Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-20 / 20. szám

1903.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

május 20.

Hírek.

A diák-majális szombaton is régi hírnevéhez méltó, szép és kedélyes mulatságként folyt le. A szeszélyesen el-elboruló időjárás a szabadban való mulatozást némileg zavarta ugyan, de annál vigabban folyt a táncz a teremben hajnali 3 óráig.

Fiatal iparosok utazási ösztöndíja. A budapesti kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet törekvő fiatal iparosok részére három egyenként 600 koronát tevő utazási ösztöndíjra. Ez ösztöndíjak valamelyikére pályázhatnak a budapesti kereskedelmi s iparkamara területén született vagy illetőséggel biró oly fiatal iparosok, a kik kellőleg igazolt jelesebb előképzettség alapján magukat szakmájukban a külföldön tovább képezni óhajtják. A folyamodó illetőségét, családi viszonyait, korát, eddigi tanulmányait és gyakorlati képzettségét, valamint esetleges kivállóbb munkáit feltüntető és az ezeket tanúsító okmányokkal felszerelt kérvények ez évi junius hó 10-ik napjáig a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál (V., Sze- mere-utcza 6.) nyújtandók be.

Kis majális: A községi iskola tanulói ma délután tartják majálisukat. A kis seregnek kivonulásakor és a játszótéren bizonyára sok nézője lesz, s hisszük, hogy jóféle perecz- ben, pogácsában sem lesz hiány.

Gazdák figyelmébe. A pestmegyei gazdasági egyesület — a földmivelósügyi minisztérium támogatásával e nyáron több helyen ló- ós szarvasmarha díjazásokat rendez, melyeken nagyobb mennyiségű állami és egyesületi dijakat fognak kiosztani. Városunkban a 1 ód i j ázás junius 7-én, a szarvasmarhadija z á s junius 14-én lesz.

Tornaverseny. A fógymna- sium ifjúságából mintegy 35 jeles tornász indult Eocsek József tanár vezetése alatt ma reggel a 6 órai vonattal az esztergomi tornaversenyre.

A himlő-oltást Dr. Gesmai József még a legközelebbi három vasárnapon (május 24-én, 31-ón és junius 7-ón) folytatja, — mindenkor délután a központi leányiskola V. oszt. termében, — a hol és a mikor az eddig elmaradott gyermekekkel az anyák okvetlenül megjelenjenek.

Népgyűlés.

Szocialista nópgyülós volt vasárnap délután a gabnapiacztéren. A tágas térséget a hallgatók ezrei lepték el, kik élénk figyelemmel hallgatták a nópgyűlés szónokának, Sgahá-Garbai Sándor halasi szüle- fésű fiatal budapesti iparosnak fejtegetéseit.

Harmadfél órás beszédében vázolni iparkodott a szónok a munkásnép mai helyzetét, foglalkozott az országgyűlési pártok időfecsórlő semmittevésével, az ellenzéki képviselőket a nép helyzete iránt való közönyösségükért korholta ; és hogy ez a mai tarthatatlan társadalmi és politikai helyzet megváltozzék, arra első és főkövetelmény gyanánt hangoztatta, hogy minden 20 évet betöltött egyén (még nő is) 'választó-joggal ruháztassék fel; fejtegette a szociáldemokrata párt ismeretes programmját, mely a népnevelés, az igazságszolgáltatás ingyenessé tételét, a hadseregnek eltörlését, a klerikális hatalom megtörését tűzte ki feladatául.

A munkások viszonyainak ismertetésében alap nélkül sötét színekkel dolgozott a szónok, s fejtegetései (pl. a 30—40 kros napszámról) egyáltalán nem találtak a halasi jól fizetett, szorgalmas munkások helyzetére. Az is hidegen hagyta a hallgatókat, a mit a kivándorlásról beszólt, mert nálunk ez ismeretlen dolog.

Nem illett a halasi viszonyokra a szónoknak az az elméssége sem, hogy a hivatalokban a vastagtenyerü gatyás népnek vókouy a becsülete, mig a vókonybörű úri népnek vastag a becsülete, — mert köztudomású, hogy a mi tisztviselőink — kiknek nagy részét szoros kötelékek fűzik a néphez, — a közönséggel egyaránt előzékenyen és tisztessógtudással bánnak, és másfelöl nem tanúsítanak szolgai meghunyászkodást senki előtt sem.

De voltak a beszédben ötletes részek is; igy tetszett a közönségnek a következő adoma, melylyel a vagyonosok által kihasznált (az ő szavai szerint „kiszipolyozott“) műn- kásnóp helyzetét akarta példázni :

Egy embernek volt egy darab földje és egy öszvére, melylyel a földet megmunkálta. Aztán bevetette dinnyével és igy szólt az öszvérhez :

— Ha majd a dinnye megérik, akkor a nagyobb részit behordod a I

piaczra, ott ón eladom s az árá- zsebre rakom. A kisebb részit hazat hordod, ott én megeszem a bélit, te megeszed a haját.

— Tudod mit, édes gazdám, — felelt az öszvér, — ha megeszed a belit magad, edd meg a haját is.

— Mit, te még lázongani mersz? — szólt a gazda, — hisz apádat, öregapádat száraz csutkán tartottam, még se panaszkodtak.

— Ne feledd el gazdáéskám, — válaszolt az összvór, — hogy az ón öregapám szamár volt.

Beszédét azzal fejezte be, hogy — a munkásnópnek önképzése által felvilágosodásra kell törekednie, mert igy lesz éretté a politikai jogokra, melyekért a papok, mágnások, vagyonos polgárok rendjein kivül álló negyedik rend, a munkásosztály csendes, vérnélküli forradalom utján küzd öntudatosan és feltartóztathat- lanul.

Ingatlanok adás-vevése.

László Sándor megvette Pataki János 247 n. öl fekete földjét 200 koronáért.

Tói h András megvette Tóth H. Imre és neje Modok Juliánná 2 hold 706 n. öl ingatlanát 600 koronáért.

Paor Sml. József megvette Fad- di Istvánná Varga Mária 2 hold 94 n. öl alsószállási ingatlanát 800 koronáért.

Cserkó Alajos és neje Bukovics Mária megvették Pákozdi Sándor és neje Kaszás Zsuzsanna szőlőjét 700 koronáért.

Hegyi Sándor és neje Földes Juliánná megvették Sándor Imre és társa 1 hold 1104 n. öl szőlőjét 1600 koronáért.

ifj. Kardos Ferencz és neje Vin- cze Mária megvették Sárosi László és neje Fekete Teréz I. tizedbeli lak házát 1210 koronáért.

Gáspár Lajos és neje Báli Mária megvették Harcsa István I. tizedbeli lakházát és 109 n. öl telkét 600 koronáért.

Veres T. Benő megvette Szente Sándor és neje Buda Mária 3 hold felsőszállási ingatlanát 1000 koronáért.

Solti Mihály és neje Daczi Judith megvették Matkó József 1094 n. öl felső fekete földjét 1000 koronáért.