Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-01 / 26. szám
1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. julius 1. Mészöly István a gőzmalom melletti házát Dömötörtől kezdve bérbe kiadja. özv. Spitzer Andrásné VI. kér. lakóházát örök áron eladja. Práger Ferencz Molnár utczai 1482 sz. Eóbék-féle lakóházát örök áron eladja. Kovács Károly asztalos VII. kér. lakóházát és 15 kapa szőlőjét örök áron eladja. Fölhívás előfizetésre. Jelen számmal uj évnegyed kezdődik ; fölkérjük azokat, kik előfizetőink sorába lépni óhajtanak és a kiknek előfizetése lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fönnakadást szenvedjen. Lap ára helyben házhoz küldve egy évre 3 korona 20 fillér, vidékre postán küldve 4 korona 80 fillér. Tisztelettel: A kiadóhivatal. Városi közgyűlés. A szombati közgyűlés nem sokat végzett, de érdekessé tették a felszólalások, melyek a „múlt“ bírálata illetve védelme körül forogtak abból az ötletből, hogy a megye a költségvetésbe a 42000 korona előlegtartozást beillesztette. Napirend előtt Biró Mihály interpellált az iránt, hogy a városi mérnök aránytalanul magas dijakat szed. Ifjú Kozics István ezt nyomban megczáfolta s kijelentette, hogy szabályrendeletileg megszabott dijainál magasabbat soha sem számított. A közgyűlés a választ egyhangúlag tudomásul vette. 1. A költségvetés. (139°/0 pótadó.) A város 1903-ik évi költségvetését a vármegye azzal a pótlásokkal hagyta jóvá, hogy beillesztette a szolgák ruhailletmónyóből törölt 400 koronát, az előlegtartozások fedezésére 42000 koronát, a tanítók útiköltségére 600 koronát, a trachoma-orvos fuvardíj-átalányára meghagyta még erre az egy évre a 700 koronát, bevette a jegyzői nyugdíjalap hatralók-követelósét 6468 koronát és még több tételt úgy, hogy a fedezetlen hiány 211,721 koronára rúg, melynek fedezésére 139°/0 póladó szükséges. (A közgyűlés tudvalevőlag olykóp állapította meg a költségvetést, hogy 112% pótadó fedezte volna a hiányt. Dr. Hermán Ferencz szólt elsőnek a tárgyhoz nagy hatást keltő beszédben bírálva a megye határozatát. — Aggódva látja — úgymond — hogy a vármegye megszűnt a közszabadság védbástyája lenni; — aggódik, mert az az irány, melyet a megye jelen határozatával követ, a r. t. városok önkormányzati jogainak megsemmisítésére vezet; aggódva látta legutóbb is azt a beavatkozást a megye részéről, midőn az alíspánhelyettes úgynevezett vizs- gálatott tartott s mindent rendben talált, holott a számvizsgáló bizottság a rendetlenségek egész sorára akadt. Az ilyen eljárások méltán megrendíthetik a bizalmat a megyében, és az önkényszerű felemelése a költségvetési tételeknek, mely 139% pótadót eredményez, könnyen socialistikus mozgalmakra vezethet. Egyenként és részletesen bírálja ezután a vármegye határozatának mindenik sérelmes pontját; kimutatja az egyes tételek emelésére illetve beillesztésére felhozott indokok tarthatatlan voltát; kiemeli ezekkel szemben a közgyűlés által eredetileg megállapított tételek helyességét és törvényességét; s mindezek után szüségesnek tartja s indítványozza, hogy a megye határozata ellen a képviselőtestület felebbezzen a beliigyministerhez és éljen panasz- szal a közigazgatási bírósághoz ; de mivel a jogorvoslat indokainak ösz- szeállitása igen fontos és nagy gondot igényel, küldjön ki a közgyűlés ennek kidolgozására egy külön bizottságot. (Helyeslés.) Dr. Nagy Mór polgármester helytelennek tartja azt az elítélő hangot, melyet Dr. Hermán a megyével szemben használt, s a mely a felsőbb hatóság iránt tartozó bizalom megrenditósóre vezet. Ez nem jogosult épen a mi vármegyénkkel szemben, mely a köztigyek lelkes szolgálatában mindig előljárt és erre legutóbb is fényes példát szolgáltatott ; de nem is indokolt ez a hang, mert ha a megye határozatát bárki sérelmesnek tartja, az ellen a törvényes jogorvoslatok útja nyitva áll. Dr. Hermán kijelenti, hogy politikai kérdésekben ő nem tagadja meg elismerését a megyétől, de ő elitélő szavait a közigazgatási ügyek megyei olitózésére értette, ilyen bírálathoz pedig a szőnyegen levő kérdésnél joga van. Ezután Dr. Babó Mihály szólt a kérdéshez kimerítő részletességgel ; felszólalásának lényege a következő : Dr. Babó Mihály csodálkozik azon, hogy Dr. Hermán a megye ellen intézett támadást, hisz Dr. Hermán tagja a vármegyei bizottságnak, s azon a közgyűlésen, amelyben a városi költségvetésre a határozat meghozatott jelen is volt és igy módjában lett volna ott felszólalni és megkísérelni, hogy saját felfogását érvényesítse. Ami az indítványt illeti, hogy a képviselő-testület felebbezóssel éljen, ahhoz a kedélyek megnyugtatása végett hozzájárul, bár ettől sikert nem vár; azt azonban nem helyesli, hogy a felebbezés indokolásának elkészítésére külön bizottság küldessék ki, mert az elhangzó érvelések a jegyzőkönybe bevezetve a jogorvoslat indokolásául itt a közgyűlésben megállapíthatók. Az ügy érdemére nézve nem áll Dr. Hermán azon állítása, hogy az 1903. évi előirányzat szerinti 127%-os pótadó 112%-ra leszállítása aképvi- selő-testület által eszközölt törlések eredménye, — hanem ez úgy jött létre, hogy a hátralék követelésekből reménylhető bevételi összegnek a számvevő és a tanács által javasolt 2590 kor. 73 fillér tételét 34.983 kor. 99 fillérre emelte fel, a nélkül hogy ezzel szemben kiadásul beig- tatta volna a hátralékos tartozásokat, vagyis a kifogásolt előlegeket; a megye ezt a műveletet nem helyeselhette, mert ha a hátralék követelések bevételbe egész összegükben beíratnak, akkor ugyanezt kell tenni a hátralékos tartozásokkal is. Az sem áll hogy tévedésbe esett volna a vármegye azért mert átmeneti bevételek és kiadásokban volt az előlegek előirányzata. Nem áll, mert migaz 1900. évi költségvetésben
