Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-20 / 20. szám

1903.

május 20.

Kozma Pál és neje László Judith megvették Gál Istvánná és társai 713 n. öl veteményes földjét 800 koronáért.

Mihály József és neje Kovács Ilona megvették Nagy Ty. Ferencz- nó és társai lakházát és 187 n. öl telkét 1200 koronáért.

Pataki János és neje Bánóczki Mária megvették Glück Juda és neje Fleischer Sára 485 n. öl alsószállási ingatlanát 490 koronáért.

Forgó Antal és neje Hambalkó Bozál megvették Glück Juda és neje Fleischer Sára 800 n. öl alsószállási ingatlanát 950 koronáért.

Biró Mihály és neje Gyenizse Juliánná megvették Csikós Antal 631 n. öl nagy szigeti szántó földjét 300 koronáért.

Tóth T. János és neje Benke M. Jula megvették özv. Barta Istvánná 680 n. öl szőlő és szántó földjét 200 koronáért.

Modok Andrásné Darányi Mária megvette László Gergely és neje Bognár Pázsit Juliánná 1 hold 277 n. öl szőlőjét 780 koronáért.

Szanyi István és neje Czagány M. Anna megvették Gazdag Mihály- nó és társai 71 hold 983 n. öl Zsana pusztai erdős legelőjét 2000 ■ koronáért.

Nagy F. István megvette Szanyi Ferencz és társai 1 hold 800 n. öl felsőszállási legelőjét 440 koronáért.

Pintér T. Lajos és neje Kanyó Juliánná megvették Marcsa István és neje Bacsó Judith 1250 n. öl szőlőjét 800 koronáért.

Mészáros József megvette Halász Lajos és neje Horváth Juliánná felsőkisteleki ingatlanát 100 koronáért.

Márta János és neje Czékus Verona megvették Csendes Mihály- né lakházát és telkét 960 koronáért.

.Gyenizse Imre és neje Kerekes Mária megvették Komáromi János és neje II. tizedbeli lakházát 780 koronáért.

Czeglédi Imre és Pál megvették a halasi gazdasági bank ingatlanát 4800 koronáért.

Feró D. József megvette Lehócz- ki Jánosné bodoglári ingatlanát 1000 koronáért.

Bangó Lajos és neje Kurucz Mária megvették Nagy Vsz. Lajos 1320 n. öl szőlőjét 300 koronáért.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

Császár Mária megvette Nagy Ty. Lajos és neje Kovács Zsófia 1080 n. öl szőlőjét 440 koronáért.

Balogh Juliánná megvette Ölvedi Szabó István 240 n. öl beltelki illetőségét 400 koronáért.

Matkó Ferencz megvette Schiller Borbála s társai I. tizedbeli lakházát és 78 n. öl telkét 920 koronáért.

Csarnok.

Mibe kerül a feleség ?

Ezt a fogas kérdést egy francia lap veti föl, de sajnos, épen az európai feleségeket nem taksálja meg, hanem csak az exotikus feleségekről készít árjegyzéket. E szerint Ugandában egy jó feleségért négy barmot, egy csomag lőszert és hat varrótűt kell adni. De olcsóbban is kaphatók. A világjáró Wilton pld. egy pár cipőért vett magának feleséget. A kaliforniai karoks törzsnél a szülők leányukért rendesen egy fél zsinór gyöngy-kagylót kérnek ; ha a leány nagyon csinos és kenyeret is tud sütni, akkor egész zsinór gyöngykagylót is megér. A kaffer-hölgy társadalmi állásához képest kót-tiz tehenet ér meg. Uj-Mexicoban egy leányért tizenkét lovat fizetnek. A tatároknál az asszonyt úgy mérik, mint a vajat, a szamojéd após pedig iramszarvast kór a leányáért, de az indiai kisanok némi rizs és néhány rúpia kárpótlással is beérik. A mis- miseknél a gazdag férfi húsz marhát is fizet a feleségért, a tirmolan- toknál pedig csakis elefánt-agyarakkal lehet asszonyt szerezni. Az un- goróknál részletfizetésre is adják a feleséget, de az asszonyt csakis a részletek lerovása után adják át férjének, ami elismerésre méltó óvatosság. A manzoni földön egy pár szarvas-agancsért kapható a feleség. Nálunk, — óh minálunk az agancsokat a feleség rakja föl a férj uraknak.

Közgazdaság.

A halasi szőlő és gyümölcs termelésről.

— Irta: Lenkey Sándor —

miuisteri kiküldött.

(Folytatás.)

Az őszi baraczk védelme következő, — ezt több féle szerrel szokták eszközölni — u. m. : 1-ször Onassiával vagy légy forgácscsal,

ezen folyadékot következő módon készítjük: Megveszünk l1/* kiló légy forgácsot és ezt 3—4 literes fazékban födő alatt addig főzzük, még majdnem piros lesz a leve, — természetesen főzés közben kavarjuk, — egy másik edénybe felolvasztunk l'/j kiló közönséges házi szappant és a két féle folyadékot beöntjük 100 liter vizbe és ezzel locsoljuk meg közönséges permetezővel az őszi baraczkfát, ősszel a levél lehullása után, s tavasszal midőn fakadni kezd, és harmadszor elvirágzás után. 2-szór petroleum emulsióval, ennek készítés módja a következő : tiz deka mosó szappant felapritunk és azt egy liter esővízben felforraljuk, s a felforrott szappanoldatba 2 liter petróleumot keverünk, ezt a kétféle folyadékot összekeverjük erősen közönséges zurbo- lóval, ez a két anyag megsűrűsödik1 ezen 3 liter folyadékot 45—48 liter vízzel felhígítjuk és ezzel permetezünk a fent jelzett időben.

A petróleum emulsióvali védekezésnél a permetezéskor vigyázni kell, hogy a faderekáról leömlő anyag ne fojjon le a fa tövéhez, illetve gyökeréhez, mert ez annak ártana. Ez okból permetezés előtt a fa tövét földdel feltőtjük, mit permetezés után onnét elhúzunk.

3-szor. Dohány lúggal (thana- tonnal) is úgy permetezünk, mint az előbbivel és azon időkben, levól- tetvek ellen ebből 100 liter vízre 2—3 kilót veszünk, kisebb mennyiségben pedig aránylag kevesebbet, ezt lehet kapni nagy tőzsdékben, ezen permetező anyag igen drágába kerül, a többiek általában igen olcsók. Ezzel is a fenti időben kell permetezni.

A levél tetveknél is fő elv legyen a megelőzési rendszer, épen úgy mint a peronosporánál, mert ha a levéltetvek a levél alján megjelennek, már alig lehet ellenök sikeresen védekezni, mert magokból valami zsíros féle nedves anyagot bocsáj- tanak ki és a permet lepereg.

Azt hiszem a fentiek után időszerű azon kérdés feltevése, hogy vájjon a régibb időben a most meglevő kártékony rovarok legnagyobb része talán nem is volt meg? s hogy akkor miért nem lepték el gyümölcs fáinkat oly módon mint most, mert az idősebb emberek igen jól tudják, hogy régebben ilyen sok rovar-ellenséggel nem kellet küzdeniink, mint