Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-14 / 41. szám
1908. október 14. Fölhívás előfizetésre. Fölkérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a folyó negyed évre előfizetéseiket megújítani, nehogy a lap küldése fönnaka- dást szenvedjen. Lap ára helyben házhoz küldve egy évre 3 korona 20 fillér, vidékre postán küldve 4 korona 80 fillér. Tisztelettel: A kiadóhivatal. Városi közgyűlés. — Október 7. — I. A képviselő-testületnek ma egy bete tartott közgyűlése a politika jegyében született. Összehívására az az indítvány adott okot és alkalmat, a mely indítványt Gyulai István képviselő már a múlt közgyűlésen jelzett s azután Írásban is benyújtott. Gyulai István és 16 társa által beadott Írásbeli indítvány hazafias hévvel utal arra a küzdelemre, mely most a „nemzeti követelmények“ iránt oly lelkesen ’folyik közéletünkben, hivatkozik „e régi kun város“ feladatára „magyar hazánk ezeréves alkotmányának tiszteletben tartása körül,“ és a nemzetet ért sérelmekkel szemben javasolja annak kimondását, hogy a közgyűlés, illetve a város „az állam jövedelmét képező adó szedését beszünteti, inig a nemzeti követelmények nem teljesítetnek,“ — indítványozza továbbá annak kimondását, hogy a 8 évet kiszolgált kataonák bentartását a közgyűlés sérelmesnek tartja, s az ellen tiltakozik. Midőn ez az indítvány benyuj- tatott a polgármesterhez, ugyanakkor ifj. Orbán István és 59 társa külön beadványban kérték, hogy a fentjelzett indítvány tárgyalására rendkívüli közgyűlés hivassák össze, a mi meg is történt. A közgyűlésen Kovács Károly, főjegyző terjesztette elő a tárgyat a tanácsnak ama javaslatával, hogy a közgyűlés az indítvány fölött térjen napirendre. Gyulai István és ifj. Orbán István az indítvány mellett szóllaltak fel. Hasonlóképen Dr. Hermán FeKiskun-Halas helyi értesítője. rencz is. ki külön határozati javaslatot alvásott fel. Dr. Zilah Benő nem tarjta illetékesnek a városi képviselőtestületet arra, hogy ebben a tárgybn kötelező határozatot hozhasson ; a közgyűlés nem tilthatja meg, hogy az egyes adózók fizetési kötelezettségüknek ne tegyenek eleget; de nem is czél- szerü az ilyen tiltó rendelkezés, mert a hátralékok káros felszaporodására vezet. Pártolja a tanács javaslatát. Törölő István szintén a mellett szól, hogy az indítvány fölött térjen a közgyűlés napirendre, az egyesek tetszésére kell bízni az adófizetést mig az ex-lex tart. Dr. Hermán Ferencs úgy véli hogy a nem-fizetésből eredhető károk itt figyelembe nem jöhetnek, mert az egyéni érdeknek el kell törpülnie az állami érdek előtt; a nemzeti jogokért minden magyar embernek minden eszközzel har- czolnia kell. Dr. Nagy Mór polgármester kifejti, hogy az 1798. évi XIX. és 1867. évi X. t.-czikkek szerint országgyűlési megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani, ujonezot kiállítani nein szabad, — és ha kormány- rendelet ilyet mégis kívánna, az 1886. XXI. t.-cz. 20. § a szerint ezt nem kellene végrehajtani. — De kormány nem is rendelte el az adók behajtását, és a hatóság ezt nem is szorgalmazza. — Azonban olyan törvény, mely az önként kínált adó elfogadását tiltaná, nincs, sőt az 1883. 44. t.-cz. egyenesen parancsolja az adófizetések feltétlen elfogadását. Ez az indítvány tehát törvénybe ütközik. Azok, kik a politikai események hatása alatt hazafias szempontból nézik a kérdést:, csak demonstrálni akarnak ; de e tüntetésnek hatása nem lehet, hisz a hol a törvényhatóságok eltiltották is az adószedést, a hatóság nem hajtja végre a tilalmat, mert ez mindaddig, mig az ország alkotmányosan kor- mányoztatik, törvényellenes. — Ez alapon kijelenti a polgármester, hogy a városi hatóság ezután is elfogadná az önkéntes befizetéseket, bármily határozatot hozna is a képviselő- testület. A közgyűlés ezután 22 szavazattal 21 ellenében kimondotta, hogy az indítvány fölött napirendre tér, vagyis az adószedést nem szünteti b e (Tehát az aláírók — úgy látszik — jórészben távolmaradtak.) „Szégyen, gyalázat! igy kiáltott föl, Gyulai István az eredmény láttára; a miért aztán — Dr. Zilah Benő felszólalása folytán — a polgármester rendreutasi tóttá. (Pestvármegye törvényhatósági közgyűlése hétfőn foglalkozott hasonló inditványnyal és azt 3 szótöbbséggel szintén elvetette.) 1 II. A lialas-rigyicsai vasút építésére a város — tudvalevőleg — 60.000 korona hozzájárulási összeget szavazott meg; miután most már a vasút megnyílik, a fizetést teljesíteni kell. Erre a czélra ideiglenesen (mig nagyobb törlesztéses kölcsön fölvehető nem lesz) a helybeli két pénzintézettől veszi kölcsön a város ezt az összeget, és pedig 30.000 koronát a takarékpénztártól, és 30,000-et a gazdasági banktól. Az erről kiállított két kötelezvényt a közgyűlés — rövid felszólalások után —jóváhagyta és megerősítés végett a megyéhez főiterjesztetni rendelte. III. A jászkun kerületek által fizetett váltságösszeg (redemptio) visszatérítésének eszméjét tudvalevőleg Dr. Babó Mihály orsz. képviselő vetette föl, s erre nézve a várostól ugyanő megbízást is kapott, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. — De mivel a megindítandó eljárás csak úgy biztatott volna sikerrel, ha az összes érdekelt jász-kun községek hozzájárultak volna, a legtöbb község azonban erre nem mutatott hajlandóságot, ezért a képviselő a megbízást visszajuttatta a városi tanácshoz. A tanács ennek folytán a további eljárás beszüntetését javasolta, a mit a közgyűlés el is fogadott. IV. Tudomásul vette ezután a közgyűlés, hogy a sóstói halászat jogát itj. Kmeth Imre, Horváth Szép József, Horváth Szép Lajos és ifj. Szél József társak vették bérbe évi 409 koronáért. V. A választás alá nem eső képviselők 1904. évi névjegyzékének összeállítása végett kiküldte a közgyűlés Dr. Hermán Ferencz, Szalai T. Sándor és Kaszás Lajos képviselőket. VI. Bejelentette ezután a polgár- mester, hogy az óv folyamán elhalt képviselők (ifjú Farkas Imre, Zseni Mór, Zseni Ferencz, Vájná Sándor, Antal Cs. Sándor) helyett behivattak a póttagok közül: Babó Sándor,
