Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-09 / 49. szám

1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember 9. Városi közgyűlés. (Deoz. 2.) Két napot szánt a polgármester a közgyűlési meghívóban annak a 23 pontnak a letárgyalására, mely napirendre volt tűzve, — és ime 2 óra sem kellett a képviselő-testület­nek az egész tárgysorozat leperge- tósóre. A szerdai közgyűlésen — a pol­gármester távollétében — Kovács Károly főjegyző elnökölt mint he­lyettes polgármester. Az előterjesz­tett javaslatok csaknem egytől-egyig simán, minden vita nélkül fogadtat­tak el. Csak az alsó patika bérlete kérdésénél kerekedett egy csekély vita. Az érdekesebb tárgyak közül fölemlítjük a következőket: Natkai János a fürdő-szigethez bevezető ut feltöltésére 780 korona segélyt kért a várostól. Kérelmét megtagadták, mert a közmunka pénztár állapota nem engedi meg ezt a költekezést. A falragaszok miatt sok panasz érkezett az elöljárósághoz. Most szabályrendeletben határozta meg a közgyűlés, hogy hirdetéseket csak a város által felállítandó oszlopokra szabad felragasztani. A város kezelése alatt álló ala­pok pénzei utóbbi időben csekély forgalomnak örvendettek, mert 8°/0 kamatot nem szívesen fizettek. A közgyűlés most e kölcsönpénzek kamatlábát 6°/0-ra szállította le. —- Egyszersmind meghatározta a kép­viselő-testület, hogy az egyes köl­csönkérek által igénybe nem vett árvapénztári tőkék a helybeli két pénzintézetnél (a Takarékpénztárban és a Gazdasági Bankban) egyenlő összegekben helyeztessenek el be- tótkópen. Dr. Babó Mihály orsz. képviselő, volt főjegyző a korábbi közgyűlések egyikón azt a kijelentést tette, hogy a mennyiben a városnak 1901. év végén mutatkozó hátralék követe­lései nem fedeznék az ugyanazon év végén „előlegek“ czimén mutatko­zott tartozásokat, úgy ő a különbö- zetet megtóriti. Időközben a szám­vevőség kimutatta, hogy a 42428 k. 60 f. előleg-tartozással szemben és ennek fedezetéül a városnak ugyan­akkor 49279 k. 59 f. hátralék köve­telése volt. — Ezen az alapon ki­mondotta a közgyűlés, hogy Dr. Babó Mihályt megtérítési kötelezett­ség a tett kijelentése alapján nem terheli. Ezután több rendbeli bérbeadást vett tudomásul a közgyűlés, melyek közül említésre méltó, hogy a fehér­tói halászat jogát a korábbi 360 korona bérösszeggel szemben most Babó Benő 2000 koronáért vette bérbe. 1902. évi számadások vizsgála­tára kiküldött bizottság jelentést tett, hogy mig az 1901. évi (hires) számadás elintézve nincs, ő addig nem működhetik. A közgyűlés még egyszer utasította a bizottságot, hogy mivel az 1902. évi számadá­sok vizsgálata nem függ semmi más kérdéstől, teljesítse kötelezettségét, vagy pedig tegyen újabb jelentést (azaz mondjon le). Az alsó-patika bérletének kérdése körül — mint fentebb is jeleztük — egy csekély nézeteltérés merült föl. Ezt a patikát még Kriegner Kálmán vette ki a várostól 12 évre évi 300 frt béösszegórt. Időközben átadta a bérletet Csinosak Bélának, ezt a város tudomásul vette, jóváhagyta. A 12 óv leteltével Csincsák Bélával 1901-ben újabb 12 évre megkötte­tett a bórszerződós 300 frt évi bér mellett; ezt a közgyűlés is, a megye is megerősítette. Most bejelentette Csincsák Béla, hogy a patikát átadta és a bérletet is átruháztatni kérte Riesz Árminra. — A tanács ezt a bejelentést alkalomnak használta fel arra, hogy a bért emelje, s ki­mondta. hogy az átruházást csak úgy veszi tudomásul, ha Riesz Ár­min 400 irtot fizet évenként. Ez ellen Csincsák és Riesz felebbezést adtak be. Kovács Károly főjegyző mint elnök előadja az ügyet s javasolja, hogy mielőtt a felebbezós a várme­gyéhez fölterjesztetnók, tegye a gyű­lés határozat tárgyává az ügyet. O a maga részéről helytelennek tartja a tanács álláspontját, mert a várost szerződés köti; — gyógy­szertárnak helyiséget adni közér­dekből is kötelesség, s ennél a személyváltozás bejelentése nem szolgálhat okul a szerződés megsze­gésére. — Mészöly István hason­lóan a mellett szól, hogy a puszta személyváltozást ne használja fel a város mintegy zsarolásra ; az ilyen eljárás nem volna tisztesség, s nem egyeznék meg a város méltóságával. Szekér Pál rendőrkapitány arra utal, hogy a város hibát követett el, mikor azt a gyógyszertár helyiséget oly olcsón adta bérbe, mert ha a felső patikáért 500 forint bért kap a város, úgy emezért követelhet 400-at. Most alkalom van ezt a hibát helyre hozni. — Zilah István ellenzi az emelést és Mészöly felfogását he­lyesli. Szekér Pál ismételt felszólalásá­ban kifejti, hogy a városnak nem­csak érdeke, de joga is a béremelés mivel a bérlet személyhez kötött ügylet, s ha személyváltozás áll be, akkor felnyílik a bérbeadó város joga uj feltételek megszabására. — A többség Szekér Pál rendőr-kapi­tány véleményéhez csatlakozva ki­mondotta, hogy a bérletátruházáshoz a város azzal a feltétellel járul hoz­zá, ha Riesz Ármin 400 frt évi bért fizet. — Miután igy elfogadtatott a tanács javaslata, mely ellen a feleb­bezós irányul, ez a felebbezés a megyéhez felterjesztetik. Néhány csekélyebb jelentés tu­domásul vétetele után a közgyűlés véget ért. H i r 6 t • A villamos világítás vasár­nap (e lió 6-án) este indult meg Az újság ingere az utczákra csalta a közönséget. Különösen a fő-utczán és Kossuth-utczán sokáig hullámzott a sétálók tömege kíváncsian néze­getve a szokatlan szép világítást, mely mellett teljesen elenyészett az egyelőre még szintén felgyújtott petróleum-lámpák fénye. A város­háza előtt és a vasúti fasor kezdetén felállított két hatalmas ivlámpa való­ságos nappali fényt árasztott, mely a holdvilággal diadalmasan kon- kurrált. Az ujonczozási költségek. Gróf Tisza István belügyminiszter rendeletet bocsátott ki a törvény­hatóságokhoz, hogy a községek költségvetéseibe ezentúl a sorozó­bizottságok megvendógelése czimén költségek nem vehetők fel és a mennyiben az 1904 ik évi költség- vetésbe már fölvétettek volna, azok fel nem használhatók. (Mégis igaz­sága lett Biró Mihály városi képvi­selőnek, ki a legutóbbi költségvetés tárgyalásánál e tétel ellen felszólalt.) A Gazdakör gazdasági és házi ipari tanfolyamot rendez az

Next

/
Thumbnails
Contents