Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-05 / 6. szám

1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. február 5. násos vigjátéka Dr. Hermán Fér e néz né, Sebestyén Kornél úr­nők, Egry Kálmán, iíj. Paprika An­tal, Turóczy Ferencz, Nagy Károly és Kis Géza urak közreműködésével. — A tánezmulatság közben pedig három élőkép (I. Hit, remény szere­tet, II. Petőfi búcsúja a szülői háztól, III. Petőfi halála) fogja szépen kitöl­teni a szüneteket. — a jövedelem Egry Kálmán nyugdija javára szolgál, s ha tekintetbe vesszük, milyen álta­lánosan kedvelt alakja ez a kitűnő művész a halasi társaságnak, úgy semmi kétség sem lehet az iránt, hogy nemcsak a közreműködő kis művész-gárda, hanem a nagy közön­ség is igazán kitesz magáért. Mulatságok. A független­ségi és 48-as kőrálarczos- bált rendez saját termében e hó 9-ón. — Ugyanakkor a szabad­elvű-kör is tánczinulatságot tart a vendéglő nagytermében. Apaállatok (bikák, sertés- kanok és kosok) vizsgálata február 27-én lesz a vásártéren. A kik apa­állatjaikat köztenyésztés czóljára akarják használni, kötelesek azokat vizsgálatra elővezetni, hogy tenyész- igazolványt kaphassanak, mert iga­zolvány hiányában 200 koronáig terjedő büntetés alá esnek.— A ki csak saját gazdaságában használja tenyésztésre apaállatait, de azért igazolványt óhajt kapni, az szintén elővezetheti őket. Vizsgálati dij: bika után 3 korona, kan és kos után 1—1 korona. ingatlanok adás-vevése. — január 29. február 4. — Paprika Mihály és neje Szűri Terézia megvették Szalai Cs. Sán- dorné Gyenizse Judith és gyerme­kei IV. tizedbeli lakházát és 170 n. öl telkét 2400 korona vételárért. Orbán Antal és neje Barta Er­zsébet megvették Simon Erzsébet Kardos Mihálynó 2 hold 987 n. öl alsószállási földbirtokát 800 koro­náért. özv. Kocsis Mihályné Mészáros Zsuzsánnaés fia Kocsis Antal megvet­ték Szecsödi János Il.-iktizedbeli lak­házát és 271 n. öl telkét 2000 koro­náért. Szabó g. Zsófia és Eszter kiskorúak megvették Szabó k. János és neje Teremi Julianna 388 u. öl szántó­földjét 360 koronáért. Bédi István megvette Dóczi Sán­dor 113 n. öl veteményes földjét 50 koronáért. Gyenizse Benő megvette Szabó g. Lajos és kiskorú gyermekei 341 u. öl szántóföldjét 360 koronáért. Gyenizse László és neje Győré Terézia megvették özv. Kocsis Mi­hályné Mészáros Zsuzsánna és kis­korú fia Kocsis Antal V.-ik tized­beli lakházát 118 n. öl telkét 1000 koronáért. László Péter és fia Benő meg­vették Borbás Istvánná Vas M. Er­zsébet 4 hold 625 n. öl rekettyéi legelőföldjót 280 koronáért. Forgó József és neje Király gy. Viktória megvették Orbán Antal és neje Barta Erzsébet 376 n. öl szőllő- jét 260 koronáért. Wiedner András és neje Tóth Borbála megvették Gáspár Benő 9 hold 120 n. öl debeáki legelőföldjót 560 koronáért. ifj. Péter Károly megvetteBrecska László és neje Halász Judith 5 hold bodoglári birtokát 1500 koronáért. Homálcz Mihály megvette Brecs­ka László és neje Halász Judith 4 hold 236 n. öl bodoglári ingatlanát 800 koronáért. Bundzsák János és neje Hegedűs Verona megvették Sütöri János és neje 10 hold 282 n. öl zsanai tanyás birtokát 800 koronáért. Juhász V. Imréné Tallér Erzsé­bet megvette Ónodi István és neje III.-ik tizedbeli lakházát és 175 n. öl telkét 6000 koronáért. Péter Miklósnó Lantos Rozália megvette Pázsit B. Sándor és neje Kiss Mária V. tizedbeli lakházát és 100 n. öl telkét 400 koronáért. Szalai József és neje Puruezki Juliánná megvették a halasi gazda­sági bank 438 n. öl ingatlanát 350 kor. 40 fillérért. Szőllős József és neje Fazekas Li­dia megvették id. Fehér József és gyermekei városi lakóházát és 200 n. öl telkét 800 koronáért. Csarnok. Egy török szultán család Magyar- országon. Regénynek is bátran megjárná az arégi történet, melyetittelmondok. A törökök harmadik szultánjának, I. Murádnak, három fia volt. A leg­fiatalabbik, kit S z a u d s i-nek nevezteFes a török birodalo m kis- ázsiai tartományainak korm áuyzója volt, egyszer, t. i. az 1385. ® szten- dőben, föllázadt apja ellen és ő akart a török császári trónra ülni. Mihelyt az apja hírét vette e vakmerőségnek, azonnal átkelt egy haddal Ázsiába s megütközött fia seregével. Az üt­közetben az ekkor 24 éves Szaudsi foglyul esett s bilincsekbe veretve apjához vitetett, a ki aztán példaadás okáért megvakítatta a vakmerő ifjút. A megvakitott török herczeg aztán nehány esztendő múlva a Konstan­tinápolyban székelő görög császár pártfogása alá menekült és ott rej­tőzködött körülbelől 70 éves koráig. Az 1430. évben Zsigtnond kirá­lyunk engedelmóvel beköltözött hoz­zánk Magyarországba egész család­jával, t. i. feleségével, két felnőtt fiával és egy leányával. A beköltöző család elébe Hunyadi János ment az ország határára s ő vezette be és szállásolta el Pest mellett, a mai Erzsóbetfalván. Innen azonban csak­hamar beköltöztek Pestre egy kisebb­szerű polgári házba, de mivel ezzel nem voltak megelégedve, Zsigmond király megengedte nekik, hogy vá­lasszanak más ^nagyobb házat, a melyik tetszik. Ok tehát a mostani Kálvin-téren kiszemeltek maguknak egy nagy kőházat, melynek nagy udvara és szép kertje volt s abba, a tulajdonos ellenzésére is, beköltöz­tek. Az öreg Szaudsi nemsokára meghalt, felesége és leánya pedig keresztyén vallásra tértek s ez alka­lommal amaz Ágnes, emez Kata­lin nevet kapott. A leányt aztán a magyar nép Császár Katalin néven emlegette, mivel török csá­szári családból való volt. Ezt a Kál­vin téri házat Zsigmond és Albert királyok Ágnesnek és Katalinnak adományozták életük fogytáig, föl­mentvén őket mindenféle adózás alól. Ágnes asszony 1440. körül elha- lálozván, leánya, Császár Katalin, egyik bátyjához, C s a 1 a p i a Dá­vidhoz költözött, a kinek Zsig­mond király már előbb két falut adományozott Torontál megyében, t. i. Kún-Szőllőst (most Nákó- fáíva, Nagy Kikinda mellett) és en­nek közelében Szenteltegyházat (most Mokrin). De Cs. Dávid ezen­kívül fizetést is kapott a magyar királyoktól, legalább az 1440. évből mai napig megmaradt egy nyugtat­0

Next

/
Thumbnails
Contents