Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-02 / 48. szám

1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. funkczióknak egy részét — mert azokkal vannak jegyzőink túlter­helve — le akarom venni a jegyzők válláról : hiszik-e és hihetik-e, hogy ha a munkának egy részét elveszi tőlük, akkor egyúttal fizetésemelést is megállapít részükre ? Ne móltóz- tassék a t. miniszterelnök urnák olyan naivnak gondolni azokat, hogy ne tudnák és ne éreznék, hogy egy­szerre munka-kevesbletet és iizetés- többletet, ilyen bőkezűséget a ma­gyar kormánytól, különösen a taka­rékosság elve mellett és az állam kedvezőtlen pénzügyi viszonyai kö­zött, képzelni és várni is teljes lehe­tetlenség. Tehát legyen nyugodt a t. miniszterelnök ur, az itt első pil­lanatra ügyesen felállított kortespo­litikája gyakorlatban csődöt fog mondani, mert bizony annak komoly gondolkozásu ember felülni nem fog. (Úgy van ! ügy van ! a szólső- baloldalon. T. ház! A miniszterelnök ur a kormány álláspontjának és köve­tendő vezéreszméjének tűntette föl mint az imént félbeszakított beszé­demben már jeleztem, a takarékos ság kérdését. Megvallom őszintén, hogy ezen kérdéssel kapcsolatban a t. miniszterelnök ur által tett ki­jelentések rám tulajdonkóp meg­nyugtatóig hatottak annyiban, hogy azon gondolatokat és felfogásokat juttatta a t, miniszterelnök ur kife­jezésre, a melyeket az 1902-iki költségvetés tárgyalása alkalmával a magam részéről is a legvilágosab­ban kifejeztem. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon,) És csodálatos, de a miniszterelnök ur, a ki politi­kai egyéniségénél fogva mindenkor kombináczióban volt a miniszter­elnökségre, mint országgyűlési kép­viselő akkor az ellenkező álláspontot foglalta el és nem törekedett fel­világosítani az akkori kormányt ar­ról, hogy ha azon az utón halad, a mely a törvényjavaslatban kifeje­zésre lett juttatva, akkor ellenke­zésbe jő azokkal a feladatokkal, a melyeket a kormánynak megoldani kötelessége! (Igaz! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) Azt mondja a t, miniszterelnök ur, hogy nem valósíthatja meg a tisztviselői fizetósrendezós kérdését a takarékosság elvénél fogva és következmónyekóp. Én beszédem­nek, melyet a költségvetés általános tárgyalása alkalmával tartottam erre vonatkozó részét fogom felol­vasni. Akkor a t. pénzügyminiszter ur nagyon szép, lelkes és a tiszt­viselői kart igazán magával ragadó beszédet tartott, ugyannyira, hogy szinte kizártnak volt tekintendő az, hogy a tisztviselői fizetések rende­zésének kérdése megoldást ne nyer­jen és a napirendről valaha levó- tessók. Elnök: Én a szólásszabadságot . . . (Nagy zaj) nun akarom kor­látozni, de a tisztviselők fizetésének rendezése nincsen napirenden. (Za­jos ellenmondások a bal- és a szólső­baloldalon.) Nessi Pál: Szorosan összefügg! Elnök: Kérem, háromnegyed órán át (Igaz! ügy van ! jobbfelöl. Zaj balfelől.) beszólt a képviselő ur erről a tárgyról; már most kérem, legyen szives a napirenden levő tárgyra térni! (Zajos halyeslés jobbfelöl.) Nessi Pál: Ez a szólásszabad­ság korlátozása I (Igaz! ügy van! balfelöl. Zaj.) Ufiron Gábor: Összefügg, mert tudnunk kell, hogy melyik szüksé­gesebb, a katonatisztek fizetése, vagy az állami tisztviselők fizetésé­nek rendezése. Ez nagyon lényeges dolog. (Eolytontartó nagy zaj bal- felöl.) Nessi Pál: ügy látszik, kezdő­dik az erőszak! (Ellenmondások jobbfelöl. Felkiáltások jobbról; Ott van az erőszak.) Babó Mihály : Én azt nagyon jól tudom, hogy az elnöki tekintély az elnöki állás méltósága kizárja azt, hogy ón az elnök ur kijelenté­sével vitatkozást folytassak, és rövid parlamenti működésem alatt soha­sem vétettem ezen szabály ellen. (Igaz! ügy van ! balfelől) Nem em­lékszem, hogy én akár a házszabá­lyokat, akár az elnöki figyelmezte­tést valaha figyelmen kívül hagytam volna. (Igaz I Úgy van ! balfelől) De ón azt gondolom, hogy túllépte a t. elnök ur hatáskörét akkor, a midőn az ón szólásjogomat korlátozni szán­dékozik. (Zajos helyeslés balfelől. Elnök csenget) Elnök: A t. képviselő ur azt mondja, hogy nem teszi, de valójá­ban mégis bírálatot gyakorol az én elnöki kijelentésem felett, mely a házszabályok 221. §-án alapul. Ez azt mondja (olvassa): „Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédé­ben félbeszakítani vagy a tárgy­tól való eltérés eseteiben őt fi­gyelmeztetni.“ Az én elnöki kö­telességem volt . ez, (Helyeslés jobbfelől) ezt ón bírálat tárgyává tenni a házszabályok értelmében nem engedem. Én elnöki kötelessé­get teljesítek, nem élek vissza elnöki jogaimmal egyáltalában soha, de igenis, jogom volt a házszabályok értelmében a képviselő urat most, midőn már második órája beszél, figyelmeztetni. (Helyeslés jobbfelől) Ugrón Gábor : Joga van akár­meddig beszólni ! Elnök: Igen, de már három­negyed órán át beszól a tisztviselői fizetések rendezéséről, a mi nincs napirenden. Ez mégis csak sok. (Élénk helyeslés jobbi ól. Zajos ellen­mondások a szólsőbaloldalon) Nessi Pál: Az elnök ur hibás, ha olyan kijelentéseket tesz, a me­lyeket kritizálni kell! Babó Mihály : Én a t. minisz­terelnök ur által tett azon kijelentés folytán, a melyben azt mondta, hogy midőn az itt szőnyegen lévő törvényjavaslat- tárgyaltatik, akkor módjában áll minden képviselőnek összes észrevételeit programmjára vonatkozólag is megtenni, (Igaz! ügy van ! balfelől) ezzel a jogom­mal kívántam élni, (Zajos ellenmon­dások jobbfelől) és ismétlem, sokkal nagyobb tisztelettel vagyok a parla­ment méltósága iránt, semhogy keresném, de sőt egyenesen kijelen­tem, hogy kerülni szoktam azt, hogy valaha bármely részről meg­jegyzésre szolgáltassak okot és al­kalmat azért, mert jogaimmal visz- szaólek. (Igaz I ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon) A mi most már magát a tárgyat illeti, a t. miniszterelnök ur a taka­rékosság kérdését vetette fel. (Igaz! Úgy van ! a bal és a szólsőbalolda­lon) Én azt gondolom, hogy a taka­rékosság kérdése akkor, a midőn kifejezésre juttatja a kormánynak azt a felfogását is, hogy a katonai kiadások emelkedése pedig küszö­bön áll, akkor ez a kérdés teljesen összefügg azzal, hogy épen azért veszi le a napirendről és nem tár­gyaltatja a nevezett törvényjavasla­tot, meit a takarékosság elvét akar­ja megvalósítani, (ügy van ! a szól­sőbaloldalon) Hát én azt mondottam, hogy ón egyénileg lelki örömmel vettem a miniszterelnök ur kijelen­Folytatása a III. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents