünk!) Babó Mihály: Természetesnek találom azt, hogy önök ott a túloldalon akkor, a mikor mi a nemzet jogai érdekében a német nyelv ellen álást foglalunk, felzudulnak, következetesek magukhoz. Ám folytassák, t. képviselő urak, de ne csak itt. Álljanak ki nyíltan a választók elé, (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) mondják el ott is, hogy a magyar nyelv nem kell önöknek, de magyar ifjú, a ki a törvény értelmében katonai kötelezettségre besoroztatik, tanulja meg a német nyelvet és azt az édes anyanyelvet, a melyet az anyatejjel szít magába, tagadja meg. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szólsőbaldalon. Mozgás és ellenmondás a jobb- és a baloldalon ) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Ez nem áll ! Babó Mihály : És ha akkor, t. uraim, az önök magyar választópolgárai, hozzá teszem, magyar választópolgárai önöknek adják a mandátumokat, akkor szavazhatnak arra, hogy önök eltűrhetik a német nyelvet. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Thaly Kálmán : Svábok és szászok választják meg. Babó Mihály : Azt gondolom, hogy az első két tételt, a melyet felállítottam, hogy t. i. közjog és Ausztriához való viszonyunk szempontjából ezt a kérdést tárgyalnunk kell, eléggé megvilágítottam, s beigazoltam, hogy ez a törvényjavaslat Magyarország közjogával, alkotmányával szemben nyilt sérelem, egyenes tagadása a nemzeti jogoknak és esak természetes, hogy ezt a törvényjavaslatot már ezen egyetlen szempontból sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De ón azt hiszem, t. ház, nem fogja tagadni senki, hogy egy ilyen törvényjavaslat, mint a szőnyegen levő, egyúttal egy nagy közgazda- sági, nagy anyagi kérdés. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Kötelességemnek tartom ezzel a kérdéssel is foglalkozni és röviden rámutatni arra, hogy milyen képtelen helyzetben van a t. ház akkor, mikor még csak méltónak sem találtatott arra a kormány által, hogy hozzávetőleg is kimutathassanak azok a kiadások, melyeket ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedés esetén okoz. Ha ez egy községi képviselőtestületben történik az elöljáróság részéről, meg vagyok győződve, hogy a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter, azt az elöljáróságot felfüggeszti, világgá kergeti. (Úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) És megtörténhet a törvényhozás termében az a hallatlan eset, hogy milliókra menő kiadásról van szó, de még csak tájékoztatni sem tartják érdemesnek a nemzet u. n. törvényhozását. Eitner Zsigmond: Suba alatt csinálják ! Babó Mihály : Az igen t. előadó ur igen szépen iparkodott nekünk bebizonyítani és törekedett minket megnyugtatni arról, hogy ezen törvényjavaslatoknak törvényerőre emelkedése esetén újabb kiadás a nemzet vállaira nehezedni nem fog. Kegyes volt azonban később megedni azt, hogy a honvédségnél 75 ezer korona kiadás fel fog merülni. Azután azt mondja, hogy már most mégis jelzi, hogy körülbelül 20 millió korona lesz az a kiadás, melybe ez kerül. (Zaj.) Egy nagyon csodálatos és meglepő kijelentést is tett az előadó ur kapcsolatban s ez az (olvassa) : „Ezekről azonban ón ma nem beszélhetek, mert nekem kötelességem ezt a törvényjavaslatot úgy a mint van, előadni és elfogadásra ajánlani, nem pedig a jövőre nézve kijelentéseket tenni.“ Nessi Pál: Klasszikus ! Babó Mihály: Hát megvallom, kisebb hatáskörben igen sokszor teljesítettem előadói kötelességemet,