Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-29 / 13. szám
III. évfolyam. Halas, 1902. márczius 29, 13. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEGJELEM MIITEEN* SZÓMBA TÓN. ELŐFIZETÉSI ULFJAIZ: Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Helyben egész érre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. Kiadó: KÉMERI SÁNDOR YicUktn » »6» » 3» — > Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. EEird.etési é-rale : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint IMF" 3?Tyiittér: soronként 25 fillér, '^gjj Dicsőség a menyekben ! „Szállá alá poklokra, harmadnapon hao'taiból föl- támada; föirnéne menyekbe, iil a mind nható Atya Istennek jobbja felül; onnét leszen eljövendő Ítél ni eleveneket és ho'takat,“ A feltámadásban vetett hit a keresztény vallás egyik legékesebb alapköve. A földi lét gyarlóságai fölé emeli az emberi lelket, Ígérvén neki újabb életet, melyben megtisztulva, nemesítve és minden bűntől megszabadulva a test szenvedélyei és gyem geségei teljesen megszűnnek. De egyúttal, a keresztény hit szerint, Isten itélöszéke elé is kerül mindenki, hogy számon vegyék fö’di cselekedeteiért. Az enyészet gondolatát misem oszlathatja el alaposabban, mint a feltámadás hite. Elvesztett szeretettein- kért érzett fajdalmunk csak a túlvilágon való viszontlátás reménye enyhítheti, lelkünk nemesítését csakis az ember fölötti, a legmagasabb hatalom Ítélkezésétől való félelemtől várhatjuk. A feltámadás ünnepe tehát minden igaz keresztény szivének legrejtettebb húrjait pengeti meg. Legyen az élet bárminő rohamos, ideges és érdek- hajhászó, a nagy ünnep kell, hogy emlékeztesse a jókat, hogy a köznapi munkán, a fentartási ösztönön kivül magasztosabb czélok betöltésére van hivatva az ember. Hogy az, aki nem tesz egyebet, csak teljesiti mindennapi kötelességeit, még nem felelhetett meg ama nemesebb czélnak, melyet a lélek tűz ki maga elé — hogy vannak még más kötelességek is, melyeket közönséges munkával leróni nem lehet. A feltámadás és a legmagasabb Ítélkezés hite megparancsolja, hogy a köznapi munka izzasztó hevében se feledkezzünk meg a Mindenhatóról, aki egyszer előítélet es tévedés nélkül bírálni fogja cselekedeteinket. — Husvét ünnepe az erről való elmélkedésnek szenteltetett. Arra való,! hogy önmagunk előtt beszámoljunk ténykedésünkkel, birálgassuk : jó-e és j Istennek tetsző ? Miként javíthassunk rajta, hogy megelégedéssel e‘mondhassuk : „Mindent úgy teszek, hogy nemcsak az emberek, de Isten is dicsérheti !« De van-e olyan tökéletes ember, aki ezt magáról szigorú önkritika mellett elmondhatná ? Van-e valaki, aki nyugodt ielkiismerettel dicsekedhetnék önmaga előtt, hogy jobbat, nemesebbet nem cselekedhetett volna ? Valóban, nem hiába tartalmazza az »Udvöz-légy« — imádság azt a mondatot, hogy: »Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján !» mert tökéletes bűn nélküli halandó nem létezik és mindenkire ráfér, hogy javítsa a lelkét. »Föltámadunk !* és véget érnek földi szenvedéseink. Az Ur Jézus is föltámada, de előbb végigszenvedte Golgotha összes kálváriáit. Es ti emberek, ha szenvedtek, emlékezzetek, mily nemes önmegtagadással tűrte szenvedéseit az Ur, mily bizodalom- mal várta testének megkinoztatása alatt a fóltámadást! És ha a nagycsűtörtök óta elnémult harangok kondulását Husvét nap ján ismét halljátok, kulcsoljátok össze kezeiteket imára és fohászkodjatok Hozzá, hogy adjon erőt és kitartást a földi lét szenvedéseinek eltűréséhez, adjon bizoda'mat, hogy feltámadást remélve, ne sülyedjetek el a gyarlóságok posványába! Ha megszáll a kishitűség, ha csüg- gedés kísért, lebegjen lelketek előtt a hit Ígérete : „Föltámadunk !u A jótevésre keressétek s ne várjátok az alkalmat, hogy éltetek alkonya felé közeledve, nem félelemmel, de örömmel gondoljatok arra, hogy nincs messze az idő, amikor a legfelsőbb itélőszék előtt fogtok állni s Atya Istennek jobbja felé kerültök. Legyen Husvét ünnepe kedves és kellemes mindenkinek ! !„A protestáns iskola drámákról.“ Ilyen czim alatt jelent meg legújabban, Bernáth- Lajos helybeli főgymnasiumi ta nárnak egy érdekes irodalomtörténeti tanulmánya Budapesten Horánszkynál Iskoladrámák alatt olyan színdarabokat kell értenünk, a melyeket a mostani városról- virosra járó világi színészet keletkezése előtt, gymnásiumi tanárok készítettek, és diákok játszottak el bizonyos iskolai ünnepélyek pl. vizsgák alkalmával, de máskor is Az iskoladrámák tehát voltaképen ősei a mai színdaraboknak és a közönségnek mulattatása mellett arra is törekedtek, hogy az előadó diákokat ügyes mozdulatokra, a közönség előtt való szereplésre szoktassák, és főleg a latin nyelv használatában gyakorolják Ezért eleinte a XV század végén s a XVI század elején csak latinul szólnak. Később a re- formátis idején a protestánsok vették ke- zökbe, s az iskoladrámákat a már jelzett célok mellett hitelveik terjesztésére is felhasználták. Ezek azután, hogy a nép is megérthesse őket a nép npélvén — tehát nálunk magyarul — szólnak. Mikor a jezsuiták bejöttek hozzánk a XVII. század elején, rögtön kezükbe kaparitották ezt a félelmes fegyvert és száz esztendő alatt — иду hitté: eddig — ki is csavarták egészen a reformátusok kezéből, és újra egészen latinná tették. Ámde Bernáth Lajos adatok al bizonyítja, hogy az iskoladrámák virápzottak a protestánsoknál a XVIII. században is sőt épen ebből az időből talált is kéziratban Kunszentmik- lóson, Erdélyben, Debrecenben, Sárospa takon és Halason vagy húsz darab ilyen iskoladrámát, s köztük 19 magyart teljes szöveggel, a mi valóságos ritkaság, mert a legtöbbnek, még a latin nyelvüeknek is csupán a cimük maradt rank emlékbe, Az iskoladrámák fontossága tehát egyebek mellett abban ál!, högy ők az ősei a mai színdaraboknak s az ilyen darabokat j játszó református diákokból kerültek ki az első világi színészeink. A 75 lapra terjedő munkának ára csak 60 fillér s kapható mindkét halasi könyv• kereskedésben. Hatásos altatószer. Egy ujonan vásárolt lovon való első kilovagolásom alkalmából 1883-ban tartós álmatlanságba estem és kénytelen voltam orvosi gyakarlatommal felhagyni. Nem í próbálgattam végig a gyógyszertárak sze-
