Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-18 / 25. szám
1902. junius 18. Kiskun-Halas helyi értesítője. rűnek mutatkozott; a felhajtás és elhelyezkedés könnyű, gyors és sima lebonyolítása gondos rendőr-kapitányunk érdeme, ki a biztosok és lovas-rendőrök segítségével derék munkát végzett. Csak a lóvásártól' bizonyult szűknek ; a kocsisorok az állatokkal utczákat képező rendbon ugyan, de mégis zsúfolva voltak elhelyezve, a mi a járást-kelóst veszedelmessé tette ; sok ló pedig el sem volt helyezhető a korláton belül. Legalább felóny i vei megkellene toldani ezt a területet, mely különben is el van hibázva azzal, hogy kerítését szorosan a vasúthoz vezető útig vitték, holott egy kocsiút kihagyása itt nagyon kívánatos végig egész a vendéglőig, már csak arra való tekintettel is, hogy a műut esetleges javítási munkálatai idején a vasúthoz való kocsiközlekedés igy el van zárva. — Újítás még a pas- sus-iroda áthelyezése a vasut-mel- letti vendéglőbe ; a régi „czódula- ház,“ az Ürgós-kocsma ilyenformán elvesztette „hivatalát“ ;eza kivónült szolgák sorsa. A vásár egyébként nagyon csöndes volt; komédiának még csak egy fia sem mutatkozott. “"A ,.Sport-Egyesület“ pénteken, e hó 18-án (ominózus nap !) végre megalakult. A gyűlésen hölgyek (sport-ladyk) is szépen vettek részt. Elnök lett Vári Szabó István ; alelnök : Dr. Nagy Mór; titkár : Fülöp Sándor, pénztárnok: Szekér Endre, gazda : Benedek Albert, ügyész : Pázsit Pál, jegyző : Paprika Antal. A választmány tagjaivá megválasztattak ; Szathmáry Sándornó, Dr. Szopkó Dezsőnó, Török Istvánná, Babó Zsófiba, Dr. Zilah Benő, Patay István, Adám Dávid Dr. Hermán Ferenez, Székely Lajos. Dr. Szopkó Dezső, Tasnády Sz. Kálmán, és Dekány Árpád. A Dr. Nagy Mór által előterjesztett alapszabályokat a közgyűlés elfogadta. Az évi tagsági dij 8 korona a férfiak és 4 korona a hölgyek részéről. Rendőri hirek. A hús friss legyen ! Gazdag Sándornó hentesüzletében talált romlott húst elkobozta, elásta a rendőrség, s azonfelül 4 koron ára meg is büntették. — Csend és rend legyen! Ágoston Fe- rencz dohánykertószben a bor rettentőn talpra állította a kurázsit; olyan hangon komandórozott az utczán, mint egy gyenyerális. Hasonló botrányra vetemedtek a nagyvendóglő mellett Molnár K. Sándor és Zúbor Sándorlegényekis; mind a hármójukat szigorúan megbüntette a kapitány. Jószágforgalom. A héten tartott helybeli országos vásárra felhajtatott: 1968 ló, 1867 darab szarvasmarha, 2808 darab juh 118 sertés és 9 szamár. Elkelt: 371 ló, 1206 darab marha, 2294 darab juh és 9S sertés. A szegény mellőzött szamarak busán bandukoltak vissza, gondolva : „csacsi, a ki vásárra jön !“ ____ H asznos tudnivalók. Baromfitenyésztés. ((folytatás.) A kinek mezőgazdasága van, a hol a baromfi, főleg a tyúkok mindig találnak ennivalót, ott még nagyobb kamatot hoz a tőke, melyet a tyúkok képviselnek; s olyan helyen a főgondot arra kell fordítani, hogy czólszerű óljuk, friss, tiszta ivóvizük,födött,száraz, napos helyük legyen, ahová téli időben vagy nagy esőben meghúzzák magokat; ha kellőleg gondoskodunk tyúkjainkról, akkor gazdagonjövedelmeznek, de ha csak úgymint—nálunk szokás —a véletlenre bízzuk őket, akkor a jövedelem is csak olyan — véletlen lesz. A ki nem rendelkezik szabad térséggel,aholatyukok kedviikszerint járnak kelnek, annak kellőleg elkészített tyukudvarról kell gondoskodnia. A tyuktenyésztő első teendője az, hogy czólszerű ólról gondoskodjék ; annak pedig a viszonyok szerint téglából, vályogból vagy vert falból kell épülnie, a fából vagy is egyszerűn deszkából készített tyúkól nem jó, télen nagyon hideg, nyáron meg a különféle ólősdi rovarnak szolgál pompás tanyául, főleg az apró tyuktetűnek, mely néha any- nyira elszaporodik, hogy egészen tönkre teszi a tyúkokat. Legczólszervibb a tyukólat tehénistálló mellé építeni, még pedig úgy, hogy az istállóból nagy ablaknyilás legyen a tyúkólba, melyet sűrű sodronyros- tólylyal el kell látni, hogy a tyúkok át ne mehessenek, se toll ne juthasson a tehenek takarmányába ; az istállóból elegendő meleg jut a tyúkoknak. Az ól talaja téglával legyen kirakva avagy szilárd agyagtalajjal ellátva, mert csak akkor lehet azt tisztán tartani. Az ól falát minden tavaszszal meszelni kell, a mészbe pedig forró vízben kókgá- liczkövet keverünk, ez jó szer a rovarok ellen; teteje ha lehetséges zsuptető legyen, ez télen meleget tart, nyáron meg hűs. Mindent, a mi a tyúkólban fából való, minden tavaszszal kátránynyal kell bemázolni, akkor ment marad a tyuktetütől, az ülő-rudak ne legyenek nagyon vékonyak, a legez ó I s z e r fi bbek négy ujjnyi széles deszkák, avagy faragatlan póznák, azokon is kényelmesen ülhetnek a tyúkok. Az ólnak hátsó falánál legyenek a tojófószkek. E végre deszkát alkalmazunk az ólnak egész szélességében fél méternyi távolságban a faltól, az igy elkerített tért pedig fél méter hosszú deszkadarabokkal felosztjuk fészkekre, úgy hogy egy fészeknek belterülete körülbelül egy köblábnyi legyen ; az így felosztott fészkekre most megint deszkát helyezünk, mely azoknak födelét képezi, ezen deszkát a közfalakat képező deszkához kell szegezni. A fészek olyan bő legyen, hogy a tyuk kényelmesen megfordulhasson benne. A fészkek aljára vagy egy tenyérnyire hintünk hamut, arra szalmát és végre hosszú puha, legjobb friss szénát, minden fészekbe kell egy fából esztergályozott és fehérre festett tojást tenni, ez a legjobb úgynevezett „polozsna“, nem törik el és olyan tyuk, a mely a tojást megeszi, elszokik tőle, ha meggyőződik, hogy híjába csipkedi. A deszkák legalább nagyjából gyalultak legyenek, hogy a kátrány jobban behatolhasson. Ha a tyuk udvar elég nagy, akkor czólszerű, ha három részre van felosztva ; kerítéssel, melynek léczei között az apró csibék átbújhatnak ugyan, de a nagyok nem, igy aztán külön lehet őket etetni. Oszszel, midőn már apró csibék nincsenek, az udvarnak elkerített részét fel kell ásni és búzával sűrűn bevetni, akkor tavaszszal pompás legelője lesz a tyúkoknak. Ha az udvar három részre van felosztva, akkor őszszel az egyik szélső részt bevetjük búzával, s midőn tavaszkor oda beszabadit- juk a tyúkokat, elzárjuk a másik szélső részt, félássuk és bevetjük árpával vagy zabbal ; a mig a búza tart, addig megnő a tavaszi vetés s akkor megint oda eresztjük a tyúkokat, igy lehet felváltva mindig egész nyáron át zöld eledellel ellátni a tyukudvar lakóit. (folytatása köveik.) Präger Ferenez felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1902. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.
