Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-26 / 17. szám
denie és éppen mert ezt hisszük, élünk abban a meggyőződésben, hogy ennek az országnak, ennek a nemzetnek nagy jövője van, hogy Magyar- ország nem volt, hanem lesz. Anyakönyv. április 13—20-ig. Születtek: Viszmeg Mihály és Csincsák Máriának Mária nevű leánya, Kószó János és Márkus Annának Imre nevű fia, Szabó József és Jakus Veronának Hermina nevű leánya, Puruczki Sándor és Árvái Máriának iker szülés István és János nevű fia, Lakos Béniárain és Molnár Erzsébetnek Imre nevű fia, Baumann József és Szabó Cs. Zsuzsannának László nevű fia, Benedek Antal és Duczi Juliannának Béniámin nevű fia, Elmer Miklós és Segesvári Teréziának Terézia nevű leánya, Zsebö János és Kardos Juliannának László nevű fia, Orbán Antal és Kis Zsuzsannának József nevű fia, Molnár István és Bacsó Zsófiának Katalin nevű leánya, Csere P. József és Szűcs Teréziának Juliánná nevű leánya, Paragi Antal és Tóth Erzsébetnek Eszter nevű leánya. Kihirdetésre jelentkeztek: JaszanavitsSztankó Béniámin Laczi K. Teréziával, Krupincza Lajos Kuklis Judith majsai lakossal, Berta István Tóth Rozália kisteleki lakossal, Püspök György Vass Katalinnal. Házasságét kötöttek: Apóczki Pál Orbán Juliannával, Orbán Imre és neje Sós K. Juliánná leányával; tanúk: Dobrádi István, Orbán József. Csapi Sándor Forizs Juliannával, Forizs Imre és neje Molnár Mária leányával; tanúk: Somogyi Pál, Sütó Imre. Elhaltak: Makai Vilma 2 éves, Váczi József 74 éves, özvegy Buda Józsefné Szabó K. Anna 68 éves, Kenedics István 3 hónapos, Szőke Zs, Etelka 2 hónapos, Barta Béla I hónapos, puruczki István 12 órás, Puruczki János 20 órás, Takács József 2 hónapos, Takács János 72 éves, Kernya Etel i9 hónapos, Suba Sándor 4 éves, Búza Zsuzsánna 65 éves, Kis Imre 25 éves. A munka értéke. A mai társadalmi rendszerben a munkások találnak legtöbb kifogásolni valót. Az a panaszuk, hogy munkájokat nem fizetik meg érdem szerint. Nem érdektelen tehát a munka értékét ha mindjárt csak elméleti szempontból is fejtegetni. Mi tesz valamely tárgyat értékessé ? A munka. A természettől ingyen semmit se™ vagy hosszú idő alatt készül el, vagy pe* dig az, hogy könnyű szerrel vagy pedig nagy eróvel lehet elvégezni, hanem az, hogy sokan vannak-e, kik a kívánt munkát képesek és akarják megtenni; például a kapát, a favágó százszor, ezerszer annyi erőt alkalmaz, mint az órás, de kapálni, fát vágni mindenki tud, órát csinálni azonban nem s ugyanazért az órás egy negyed óra alatt is megkeres két koronát, mig ily bérért a kapás egész nap emelgeti nehéz szerszámát és vagdalja vele a kemény földet. A munka éri ékét tehát a munkások ritkasága vagy sokasága, továbbá néha a munka szorgossága szabja meg, tekintet nélkül az időre, amely alatt elkészül. HÍREK. — A halasi iparos ifjak önképzö egyesülete élénk tevékenységet fejt ki. Programjául különösen az iparos ifjak művelését tűzte ki, e célból szakkönyvtárt rendez be, szaklapokat, folyó iratokat járat, felolvasásokat rendez stb. Az első felolvasás már 27 én meg lesz. A feio vasások a fögymu. felolvasások mintájára akként rendeztetnek, hogy két felolvasás között egy szavalat lesz. Az egyesület Pünkösd első napján majálist rendez, szerény pénztárának gyarapítására, mely alka ómmal minden erőt megfeszítve igyekszik a közönségnek minél nagyobb szórakozást nyújtani. — Ötvenkoronás bankjegy. A koronaértékő bankjegyekből eddig még csak a tizes a huszkoronás bankjegyek vannak forgalomban. Ez a két bankjegy azonban csak ideiglenes jellegű és csak addig marad forgalomban, amíg a készfizetéseket föl nem veszszük Ezentúl aztán az öiven- koronás bankjegy lesz a legkisebb papírpénz és ennél a kisebb összege« kiegyenlítésére csak érczpénzt lehet használni. Az ötvenkoronás bankjegy, mely tehát az első állandó jellegű papírpénz lesz, most készül az Osztrák-Magyar bank bécsi bankógyárában. Az uj bankjegyeket május hónapban forgalomba bocsátják. Addig ugyanis készen lesz a szükséges tartalék- készlet, mely nélkül egyetlenegy bankjegyet sem lehet kibocsátani. Az ötvenkoronás bankjegy alapszíne zöldeskék lesz és nagyságuk körülbelül akkora, mint a német ötven márkás bankjegyeké. Az ötvenkoronás bankjegyek forgalma nincs korlátozva— Az 1879 évi XXXVI. t. ez. 9. §-a rendelkezéséhez képest a közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség beszállásolásának alapjául szolgáló rendes és szükségbeli férőhelyek a hatóság által felsőbb helyről érkezett utasitás folytán összeirat- tatván, az összeírás szerint a város belterületén rendes beszállásolásra beszállásolható őrmestertől lefelé 4505 legény és 2032 ló, szükségbeli beszállásolásra 8928 legény és 3609 ló. — A helybeli postahivatalnál árusított1 1 koronás jotekonyezéiu postás-sorsjegyek húzása még márczius 4-én megtörtént. Az itt elárusított sorsjegyek közül 10 , drbnak a száma nincs előjegyezve s igy nem volt megállapítható, vájjon nyertek-e ? A nyereményjegyzék a postahivatalban megtekinthető. A 4887. számú sorsjegy nyert, tulajdonosa jelentkezzék a postán. — A kiskun-halasi rk. templomtorony újra bádogoztatásának költségeihez hozzájárultak: Szabó Z. László másodízben 2 korona, özv. Magyar Kálmánná 2 korona, Miklós Illés Pál és neje 6 korona, Barina K- Venczel 5 korona, Barina К Venczel- né Czékus Borbála 5 kor, Szikszai Gábor 1 korona. Az adakozás utján eddig begyűlt összeg 1405 korona 30 fillér. Király gy Balázs egyházgondnok. — A halasi ov. ref. felsőbb leányiskola zenetanára, az intézet növendékeivel és a műsorban megnevezett zene-mükedve'ő urak szives közreműködése mellett, folyó évi április hó 27-ik napján d. u. 3 órakor az intézet zenetermében a második házi hangkapunk egyebet, mint a leveg&t és vili-1 gosságot; minden egyebet munkánkkal kell I megszereznünk, hisz tudjuk, hogy még a vizet sem kapjuk egészen ingyen, miután kutat kell előbb ásnunk vagy ha itt-ott forrás alakjában a felszínre buzog, onnan is legalább el kell hoznunk, vagy ha ott akarjuk inni, szájunkig emelnünk, vagy hozzá- hajlanunk. Igaz ugyan, hogy a gabona i igyen érik meg a mezőn; a fa ingyen nő, meg a szél, mely hajóinkat és szélmalmainkat hajtja, 1 ingyen fu; a természet ingyen adja az é e- tet a neküuk táplálékul szolgáló állatoknak; ’ a föld gyomrában ingyen rakodott le a nemes érez, a kőszén, a só; de vájjon ezek 1 valamelyikét lehet-e munka nélkül használni ? 1 A gabonát vetnünk kell és töméntelen más más munkát ráfordítanunk, amig ke- 1 nyér lesz belőle; a fát le kell vágnuuk, haza hordanunk, felapróznunk és csak azután lesz 5 tüzünk, a szelet, hogy használhassuk, előbb 1 tanulmányoznunk kell, ki kell kutatnunk ama törvényeket, amelyek szerint fúni szokott és ’ azután kívánságunk szerinti hatásra kénysze- ! ritenünk s csak igy használhatjuk; a táplá- 1 lékul szolgáló vadállatok ingyen nőnek u- ‘ gyan, de hogy ételül szolgálhassanak, előbb meg kell azokat lőnünk vagy fognunk ; a ' föld gyomrában levő értékes ásványokat nem 1 ritkán életveszéllyel járó fáradsággal kell a 1 felszínre hoznunk. Végre is tehát, ha jól megfontoljuk a dolgot, tisztán ingyen a levegőnél és vüágos- 1 ságnál egyebet nem kapunk, minden egyebet előbb az ember munkájának kell értekesi- > tenie. A megszántott földön termett búza, kender és más egyéb, valamint a szőlő, a különféle gyümö cs, a fold gyomrából került vas, kőszén, só stb., ha biraak értékké1, azt ' csak az ember munkájának köszönhetik és * áruk rendesen a szerint váltakozik, amint a termelésökre fordított költség, azaz munkáI nak ára, értéke száll vagy emelkedik. >■ És ez igazságból következőleg az is igaz, * hogy némely ritka esetet kivéve, valamely II tárgynak megvásárlása alkalmával csupán 1 annak a munkának az árát fizetjük meg, те у arra birtokunkba kerülésének percéig for- dittatott. Mindazáltal az äs igaz, hogy minden tárgy csak anynyibau bir értékkel, a mennyiben hasznot hajt, s még e szabály - alól is van kivétel, mert néha és néhol a z legdrágább tárgy sem bir értékkel. Ha pél- k dául a minden forgalomtól távol élő akkora gyémántot is találna, mint ő maga, még- t sem tudja semmi hasznát venni, s A munka értékét sem az idő tartama, sem a ráfordított testi megerőltetés neír ^ szabja meg; vagyis nem az teszi valamely n I munkát olcsóvá vagy drágává, hogy rövic másra fordult a figyelme. Észrevette ugyanis, hogy a második prímás átkozott hamisan játszik, nem tartják meg a taktust és az összhang pokoli. Hősünk elfe-1 ledte, hogy ezek most neki muzsikálnak Győzött az ünnepelten a prímás Fölkapta hegedűjét, kiment az ablak alá, rámordult a társakra, hogy »taktust, fiuk, az Istenért/« és maga is elkezdett játszani szépen klasszikusan . . . így cselekedett a prímás. Az ünnepelt pedig a zene vé-: geztével bement és az ablakon át megköszönte a szives megemlékezést és be- j invitálta a zenekart. De mikor a szobába léptek elhült benne a vér. Minden muzsikus után egy fiatal ur hozta a hegedű j tokot vagy a gyantát, s úgy látszik, hogy ezek is magukra vették a meghívást. Mit! volt mit tenni az ünnepeltnek ? Jó képet j vágott a rossz játékhoz és leültette őket:j a hat zenészt és a hat hordárt A házi gazdával épen tizenhármán | voltak. Szerencsétlen szám. Szólt is nóta :! Halálmadár szállott a ház falára, Meghal innen valaki nem sokára.- .... ............. j Én halok meg, mert megöl a szerelem .* 1 A faluban a legszebb lányt szeretem. !1 I is •! Olvasóink megnyugtatására kijelentjük, j < hogy lapunk zártáig nem halt meg a j tizenhárom közül egyse. Úgy látszik nem 1 öl a szerelem, még akkor se, ha tizen- I ' hárman vannak. ] ő érte. j. Toldalékul el kell még mondanunk, hogy az egyik gyantahordár egész este . mindig fenékig ürítette a poharat azzal . ;a népszerű kurjantással, hogy »ő érte!» ^ Mikor szürkülettájban hazafelé botorkált a társaság, hősünk, bár eddig nem volt ■x: bálványimádó, körülölelt egy nagy bál- 7' vány fát. Társa rászólt: t ’ — Mit akarsz avval a fával ? Nem t! értem! :j — Persze, hogy nem érted, hanem Ö [érte. S az Ő-t erősen hangsúlyozta. *1 —1Л —»• :
