Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-19 / 16. szám
Az iskolafelügyelő álláshoz. A város képviselő testületé a költség- vetés tárgyalásakor a községi iskolai felügyelő évi javadalmát képező 600 koronát törölte. Magának az eljárásnak törvényszerűségének bírálatába bocsátkozni nem kívánok, mert ezt az illetékes hatóságok döntésére bíztam. De mivel az állás Dr. Hermán P. urnák a főjegyzőség betöltése előtt néhány nap pal közrebocsátott nyilt levelében olyan formán van feltüntetve, mintha azt nem is köz, hanem magánérdek hozta volna létre: az igazságnak megfelelőleg ez állásra vonatkozóiag szabad legyen előadnom a következőket. Az iskolaügyek összpontosítása s a tanítók ellenőrzésének intensivebbé tétele ezéljából minden nagyobb népességű, s igy iskolával bíró város hatóságánál rendszeresítettek úgynevezett tanügyi tanácsnoki állásokat, melyeknek kizárólag az iskola ügy a ressortja. Sőt tovább megyek. Nemcsak tanácsnoki, de felügyelői állásokat is szervezett egyes város, mjnt pl. Budapest, melynek háztartása, pénzügyi oldala pedig alig kedvezőbb a mienknél a népesség arányát tekintve. Mégis a külön tanügyi osztály két kir. tanfelügyelő, s ezekkel levő segéd s egyéb hivatalnok, valamint minden egyes kerületnél magas miveltségii tagokból álló iskolaszék működése mellett iskola felügyelői állás szervezésének szükségét kimondotta, s ez szerveztetett is. Sőt Szeghalom vagy Szegvár községben is hasonló állás szer vezését. A képviselőtestületnek már régebben gondoskodását és tervezgetését képezte ez az állás, jóval előbb, hogy én e városban a képviselő testület, s a nagymél- tóságu belügyminisztérium bizalmából állásomat elfoglaltam volna. Téved tehát a nyilt levél írója, midőn holmi atyafiságos tendentiáknak gondolja ez állás szervezését A képviselőtestület a községi iskolák helyi ellenőrzésének intensivebbé tétele, és az iskolák dologi ügyeinek központosítása érdekében amidőn szervezte ez ál lást nagy körültekintésről, megfontoltságról, s igazán takarékosságról adott bizonyságot, mivel évi 600 koronával megoldott egy olyan kérdést, mely másutt tanügyi tanácsnoki állás szervezése esetén csak 1600 — 2000 kor évi megterheléssel oldatott meg És hogy mennyire szükséges volt ez állás, Halas város hatósága által kiadott s az iskolafelügyelőnek nem csekély teendőit tárgyaló utasításán kívül szabad legyen annak a képviselőtestületnek a véleményére hivatkoznom, mely ez állás javadalmát képező 600 kor törlését érthetetlen módon elhatározta A költségvetés Gazdasági kiadások 111. tétele 14. száma alatt iparosok számlájával a képviselő testület elég tekintélyes összeget törölt. E tételnél többen felszólaltak és több tekintélyes tag az elöljáróság részéről mintegy mulasztáskép hozta fel, hogy a városháza udvarán dolgozó mesterek munkáját senki sem ellenőrzi. Ha tehát az ilyen munka is szüksógli a felügyeletet, mennyivel inkább ellenőrizendő a tanítás abban a 20-30 osztályban, melyre a város évente nem 2, vagy 3, de 27—30 ezer koronát ad ki. Pedig valljuk meg, hogy annál az ellenőrzés sokkal egyszerűbb és könnyebb, mert hiszen minden este beszámolhat a mester, hogy mit csinált, de nem igy az iskola, s általában a tanításnál. Ehhez bizonyos neveléstani jártasság, különböző módszertani is > eretek kellenek. A közokt. minisztérium tantervében tájékozottság s a tanulandó tananyag tudása szükséges, hogy helyes és sikeres ellenőrzést lehessen gyakorolni Mert — miként az asztalos munkáját nem bírálhatja felül a kovács, úgy a közoktatási felügyelethez is szükséges bizonyos érzék, s a tanitás- bani jártasság. És hogy a felügyeletet miként iparkodtam teljesíteni, szabad legyen hivatkoznom iskola látogatási naplómban foglalt jegyzetekre, hol még az is megtalálható, hogy bizonyos ideig hány betűt tanultak a gyermekek a fiú, hányat a leány, és hányat a pusztai iskolák első osztályában, továbbá, hogy korábban tett látogatásom alkalmával netán észlelt mulasztások helyrehozattak-e? felvételi és mulasztási naplók rendesen vezettetnek e ? az elő rt tananyag elvégeztetik e ? Ezenkívül minden osztály minden gyermeke egyik vagy másik tárgyból megkerdeztetik e a végből, hogy vájjon az egyes tárgyak úgy tanittatnak-e, hogy az arra vonatkozó miniszteri tanterv szem előtt tartásával az életre szükséges ismereteket megszerezhetik a gyermekek llyszerü vizsgálataimról tanúskodik iskola látogatási naplóm, mely feltünteti az idő mellett azt is, hányszor fordultam meg egyik vagy másik iskolában és hogy, micsoda tárgyakból tartottam vizsgálato kát. Ez persze különböző, egyik iskolánál több, másiknál kevesebb, a szerint, amint azt a körülmények és szükség parancsol ták, de minden iskolát évente legalább háromszor megvizsgáltam, és minden pusztai iskola vizsgáján, a városiaknak legalább felén megjelentem. Ez azt hiszem, elég arra. hogy meggyőződni lehessen arról, vájjon a tananyag kellőképen elvégeztetik-e ? Nem cseké у munkát ad a felügyelőnek, ha lelkiismeretesen jár el. A tankönyv bírálat, a felmentések körüli véleményezés, az év végén, néha évközben elkészítendő statisztika melyhez szükséges adatok beszerzésének nehézségéről csak. annak lehet fogalma, ki valaha ily gyűjtő ivet vett kezébe, s a minden iskolánál feltett százféle kérdésre helyes választ akar adni Ezeken kívül a hatósághoz érkező iskolaügyi hivatalos meg keresése1*, melyek általam nem is iktat- tatnak, csak ad numerum intézteinek el. Végül megemlítenem kell még az iskola gondnoki állást, melynek teendőit két évvel ezelőtt az iskolaszék a felügyelő munkakörébe utalta díjtalanul. Hogy ennyi fizetésért vállalkozik e alkalmas egyén a gondnoki teendők teljesítésére, kérdés tárgyává tehető. Mindezek kell, hogy meggondolás tárgyát képezzék, mielőtt a felügyelői állás megszüntetéséhez az illető fórumok hozzájárulnának. Vigyázzunk, nehogy amita vámon nyerünk, a réven tízszeresen elveszítsük. Takarékoskodjunk, de ott ahol lehetDixi et salvari animam meam. Kovács József, * A czikket egész terjedelmében közöltük közérdekű és aktuális voltánál fogva Ki vánatos lenne azonban, lia a tanító urak, különösen az igazgató tanító ur fejtené ki véleményét. Anyakönyv. április 6—13-ig. Születtek: Bundzsák János és Hegedűs Veronának Anna nevű leánya. Matus János és Fenyvesi Viktóriának Benjámin nevű fia, Banga Mihály és Androvicz Luciának Juliánná nevű leánya, Kis Gábor és Csapi Erzsébetnek Béniámin nevű fia, Molnár Mihály és Rébék Teréziának Eszter nevű leánya, Hegyi Sándor és Körösi Máriának Etelka íevü leánya, Borbás István és Korityák Juliannának Mária nevű leánya, Faragó hónának törvénytelen Mária nevű leánya, Dudás János és Kis Tamás Annának János nevű fia, Horváth István és Buda Teréziának Juliánná nevű leánya, Csicsó Béniámin és Gondi Katalin Vilmának Juiiáuna nevű leánya, Mar- kovics Miklós István és László Juliannának István nevű fia, Szvetnik István és Törteli Máriának Sándor uevű fia. Házasságra kihirdetlek: Orbán László Pap K. Juliannával, Keresztúri Pál Ván Erzsébettel. Házasságot kötöttek : D.. Ábrahám Ernő István Zala egerszegi lakos Pipis Idával, néhai Pipis Sándor és neje néhai Müller Katalin leányával ; tar.úk : Szalai Zúgmood, Thúri József. Apóczki József Kis Viktóriával, Kis István es neje Faddi Mária leányával; tinók : Karai János, Csapi Imre, Kalmár István Nagy S. Zsófiával, Nagy S. Imre és neje Viii Zsófia leányával; tanúk: Bacsó Antal, Kolozsvári József. Szalai Zsigmond Pap Mária Magdolnává1, néhai Müller Karolina leányával; tanúk: Ba'ogh László, Thúri József. Elhaltak : Rébék Rozália 4 éves, Bárány Anna 2 éves, Baka Juliáma 7 hónapos, Kardos Mihály 37 éves, Makra Joákimné Lévai Terézia 67 éves, Kis agóczi Ferencz 17 hónapos, özv. Kövesdi Lijosné Pap Juliánná 84 éves, Molnár Sándor I éves, Tóth abonyi Imre 68 éves, Szamji József 79 éves, Vass Dezső 29 éves, C:ékus Etel 5 hónapos. Csak olcsón! Olcsón, o'csóbban, a lego csóbban : ez a mai tisztességtelen üzletvezetés alapelve. Vájjon az áru valódi e, jó-e és tartós, vájjon a mérték helyes-e vagy sem, az közömbös — csak olcsó legyen az áru. Azonkívül az olcsó áruk aránylag aleguagyobb nyereséget nyújtják, Gyakran az árak c ak szinleg olcsók, a czikkek csak ritkán a ka masak és használhatók, legtóbbnyire feleslegesek, de valamennyi a kívánt árnál sokkal értéktelenebb. Ezek a czikkek bizonyos otökeerösi vállaí- kozóktó , gyakian csődtömegekből erednek. Tömegesen az ilyen czikkeket az úgynevezett «kontároka-nál rendelik meg. Azok, akik az ; ilyen értéküknél jóval drágább s mégis olcsó cikkek eladását közvetítik, maguk állítják, hogy kisebb vidéki gyárosokkal állnak ! összeköttetésben, akik a czikkeket 20 százalékkal olcsóbban állíthatják elő, mivel kisebb költségeik s kevesebb szükségleteik vannak. A megrendelés megejtésénél legfőbb elv az olcsóság. Emellett az áruknak magukon kell viselniük a tartósság látszatát, tetszéseknek, lehetőleg czifráknak és díszítésekkel tu hal- mozottaknak kell lenniök. A kilogram köny- nyebb, a szalag keskenyebb, a zsebkendők kisebbek, a vég rövidebb, a nyersanyag silányabb lehet. A tisztességtelen üzletvezetés igy kényszerít folyton rosszabb minőségű áruk előállítására, előnyben részesítvén a tisztességtelen s megkárosítván a becsületes gyárcst. Kiszámithatian a kár, melyet az előállítóknak és felhasználóknak okoz. Mit nem utánoznak már ma ? Az értéktelen cikkek előál itásánál csak éppen a valódiak, aszóidnak látszatát óvják meg, e piszkos kotikurrenc ia hatása alatt. Minden hamis, amit ez a konkurrenczia nyújt; go’din- órák, szimili-gyémáutok, talmi-láncok, Schod- dy-keimék, mesterséges selyem czellolnidoól, gyapotból készült „selyem" és „házi vásznak“, a legvegyesebb anyagokból font szövetek, fagyapot lószőr helyett, bársony-, p üs- és bunda-utánzatok és sok más efféle. Már is nehány műhely a fővárosban kizárólag az olcsó bazárok számára dolgozik és csakis kétes értékű czikket állít elő. Mi ennek következménye ? Az, hogy kéz- mivtseink és iparunk veszítenek hirnevókből. Az ilyen műhelyekben természetesen csak nagyon csekély béreket fizetnek. Nagyon о csó selejtárukért nem lehet magas munkabéreket adni. Ennek következtében a kizárólag értéktelen selejt czikkek előállításával foglalkozó kézmives nem képezi ki magát jobb cikkek előállításában és kontár marad szakmájában. A népet tervszerűen csábítják arra, hogy értéktelen selejtárukat vásároljon. Minden iparos és kézmives panaszkodik, hogy a jobb czikkek iránti kereslet egyre csökken, a rosz- szabb czikkek pedig tömegesen kelnek el. Ezért csaknem kizárólag a tisztességtelen
