Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-26 / 34. szám

Nagyérdemű közönség ! Nem lehetetlen, hogy már ha­nyatló koromnál fogva és ez az utolsó eset, midőn ezen az utón szól- lok városom mélyen tisztelt lakos­ságához, polgártársaimhoz, a kiket ón minden időben és minden körül­mények között szerettem és becsül­tem, nyugodtabb életet, anyagi jobb jövőt biztositó letért is soha el nem hagytam. A képviselő-testület többsége úgy akarta, hogy helyettem fiatalabb erő álljon a város élére ; alkotmá­nyos és törvényes jbgával való dön­tését nem kifogásoltam, de az ellen már kénytelen voltam és vagyok felszólalni; hogy hosszas polgármes­teri szolgálatom alatt a város és közönsége javára irányult működé­sem a hivatalos színezet látszatával meggyanúsítva bemocskoltassók. Mint ember tévedhettem, de annyit tudok és nyugodt lélekkel állítom is, hogy minden gondolatom városom fejlődésének előmozdítása, polgárai jólétének fokozása volt; az eredmény felett lehetnek a nézetek eltérők, de ha meggondolom azt a sok bajt, szerencsétlenséget, gazdászati, elemi csapásokat, mely közel 30 évi pol­gármesterségem alatt e várost és lakosságát érte, ha számba veszem a törvényes intézkedések folytán is napról-napra emelkedő terheket és mérlegelem a rendelkezésre állt anyagi erőket megelégedetten állok meg hivatalos munkásságom ered­ménye mellett, a melyet nem ma­gamnak, de buzgó tiszttársaimnak és polgártársaim jó akaratú támo­gatásának tulajdonítok, s különösen ha meggondolom a vég czólt, mely előttem és segítő tiszttársaim szeme előtt lebegett, hogy t. i. a várost minden adósságától (melyet közér­dek és közczél folytán vett fel) mi­előbb megszabadítsuk, és sikerült úgy intézni a dolgot, hogy bár 150—200 ezer korona uj értékkel gyarapítottuk a város törzs vagyo­nát is — as adósságoktól immár rövid 11 óv alatt a város teljesen megszabadul, — azt hiszem min­denki igazat ád nékem, midőn azt mondom, hogy kötelességemet telje­sítve nyugodt lelki ismerettel tekint­hetek vissza arra a köz tevékeny­ségre, a melyet mint polgármester évtizedeken át kifejtettem. Most már uj idők, uj emberek !! Vajha legyen több eredmény is, a kezdet nehézségei legyőzésével nyitva áll a működési tér, a hozzá­vezető utak gátjai eltávolíttattak; egyre azonban kötelességem figyel­meztetni polgártársaimat egyenként és összvesen, s ez az, hogy : a mint tapasztalom az uj irány bizonyos tekintetben szakit a régi­vel ; ám legyen, de gon­dolja meg mindenki, hogy az az ut, a melyre utódom vezetése alatt a képviselő-testület reá lépett, a közterhek folytonos emelésére fog vezetni, s félő, hogy a remélt ered­mény és haszon nem fog arányban állani a terhek szaporodásával, melyre nézve különös Óvatosságot ajánlok, mert nem szabad feledni, hogy törvényes intézkedések alap­ján akaratunk ellenére is oly felsőbb hatósági intézkedések előtt állunk, a melyekből a város lakosságára nagy anyagi teher fog hárulni. Én mint mindég, úgy most is bízom városom lakosságának hig­gadt komolyságában, körültekinté­sében, józan takarékosságában, s meg vagyok győződve, hogy Isten segedelmével minden baj és szeren­csétlenségen átfogja magát küzdeni ha egyet ért, összetart; de ha egy­más között megoszlik, tartok tőle, hogy (a személy és érdek hajszának tért engedve) egymással harczba állva fölemészti s a közreműködés teréről félreálltja mindazokat az erő­ket, a melyre a küzdelemben köz­érdekből szükség lenne, s akkor a bukás kikerülhetetlen lesz, a minek súlyát a jövő nemzedék ártatlan tagjai is érezni és sinyleni fogják ; ezt tehát kerülni mindnyájunknak elengedhetetlen kötelessége. Ha azt akarjuk, hogy városunk fejlődjék és népessége boldoguljon — nem egy­más'ellen, — hanem egymás mel­lett kell dolgoznunk. Tisztelt polgártársaim ! Kényszerítve voltam a fenteb­bieknek nyilt és őszinte közlésére, azért, hogy megnyugtassam azokat is, a kiket netán megtévesztett a hónapokon keresztül szóval, írásban, terjesztett, a költségvetés és a szá­madások egyes tételeinek összeke­verésével, gondosan ápolt mende­monda ; és hogy a nyilvánosság előtt be számoljak azokról, a miket egyesek hivatalos forma háta mögé állva is kifogásolnak, támadnak és személyekhez kötve gyanúsítanak. Tudatában annak, hogy pénztáraink­ban egy fillér hiány se volt, a tiszta kéz és igaz ut lévén általános elv, — nyugodtan várom az illetékes hatóságok döntését úgy a költség­vetést, mint az 1901. évi közpónz- tári számadást illetőleg, mert a többi (kórházi, stb.)el!enében alig van észrevétel 1 — ugyszinte lakos társaim ítéletét is, azon meggyőző­désben, hogy az adott viszonyok és körülmények között úgy cseleked-' tem, a mint azt a közjó tekintetei parancsolták, és ha újból kellene tenni, eljárni a mostani kifogások tudatával is hasonlóan járnék el. Nyilt levelem czólja egyedül a tényállás közlése, s az lóvén, hogy a múltat — a jelentől elválasztva — ismertessem,— mármost kijelentem, hogy ón vitatkozásba boesájtkozni senkivel se fogok, s minden netáni újabb támadást azzal a nyugodt ön­tudattal tűrök amilyennel halgattam az eddigiekkel szemben, mivel tud­tam és tudom, hogy hivatalos mű­ködésem s annak a város vagyoni ügyeire pénztárai kezeltetésére vo­natkozó része a hozzáértő, és az elfogulatlan ítélkezők előtt kedvező elbírálásban részesül.; Kelt Kiskunhalason, 1903. augusztus hó 15-én. Vári Szabó István ügyvéd Halas város volt polgármestere.

Next

/
Thumbnails
Contents