Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-30 / 52. szám
1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember 30. Pastrovics János és neje Födi Anna megvették Tóth Varjú István és neje Böllér Erzsébet 1150 n. öl szőlő és szántó földjét 800 koronáért. Osászori Mária megvette Berta Sándor 764 n. öl szőlő és szántó földjét 120 koronáért. Sajtos Imre es neje Géczi Eszter megvették Kosa Sándor 9 hold 720 n. öl felsőkisteleki legelő földjét 720 koronáért. Keresztes Lajosné Horváth Juliánná megvette ifj Zilah István 502 n. öl szőlőjét 450 koronáért. Daczi Sándor és neje Lehőcz Juliánná megvették Szalai Sándorné Berki Judit 27 hold 447 n. öl rekety- tyei tanyás birtokát 8300 koronáért. Patai Jánosné Csapó Mária megvette László Péter és neje Füle Mária 978 n. öl alsószállási szántóföldjét 1000 koronáért. László K. Imre és neje Török Mária megvették Horváth Sándorné Péter Judith 4 hold 1585 n. öl rekettyéi ingatlanát 1600 koronáért. Kovács Molnár Károly és neje Varga Tarhós Etelka megvették Bánóczki János és neje Barina K. Viktória 1129 n. öl szülőföldjét 1000 koronáért. Nemes Imre és neje Nagy B. Teréz megvették Karácsony János és neje Szigeti Juliánná lakházát és 177 n. öl telkét 800 koronáért. Pál János és neje Ternyák T. Mária megvették Zseni Ilona 487 n. öl fekete földjét 584 korona 40 fillérért. Mamlecz Benő és neje Keresztúri Sára megvették Gubcsik Antalnó Halász D. Anna lakházát és 97 n. öl telkét 800 koronáén. Kordás Ferencz megvette Sze- csödi György és neje Berki Zsu- zsánna 281 hold 837 n. öl bodog- lári tanyás birtákát 30000 koronáért. Gyenizse Józsefné Bereczki Juliánná megvelte Kovács Kajdacsi és neje Orbán Mária 1002 n. öl szántó földjét 800 kdronáért. Bernáth Lajos és Sáska Róza megvették Kardos Imre és Szőke Zs. Mária tanyás birtokát 9100 koronáért. Jaszanovits Józsefné Rafaj Juliánná megvette Zseni Imre és neje Kurucz Anna 2 hold kisteleki legelőjét 200 koronáért. Daczi Juliánná megvette Kiss Sándorné Patai Judith 326 n. öl szántóföldjét 200 koronáért. Keresztury Lajos megvelte Ke- resztury József szőlő illetőségét 200 koronáért. Keresztury Lajos megvette Keresztury József és társai szántófőld- böli illetőségét 60 koronáért. A halasi csipke. Lapunk már ismételten megemlékezett arról a nemes törekvésről, melyet Dékáni Árpád tanár a varrott csipke művészi iparának meghonosítása és terjesztése körül kifejt. A tavaszon a gimnáziumban rendezett kiállítás alkalmából bővebben szóltunk a dologról. Most a fővárosban a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán ismét méltó figyelmet keltett a halasi csipke, melyről egy szakavatott, ne- mesizlésü Írónő (ifj. Lónyay Sán- dornó) „Az Újság“ karácsonyi számában „Valódi csipkékről“ czim alatt ezeket Írja: „Látták-e, hölgyeim, a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállítását? S ha igen, megfigyelték e a halasi csipkéket? Dékáni Árpád a tervezője ezeknek a műremekeknek. Az ő csipke- kószitő intézetében tűvel varrják azokat, lenczórna, selyem és aranyfonálból, serény leányujjak. És a mit alkotnak, az valóban bámulatramóltó. A 70-es és 71-es számú zsebkendők, például, bátran versenyezhetnek a valódi bruxelles-i csipkével, ebből a fajtából egy egész eollectiót megvásárolt a St. Louis-i kiállítás. Dékáni Árpád dicsóretremóltó buzgalommal azon fáradozik, hogy a magyar mintáknak szerezzen dicsőséget. Egész sereg kedves motívumot látunk itt a népéletből, szinte hihetetlen finomsággal feldolgozva. Különböző csipkéinek magyar a nevük is: Galangos (meleg, chaudron színek) pávás, kakasos (az utóbbiból Izabella főherczegnő néhány métert rendelt). „Künn a bárány benn a farkas“ (mely az ismert játékot mu- tetja.be) s különösen szép az „Idyll“ legyező, mely magyar falut ábrázol, egy paraszt fiúval és leánnyal, a mint egymás mellett haladnak végig az utón. Mindenik csipkedarab egész tanulmánya a régi és az uj iskola szeinkápráztatóan finom szinte lehel- letszerü hálózatainak, szövevényes ezerféle öltéseinek, úgy hogy az ember igazán nem tudja, mit bámuljon inkább : a tervező genialitását, vagy a kivitelnek ezt a valóban, mesteri preczizitását. Igazán érdemes volna felhívni reájuk azoknak a bizonyos „intéző körök“-nek a figyelmét. Hiszen látszik, hogy a mi parasztleányainkból nem hiányzik sem az ügyesség sem az igyekezet, csak módot kell nekik nyújtani a tanulásra.“ Népesedési mozgalom. — deczember 23. deczember 2!). — Születtek: Akkerman György és Schindler Teréziának József nevű fiuk. Kocsis Imre és László Máriának János nevű fiuk. Csendes József és Apanszki Erzsébetnek István nevű fiuk. Gusz- tos Judithnak Antal nevű fia. Vida János és Sári Teréziának István nevű fiuk. Móricz Sándor és Madaras Juliannának Piroska nevű leányuk. Bacsó János és Dókán Eszternek Krisztina nevű leányuk. Kollár Pál és Barna Eszternek Pál nevű fiuk. László György és Dobos Eleonórának István nevű fiuk. Paprika István és Szűcs Zsuzsannának Julianna nevű leányuk. Kovács László és Babos Máriának Terézia Ibolyka nevű leányuk. Meghaltak: Jegyes Molnár Mihály 42 éves korban. Jakus János 52 ' éves, Balogh László 59 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Nagy István Farkas Erzsébet szegedi lakossal. Vas Molnár Antal Balázs Zsuzsannával. Kalmár Béniá- min Nagy Kálozi Máriával. Figura József Szalai Judithtal. Eyybekeltek: Kárász Mihály Sózó Juliannával. Közgazdaság. Harcz a vasárnapi munkaszünet körül. Az ipari munka vasárnapi szünetelését elrendelő 1891. XIII. t.-cz. tudvalevőleg a kereskedelmi minisztert hatalmazza fél a törvényben
