Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-04-12 / 15. szám

dolog lenne a gabonapiaezot a vásártérre,, a Kossuth utcza torkolata közelébe he lyezni át, vagy a széles temető-utczába, legalább ideiglenesen, mig a vásártér sorsa eldől. Vájjon muszáj e a gabonapiacznak a város közepén lennie ? Másutt is a vá­roson kívül látjuk a gabonapiaezot. Majd elférnek azok az üres kocsik azon a nagy területen. A sertéspiacz maradhatna a mér­legház miatt a mostani helyén. — Gyászrovat. özv. Musa Sdndonié, édesanyja Musa Benő ügyvéd, árvaszéki előadó és községbirónak, múlt szombaton elhalt. A mindenki által szeretett és tisz­telt nőt hétfőn temették igen szép és nagy közönség részvéte mellett. A csa ád részé­ről kiadott gyászjelentés következőleg szól: A!ó!irottak a magunk és a rokonság nevé­ben mély fájdalommal jelentjük szeretett édes anyánk, nagyanyánk és testvérünknek öz". Musa S .ndorné szül, Gál Juliannának folyó évi április hó 5 ik napján, reggel 7 órakor rövid szenvedés u án 77 éves korában történt elhunytat. A boldogultnak hült tetemei f. évi ápriiis hó 7-éa hétfőu d. u 3 órakor fognak a ref. egyház szer­tartásai szerint örök nyugalomra e helyez­tetni. Halas, 1902. ápriiis hó 5-én. Kovács Lijos, Kovács Juiánna, Musa Zsuzsánna, Musa Sándor, Musa Benő gyermekei. Bibó Irma, Babó László, Babó Gábor, Babó Dezső, Gál Erzsébet, ifj. Gál István, Gál Jenő, Musa Pál, Musa Sándor, Musa Erzsé­bet, Musa István unokái, idő. Gál Lajos testvér, idb. Gál István, Matkó József vejei Gyűszű Karolina, Berki Mária menyei. — Elhalt Figura István is, tekintélyes gazda, volt városi képviselő 85 éves korában. — Czuoterstein Armin nagyfuvaros 55 éves korában. — IV. oszt. keresetadó kivetési lajstrom a pénzügy igazga óságtól leérkezik, 8 napig az adój sgyzöi hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthető, azon adózók, kik már a műit évben voltak IV. oszt. keresetadóval megróva, a lajstrom közzétételét (Apr. 6.) követő 15 nap alatt adhatják be felszólamlásaikat, azon adózók ellenben, kik — Egy házasulandó fiatal. — »Nap«-raforgó — Egy kosárosztogató kis lány. — Az nekünk magos ! — Legyen tehát, tavaszi gyopár. — Egy komoly szándékú ur. — Turista. — Három szép lány karonfogva — Rózsacsokor. — Mellettük egy hosszú hajú tót legény. — A hernyó. — Egy szép asszony ujfulandi kutyával. — Rózsa tövissel. — Egy szép asszony, — Tulipán. — Egy csúnya férj “ Madárijesztő. •— Egy fiatal özvegyasszony. —- Piros alma, egy harapás hija. *— Egy szép menyasszony.-7- Az én rózsám, más babája. Én ültetem a rózsafát, Más szedi le rózsáját, — sóhajtja szó moruan egyik társ. így űzi az unalmat az ifjú nemzedék a kupola alatt. Mint mikor a méhek a Zir- zon-kas üvegén át nézik a virágos kertet, S addig-addig nézik, mint pompázik. »Ablak alatt a pünkösdi rózsa«, hogy kiszáll a t- is méh, rabja lesz egy virágnak. Vissza se tér többet. Vagy ha visszatér is, nem a kupola alá ül, hanem a kártyaasztalhcnt . . . Hátha csakugyan igaz, hogy aki szerelemben szerencsétlen, a kártyában szerencsés . . ? ~ p. —r. ezúttal első Ízben rovattak meg, adótarto­zásuknak az adókönyvecskébe történt be­jegyzését követő 15 n^p alatt az adójegy­zői hivatalban beadhatják, — Szöllőbeli lakosok figyelmébe Tapasz­talja a hatóság, hogy a szöilöbeh lakosok közül többen kutyáikát még most sem tart­ják kötve; a kóborló kutyák a szőilőkben és veteményesekben érzékeny kárt okoznak. Felhvja a szől őbeli lakosokat, hogy kutyái­kat tavasztól őszig, vagyis a bekapálásig kötve tartsák, mert a szabadon kóborló ku­tyákat a saját szőlejében mindenki elpusz­títhatja, azonkívül a káros sző lőtulajdonos kártérítési igényét is érvényesítheti, — Bírói árverések. Jun. 2 án Gusztos Antal és társai ellen halasi 9868 sz. tk. 980 hrsz. III. tizedbeli ház 1200 korona kikiáltási árban. Julius 15 én özv. Dob rádi Jánosné ellen felsőszállási szántóföl­dekre és Jegelőkre együttesen 11,000 ko­rona, felső feketeföldre, fehértói nádasra, felsőszállási szántóra, városi lakóházra együttesen 1000 korona kikiáltási árban. Paprika Sándor és Hokki Eszter ellen ház és szélmalomra 400 kor., fehértói nádasra 81 kor, rekettyéi legelőkre 11 kor., szol lőre 350 kor., ház és udvarra 400 korona kikiáltási árban. — PilblikácziÓ Ól. Nagy Górok Pál felső szállási 5 és fél láncz szántó földjét akár egészben, akár lánczonként haszoabérbe kiadja, tudatja továobá, hogy 2000 szál piros saszla sző ő vesszője van eladó. Haj na! Mihály Bernát fia szóda gyárát kedvező fizetési feltételek mellett örök áron eladja, özv. Végh Is vánné alsószállási 28 ho'd szántó fóldjéc akár egészben, akár kisebb részletekben örök áron eladja. Tar Antal I kerületbeli lakóházát, valamint 10 kapa szőlejét szabadkézből örök áron eladja. Kell­ner Benő, Kovács Károly-féie kalapári bér­letére egy baromfi kertészt fogad fel. Tó’h L. Lajos marhákat fogad fel nyári legelőre. Pdor Smo’cz Sándor 3 ho'd szántó földjét Csefregi István szomszédságába tanya épü­lő.tel együtt Szent György naptól kezdve haszonbérbe kiadja. Szabados pénzügyőri szemlész a felső kisteleki szölőtelepére egy kapást és egy fiatal legényt kocsisnak fel­fogad. Péter Sándor IV. kér. lakóházánál egy szoba bérbe kiadd. Szathmáry Sándor főgymn. igazgató pirtóí tanyáján nagyobb mennyiségű krumpli földet ad ki feléből. Id. Nagy Kolozsvári Imre Sóstó melletti tanyáján szegni való nád eladó. O'áh La­josnak 6 kapa szőlője e adó. Balogh Mi­hály (II) legelejére marhákat vesz őrzetőbe. Szekér Pálnak 800 kéve nádja eladó. Sza­bados Balázs 33 hold füzesi tanyáján Dö­mötörtől haszonbérbe adja. — Éghajlatunk sajátosságai. Noha Ma­gyarországnak a tengertől va,ó távola nem éppen tetemes, amennyiben az adriai tenger hazánk egy részét egyenesen mossa, mégis teljességgel a tengertől messze fekvő tar­tomány éghaj'atával bir a magyar róna. Meglehet, egyfelől nem elég jelentékeny a tengeröböl kiterjedése döniőleg hatni a háta mögötti tartományok éghaj atára, más­felől magas hegyiánezok éke.ödtek Magyar- ország s e tengerág közé, melyek az alsó légrétegek közti közlekedést, tehát éppen azt, mely az éghajlat felett határoz, jobba­dán megszüntetik. Hazánk tehát a tenger­hez való közelsége dácsára éghajlat tekin­tetében el van zárva tőle. Rossz melegve­zető létére a hőmérsék mind gyors kihűlé­sét, mind gyors felmelegü ését meggáto ja a tenger s mindkét irányban mérséklöleg hat. Nálunk minderről nem tapasztalhatunk sem­mit, A rendszeres hőmérsékleti kulömbsé­gek nagysága magában legnagyobb befo­lyást gyakorol ngyan a mezőgazdaság ala­kulására, azonban egy-egy évben a mező- gazdaság jó, vagy balsorsa az éghajlati vi­szonyoknak nem átlagától, hanem csapon- gásától függ. Hazánk szárazföldi éghajlata a hőmérséklet ingadozásainál is károsabb befolyást gyakorol a mezőgazdaságra nyir­kossági viszonyainak rendetlenségénél fogva. Mag)/arország inkább szorult légköri nyir­kosságra, mint Németország, vagy az Alpe- sek, sőt jobban, mint Olaszország. A me­legebb évszaknak legnagyobb szüksége van nyirkosságra, e szerint a nyárnak hazánk­ban azon fokban kellene több-több csapa­dékot kapnia, amint melegebb és melegebb lesz. Másutt, hol mégsem oly viz.fogyasztó a nyár, kétszerannyi vízmennyiséggel bir, mint a többi évszakok bármelyike. Ha a nedvesség ökonómiáját határozottan keresz­tül akarjuk vinni hazánkban, erdöülteíésnél és ápolásnál okosabbat nem tehetünk. Az erdőnél misem takarékoskodik jobban a nedvességgel, A fölötte nyugvó hűvösebb légnek nincs szüksége nagyfokú nedvességre. Az erdő 8—12 szer kevesebbet párolog el ugyanannyi idő alatt, mint a ré'ság és nyirkosságban még mindig nem lát szűköt, mikor a puszta már rég igazán puszta. Az erdő ápo'ása mind jobban fog ajánlkozni, minél inkább faizásra szoiu1 a síkság. — Méhészek figyelmébe. Hogy az okszerű méhészei az országban minél könnyebben terjedhessen, főként pedig, hogy a szegé­nyebb sorsuaknak a méhészkedés meg­kezdése minél kevesebbe kerüljön, a föld- mivelósügyi miniszter által támogatott Országos Méhészeti Egyesület (Budapest, VII. Damjanich utcza 34) rendkívüli olcsó méhkaptárokat és mindenféle az okszerű méhészkedéshez szükséges eszközöket ké­szíttet, nevezetesen mézpergetö gépeket, műléppréseket, mülépeket és mindenféle vas és aczóltárgyakat és ezen tárgyakat minden haszon nélkül oly olcsón bocsátja a méhészkedők rendelkezésére, amely áron hasonló kitűnő minőségben sehol máshol nem kaphatók*. Azonkívül az egyesület mindenféle útmutatással is szol ál telje­sen ingyen és a hozzája forduló méhé­szek viasz és mésztermésát a legjobb na­pi áron értékesíti és a termelőnél előzőleg megállapított vételárt biztosítja, sőt szál­lító edényt D ad ingyen és bérmentesen szállítva Az elmúlt 1901. évben 90,000 koronán felül fizetett ki méz és viasz fe­jében a termelőknek. — Vállalkozók és építészek figyelmébe ! Az Országos Pályázati Közlöny szállításokra, építkezésekre kiirt összes nyilvános és ma­gán pályázatot közli. Előfizetési ár negyed­évre 4 korona. Megrendelhető a kiadóhiva­talban Budapest, Röck-Szilárd-utcza 27-ik szám. 3 —12 — Ingatlanok forgalma. Borbély Imre és neje Tegzes Jul.ánna es kiskorú Borbély Sándor megvet ék Borbé у Benő, Zsuzsanna és Mária II. űz házrészét 480. kor, Fülep Alajosné megvette Terbe Sándor és neje Vi helm Rozália bodoglári tanyáját 6000 kor. Pilis Dezső és Vodring Erzsébet meg­vették Csefregi István 5 hold zsanai bir­tokát 550 kor. Corner Istvánná Tóth Er­zsébet megvette Kinviller Károly I hold inon. öl szöllöjét 1000 kor. Fazekas Bá­lint és neje Peagics Julia megvették özv. Halasi Lajosné Nagy Mária I. tiz. házát 3150 kor. Szabadi Sándor és neje Modok Mária megvették Modok Péter 398 n. öi szőlőjét 60 kor. Böröczi Mihály és neje Szöllős Erzsébet megvették Kardos Mi­hály 1056 n. öl szőlő és Szántó földjét 600 kor. Molnár István és neje László K. Zsu­zsánna megvették Márton Sándor 435 n. öl szöllöjét 160 kor. Nagy Sándor és neje Molnár k. Erzsébet megvették Matkó Ist­vánná László Zsuzsánna és Biró Lajosné Matkó Juliánná 1574 n. öl sző ő és szántó földjét 530 kor. Szabadi Sándor és neje Modok Mária megvették Modok Sándor,

Next

/
Thumbnails
Contents