Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-02 / 27. szám

1902.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

rengző kedvűek. Jelentkezett ösz- szesen 89 tanuló, mind a 89 szóbeli vizsgára bocsáttatott; érettnek Ítéltetett 84, és pedig 1 jeles, 14 jó, 19 elégséges eredrnénynyel; öten egyes tárgyakból szeptemberben teendő pót-vizsgára utasittattak.

Dr. Babó Mihály — mint a budapesti közigazgatási tanfolyam vizsgáló bizottságának tagja e hó 8. 9. 10-ik napjaira a vizsgákhoz behivatott.

A villam-világitás behozatala ügyében szombaton d. u. 5 órakor Vári Szabó István polgármester, Dr. Rabó Mihály orsz. képviselő, Dr. Hofmeister Juda tiszti ügyész részvételével látogatott értekezlet tartatott a nagyvendéglő verandáján, mely „inter pocula“ abban állapodott meg, hogy aláírási ivek kibocsátásával megkiséríik részvények jegyzése utján társaságot alakítani.

„Nyáron gúnya nélkül nem igen tanácsos útnak indulni, Így gondolkodtak Király Imre szabadkai és Nemes József félegyházi suhan- czok, s mielőtt a halasi városból el következtek volna, ellátták magukat jó subákkal. Király Imre volt a gondosabbik, mert az mindjárt kettőt vitt el, egyiket Forcsek István szan- ki, a másikat Mészáros István halasi gazda kocsijáról. Az akadékoskodó rendőrség persze hamarosan megfosztotta őket a meleg bundáktól s annyira nem törődött az egészségükkel, hogy még hűvösre is tette a jó madarakat.

Az iparos-juniálisra vonatkozólag pótlólag közük velünk, hogy felülfizettek még Keresztes József 5 koronát, Palásdi József 40 fillért. Befolyt összesen 324 K. 30 f., kiadás volt 197 K. 17 f., és igy a mulatság czóljára, a testületi ház átalakítása javára 127 K. 13 f. tiszta jövedelem jutott.

Rendőri hírek. Fát lopott, két ölet valaki Péter Sándorné bérlőnek Péter Kálmán féle tanyájáról ; — a pályaudvarról meg azokat a vas- pálczákat emelte el egy valaki, melyeket Schneider Márton kereskedő rakott oda le. A rendőrség hamarosan kinyomozta a fa-szállitót Puskás József, a vasemelőt Nagy Szeder Imre elsajátítási vállalkozók személyében.

A hőség áldozata. Ajunius- havi hűvös időjárás után hirtelen

beköszöntött kánikulai forróságnak már áldozatul esett egy. emberélet. Kolozsváry Kiss Isváu fehértói birtokán Tóth Judith 18 éves marok- verő leány hétfőn munkaközben hirtelen összeesett, s mire a városba behozták meghalt. Ugyanott több leány is napszurást kapott, de ezek jobban lettek.

Névváltoztatás. Bőhtn József, néhai Böhm Móricz fia, ki a múlt héten szerezte meg a mérnöki oklevelet, vezetéknevét „Balázs“-ra változtatta.

Ingatlanok adás-vevése.

— junius 18. juuiiis 24. —

Bálint Ferencz és neje Dunai Kovács Anna megvették Tegzes István 621 n. öl szőlő és szántóföldjét 200 koronáért.

Adok Péter megvette Sipos Szabó Ferencz tajói és bodoglári ingatlanát 33 holdat 14000 koronáért.

Szalai K. János és neje László Juliánná megvették Molnár Erzsébet 525 n. öl szőlőböü illetőségét 20 koronáért.

Varga T. János és neje Berta Mária megvették Orbán Antal 45 n. öl szántó földjét 100 koronáért.

Maczkó János és neje Taskovits Mária megvették Andrasovszki Paine Garai Emma 1 hold 531 n. öl szőlő és szántó földjét 1065 kor. 50 fillér vételárért.

Hasznos tudnivalók,

Baromfitenyésztés.

(Folytatás.)

A tyukud varba eper-ésakáczfákat, meg gyorsan terjedő cserjéket, bokrokat kell ültetni, ez nem csak az árnyék végett nagyon szükséges, de az egészség fenntartására is szolgál, ajánlható például a fekete ribiz, orgona, bodza, ezek mind gyorsan nőnek és sűrű lombozatuk kellemes hús árnyékot ád.

Az udvannak egyik oldalán — pedig az északnak fekvő oldalán, hogy a nyitott eleje délnek legyen, — alacsony fészert kell csinálni, annak tégla vagy deszka legyen a talaja, hogy mindig tiszta helyen ehessenek a tyúkok, ha esős idő van, télen meg ott sütkérezhetnek, ha napos idő van, az ólat úgy kell építeni, hogy ajtaja keletnek, ablaka (bizony, ablaka is legyen a tyukpajulius 2.

lotának,) pedig délnek legyen, az ablak nem csak egy nyilás, hanem rendes, üveggel ellátott, kinyitható és levehető ablak legyen, melynek szárnyait nappal — lélen is — ki kell nyitni, nyáron pedig egészen. Fődolog, hogy a tyúkok a hideg, téli szelektől megóvassanak, azért kell nekik az oly fészer forma, melynek hátulja és két oldala be van deszkázva, eleje pedig a napnak van, mert ez nyitva marad.

A viznek való edények Iegczól- szerűbbek, ha vasból vannak, de ha az költségesnek tűnik fél (pedig nem az, mert arra lehet használni a vaskaszerolokat is, melyeknek zo- máncza már lekopott, lepattogott, s egy vasodény túlélhet 100 cserépedényt), akkor cseróptálakat kell több helyen lerakni, faedény nem ajánlatos, mert a viz nagyon hamar megmelegszik és megromlik benne a nyári hőségben. Arra kell ügyelni nyáron, hogy a vizes edények lehetőleg árnyékban álljanak. Most hát kész az udvar— az a kérdés, milyen fajból való tyúkokkal népesítsük meg ? — Ezt illetőleg először tisztában legyünk a czólt illetőleg, mely végett tyúkot akarunk tenyészteni, legtöbb súlyt fektetünk-e a to- jástermelósre vagy a csirke eladásra ; tisztán csak haszon avagy disztyukokat is akarunk-e birni ?

E három kérdésre sokkal köny- nyebb felelni mint hinnők, mert évek óta folytonos kisérletezés által majdnem valamennyi tyukfaj kipró- báltatott s azon meggyőződésre jutottak, hogy : a tyúkok tojása nem a fajtól, hanem a tartástól és táplálástól függ, de ezért még sem ajánlható minden faj a tenyésztésre, például a legszebb diszfajok egyike a brabant-fólók; ezek igen szép alakú tyúkok rendkívüli nagy bóbitával, úgy hogy alig látnak tőle, ezt a fajt csak is olyan helyen lehet tartani, a hol mindig szem előtt van, mert különben a hójának esik áldozatul, mert nem veszi észre, hogy fölötte lebeg s ha lecsap, akkor biztosan el is ragadja.

A mi közönséges magyar tyúkjaink közt is igen szép példányok találkoznak, s ha csak a tojás és csibe-eladás kedvéért tartunk tyúkot, akkor legczólszerűbb szeptemberben nagy jórczóket venni, ki lehet válogatni a szine-javát; a tenyósztyuk legyen inkább széles, vaskos mint hosszú, dustollazatu, kis taróju és