Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-26 / 48. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 26. (ügy van ! Úgy van ! a szólsőbalol- dalon. Mozgás a bal- és szélsőbal- dalon.) Ehhez nem kell kommentár, t. miniszterelnök ur. Azt pedig maga a t. pénzügyminiszter ur ismételve hirdette, hogy a közgazdasági viszonyok, a bevételi források nagyon rossz s elhagyott helyzetben vannak. Nos hát akkor csak vagyonosodniok kellett azoknak az adófizető polgároknak, hogyha tőlük most nagyobb áldozatokat kívánnak, mint a milyeneket eddig hoztak. De hiszen tudjuk, milyen esetek adták elő magukét az adókivető bizottságoknál; hogy itt-ott csaknem kitörésekre került a dolog, mert minden kímélet nélkül nemcsak a jövedelmet, hanem magát az adóalapot támadták meg, és igy csaknem lehetetlenné tették annak a kisiparosnak és kereskedőnek önfentartását. Lengyel Zoltán: Hát a létminimumot mikor hozzák már be? Hahó Mihály: Hiszen az adóvégrehajtásoknál megállapított létminimumot sem tartják szem előtt; és hiába keresnek ez ellen orvoslatot, irgalmatlanul elárverezik a polgárok összes ingóságát. (Úgy van! IJgy van ! a szólsőbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur azonban tett egy nagy kijelentést akkor, a midőn az ülések itt megkezdődtek és utalt arra, hogy hátha az ellenzék nem akarja azt, hogy az ő javaslatai törvényerőre emelkedjenek, ő kénytelen lesz a nemzetre appellálni; (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Helyes! Helyes!) Hát helyes t. miniszterelnök ur, móltóztassék a nemzetre appellálni ! kérdezzük meg a nemzetet, de arra kérem a t. miniszterelnök urat, hogy itt tett azon kijelentéséhez, hogy a szabad választást biztosítani fogja, teljesen ragaszkodni szíveskedjék (Elénk helyeslés a szólsőbaloldalon.) és tartsa meg azt az Ígéretét, hogy a választók akaratát szavazatuk leadásakor pártatlanul megnyilatkozni engedi. Móltóztassék ily fentartással a nemzetre appellálni. Széli Kálmán miniszterelnök : Kit akadályoztam Halason? (Mozgás a szólsőbaloldalon. Egy hang a szólsőbaloldalon : Hiszen Halason nem volt szükséges 1) Dr. Babó Mihály : Halason, miután ott a szabadelvű párt jelöltet nem állított, természetesen nem állt érdekében bárkit akadályozni, mert két független párti jelölt állott egymással szemben és igy közömbös volt a miniszterelnök urra nézve, hogy az egyik vagy másik lesz-e megválasztva. De, t. miniszterelnök ur, nem a halasi választókerületről van szó, hanem az ország összes választókerületeiről, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ón csak azt mondom, hogy igenis méltóztas- sók a nemzetre apellálni; móltóztassék elrendelni a választásokat, és feloszlatni a házat, de ismétlem kérésemet: tessék minden befolyást távol tartani attól, hogy a választókat lelkiismeretük és meggyőződésük szavának követésében akadályozzák, és biztosíttassák, hogy azok úgy adhassák le szavazatukat, a mint azt jónak látják és akkor merem állítani, t. miniszterelnök ur, hogy ezen padok, a melyek a függetlenségi pártot vannak hivatva befogadni, mindenesetre kevésnek fognak bizonyulni, (ügy van ! ügy van ! a szólsőbaloldalon.) Az megtörténhetik, t. miniszterelnök ur, hogy egyikünk, másikunk odakiinn, marad de a nemzetre és a hazára nézve teljesen közömbös, hogy Péter vagy Pál ül-e itt? (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Fődolog, hogy oly emberek kerüljennk ide, a kik szent meggyőződésük szerint a haza érdekében mindenütt és minden hatalommal szemben megmondják az igazat, (Igaz! ügy van ! a szólsőbaloldalon.) És még egy kérésem van a t. miniszterelnök úrhoz és a kormányhoz. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ha a t. miniszterelnök ur súlyt helyez arra, hogy az érzelmi egység meg legyen a nemzet és a király között, a mi kívánatos, óhajtandó és szükséges, akkor ne halassza tovább a nádori állás betöltését, mert ha most a nádori szók be lenne töltve, az a nemzet részéről látszólagos ellentét is, a mely fen- forog, igen könnyen ki lenne egyenlíthető. (Mozgás a jobboldalon. Egy hang: Pályázatot kell hirdetni!) Mi nem pályázunk, onnan a túloldalról szoktak pályázni, nekünk erre nincs szükségünk. Ha meg nem változtatjuk a törvényt, az uralkodó által ajánlottak közül kell választani a nádort és igy természetes, hogy összekötő kapocs lenne a király és nemzet között. De van még egy kötelesség a törvény szerint. Nevezetesen a napokban jelent meg a lapokban, hogy a főváros aktiv követelései közt olyanok is vannak, a melyek teljesítése, beváltása a nemzet kötelessége lett volna. És móltóztatnak tudni, hogy az 1848-iki bankalapot a császári hatalom elvette és bár kijelentés történt arra, hogy ennek ellenértéké fejében az u. n. Kossuth bankók be- váltandók, ez mégsem történt meg mindezideig. Kossuth Ferencz: Nem bizony! Hozzám küldik beváltásra! Babó Mihály: Nem volna-e erkölcsi kötelessége a kormánynak, hogy ezt a becsületbeli tartozást, a mellyel a jóhiszemű polgároknak a hatalom adósa, végre valahára lerovassa Ausztriával. Ezeket szem előtt tartva, minthogy meggyőződésem, hogy a t. kormány az 1848-iki törvényekbe lefektetett nagy elveket, nagy gondolatokat nem akarja, nem merészli megvalósítani: természetes dolog, hogy iránta semmiféle politikai bizalommal nem viseltetem. (Helyeslés a szólsőbaloldalon.) Miután pedig bizalommal nem viseltetem, az is nagyon természetes, hogy miután Nagy Ferencz t. képviselőtársam felfogásával szemben, az eddigi magyar parlament gyakorlathoz képest, bizalmi kérdésnek tekintem az in- demnitit, a magam részéről a törvényjavaslatot el nem, fogadom és meg nem szavazom. (Elénk helyes- a szólsőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Präger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. mm leszállított árban kaphatók Práter fereacz papír és könyvkereskedésében. A 20 kros naptár most 10 kr. „ 30 „ » r 20 „ » 40 „ « V) 30 „ „ 60 „ 45 „ mmmmí Iliin »1 Halas, 1902. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.
