Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-09 / 36. szám

1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 9. maga nemében, mert hiszen csak épen 14.200 koronával állittatilc több, mint a mi a valóságnak megfelel. Azonban, hogy a dolog meg­érthető legyen, a következőkben adom meg a felvilágosítást: Az 1900. évről 1901. évre 54 méter ölfa hozatott át, minthogy azonban ezen fa készlet még a vá­ros részére is szükséges volt, az 1901. évben 4 méter ölnél több fa nem adatott el és pedig még azért sem, mivel az említett 382 öl fa nagyobb részben az év utolján vá­gatott, a miből pedig a felesleges készlet csak 1902. óv tavaszán volt eladható; — megjegyzem, hogy az 1900. óv utolján mindössze­vissza csak 114 méter ölfa vágatott, — a mi pedig — tekintettel arra, hogy a város és convenciosok által 150—190 méter ölfa használatik el, — egy évi szükségletnek a múlt évi maradvánnyal együtt sem felelt meg, sőt 1901. év tavaszán — mert az 54 öl fa elfogyott, nyers fával is kellett tüzelni, ennél fogva ön­ként érthető, hogy 1901. évben a városnak eladó fája nem lehetett. 7. Tény az is, hogy a kékkő és raffiára 2306 kor. 58 fillér adatolt ki, s ezzel szemben csak 1700 kor. fizettetett be, — de többet — mi­után a kékkő és raffia készlet 1901. évben egészen el nem kelt, befizetni nem lehetett. A kékkő és raffia ma­radvány még 1902. sőt 1903. évben is adatott el, mely utólagosan be­folyt vételár bizonyára kiteszi a kifogásolt 606 kor. 58 fillért, csak tessék utánna nézni. 8. A burgonya árából 1901. év­ben tényleg nincs a pénztárba be­fizetve semmi és pedig azért, mert a város a burgonya készlettel télviz idején az éhező lakosságot látja el; a kiadás mindig polgármesteri vagy rendőr-kapitányi utalványra történik. A fent maradt készlet csak a követ­kező évben adható el, a midőn már azt a szegények igénybe nem viszik. Tessék csak utána nézni, 1902. óv tavaszán burgonyából talál bevételt, a mi semmi esetre sem 1902. évi termés. A mi pedig az egyéb észrevé­teleket illeti, megjegyzem, hogy úgy a méz, rőzse, tüsök, vályog, pálinka, valamint az eper és akáczfa cseme­ték természetbeni bevételéről és órtókesitóséről is jegyzék van ké­szítve, mely jegyzékkel a legutolsó fillér is igazolva van, igy tehát a kívánt vizsgálat elé a legnyugod- tabban nézek. íme ezek azok, a miket az elle­nem irányuló vádakra dió héjban fel­hozni kívántam azért, hogy a közön­ség lássa, miszerint a vádak nem csak felületesek, hanem még olya­nokat is tartalmaznak, a mik nem felelnek meg a valóságnak. Miután pedig ez számadatokkal kézzelfoghatólag be van bizonyítva, a felhozott vádak hitelességének el­bírálását az igen tisztelt nagyközön­ség bölcs belátására bízom. Kiskunhalas, 1903. auguszt. 31. Babó Ferencz város gazda. Hirdetések. 2387/1903. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré téte­tik, hogy Schvarez Mihály kiskunhalasi lakos végrehajtatóuak Keresztúri Imre volt halasi, jelenben ungvári lakos vég­rehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a kiskunhalasi kir. jbiróság területéhez tartozó Kiskunhalas község határában fekvő, a kiskunhalasi 1770. sz. tjkvben A + 1976 hrsz. a. felvett lakóház s 402 n. öl udvartelekből álló ingatlanra 110 kor. tőke s jár. erejéig 1903. évi szep­tember hó 29-ik napján d. e. 9 órakor a kir. járásbíróság tkvi osztályánál megtar­tandó nyilvános árverésen következő fel­tételek mellett eladatni fog. Kikiáltási ár a beesár 583 kor. Árverezni kívánók tartoznak az ingat­lan beesárának megfelelő 10°/o bánatpénzt készpénzben, vagy a kormány által óvadék képesnek nyilvánított értékpapírban létén ni. Kiskunhalas, 1903 évi július hó 21. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Zilah kir. jbiró. 349/1903. v. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-oz. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a szabadkai kir. törvény­szék 1901. évi 8470. sz. végzése következ­tében Dr. Sehiiffer Mór ügyvéd által kép­viselt szabadkai kereskedelmi és iparbank javára ifj. Kozics István és Kozics Zoltán ellen 1355 kor. s jár. erejéig 1901. évi junius hó 23-áu foganatosított kielégitési végrehajtás utján lefoglalt és 1865 koronára beesült következő ingóságok u. m.: Szoba­bútorok, zongora és irodalmi művek nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halasi kir. járás­bíróság 1903. évi V. 209/6. sz. végzése folytán h. 855 kor. tőkekövetelés, ennek 1901. évi április hó 12-ik napjától járó 6 °/0 kamatai, '/»“/o váltó dij és eddig összesen 113 kor. 40 fillérben biróilag már megállapított költségek ere­jéig Halason ifj. Kozics István és Kozios Zoltán lakásán leendő eszközlésére 1903. évi szeptember hó 10-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitűzetik, és ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfize­tés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le és felül foglaltatták, s azokra ki dégitési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kiskunhalason, 1903. augusztus hó 27. Nagy Lajos bir. végi ehajtó. 3662/1903. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskőrösi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kriszháber Lajos végrehajtatónak Varga Antal végrehajtást szenvedő elleni végre­hajtási iigyéb n a kiskőrösi kir. járásbíró­ság területéhez tartozó, Tázlár község ha­tárában fekvő s a tázlári 46. sz. betétben felerészben végrehajtást szenvedeti Varga Antal, felerészben végrehajtáson kívül álló neje Riz Mária tulajdonát képező Kardos dűlőben fekvő A I 1 — 4. sorsz. 130/1.130/2. 130/3. és 131. hrsz. alatt foglalt ingatlanból végrehajtást szenvedett Varga Antal felerész illetősége 1043 korona kikiáltási árban végrehajtatónak 107 kor. 99 fillér tőke és jár. álló követelésének kielégítése végett az 1903. évi október hó l-ső napján d. e. 10 órakor Tázláron a községházánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni kívánók tartoznak az ingat­lan beesárának megfelelő 10°/o bánatpénzt, vagyis 105 koronát készpénzben, vágy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfo­lyammal számított és az 1881. évi novem­ber hó 1-ón 3333. sz. a. kelt igazságügy- miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ova- dékképos éitékpapirban a kiküldött keze­ihez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróság­nál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kiskörös, 1903. évi jnlius hó 18-án. Kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Farkas kir. aljbiró. Halas, 1903. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents