Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-22 / 12. szám
III. évfolyam. Halas, 1902. márczius 22, 12. szám. / TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEGTELEM SZOMBATOIST. ELŐFIZETÉSI : Hiljrben egéssz érre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. Vidéken » »6» » 3» — » Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. lEEircLotási árak: : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint kTyilttér: soronként 25 fillér. Iparosaink érdekében. Bármennyire is tekintsünk vissza az emberi alkotások történetében alig találunk időszakot, melyben annyifele érték, bankjegy, arany és ezüst létezett volna, mint a mi időnkben, különösen pedig hazánkban s mégis a jelenkor közgazdasági tekintetben sokkal szegényebb, nyomottabb és insé- gesebb mint a műit, bármely időszaka. Az ipartörvény megalkotása előtt, mely a czéhrendszernek veget vetett, hazánk valamennyi vidéki városaiban csaknem kivétel nélkül jomodó ipait- üzö mesterek voltak. Miért szegényedtek el ezek ? Hazánkban a legjobb szándékok vezérelték a mérvadó férfiakat, kultúra tekintet* ben föltűnően haladtunk és mindaz, amit ötven év éta hazánkban alkottak, arra vall, hogy vezérlő köreink a legnemesebb intenczióktól voltak áthatva es mindig szemük előtt lebegett az egész lakosság jólléte ; fájdalom azonban a tények azt mutatják, hogy ez alkotásokból csak a hatalmasok, a tőkepénzesek és a nagy- birtokosok húzhattak előnyt, mert mindenki, aki a legutóbbi ötven ev lefolyását szemlélhette, arra a tapasz.- talatra kellett jutnia, hogy társadalmunk az egykor viruló és boldog középosztály rovására két táborra oszlott ; egyik részének vagyona folytonosan gyarapodik, másik része koplal és szűkölködik. Csakhogy e két tábor számaránya rémületes, ijesztő képet nyújt, amennyiben a jóllétnek örvendők ezrekre, a szükölködők pedig milliókra rúgnak. így kellett-e ennek lennie? Mikor hazánkban lefektették az első vasúti síneket, földi paradicsomról álmodoztak az emberek ; s méltán, mert bizalommal tekintettek amaz idő elé, amikor a földkerekség összes népei a kényelmesebb közlekedés révén termékeiket könnyebben kicserélhetik és mint testvérnépek fognak egymással érintkezni. De a vasúti kálózat még fel akkora sem volt, mint ma és a nemzetek, élükön Németország, máris egymás ellen vámsorompókat állítottak fel, melyek itt is, amott is felszöktették a kenyér árát és megnehezítettek a produktiv munkát. Mi czéljuk volt tehát a vasutaknak, miért épitették azokat? Tán csak azért, hogy a legtávolibb vidékeken köny- nyebben lehessen háborúskodni ? E szomorú jelenség külömböző és különféle okait részletesen fejtegetni rövid ujságczikk keretében nem lehet. Csak egy körülményt akarunk közelebbről megvilágítani. A franczia nemzeti bank legújabb kimutatása, kitünteti, hogy a banknak múlt évben leszámított váltói közül több, mint két harmadrész húsz frankon aluli összegekre szólt. Ebből kiviláglik, hogy a kis ember, a czipész, aki 15 frankért egy pár czipöt, a szabó, aki 20 frankért egy kabátot szállít haza, nem kénytelen hetekig, sőt hónapokig is pénzére várni, hanem elfogadványt vesz munkájára és e váltót iparegy- letek vagy szövetkezetek utján leszá- mitoltathatja, munkájáért tehát azonnal kap pénzt. Hogyan járnak azonban a szegény iparosok hazánkban ? Nálunk tökéletesen cselekvőképes exisztencziák tönkremennek, mert mun- kájokért nem kapnak idejekorán vagy egyátalár. nem kapnak pénzt. Semmiféle szabónak, czipésznek, általában semmiféle iparosnak nem kellene fizetésképtelenné válnia vagy csődbe jutnia — feltéve, hogy becsületesen és szorgalmasan dolgozik — ha nálunk is volnának, mint Francziaországban, utak és módok, hogy munkájáért azonnal kapja meg nehány koronáját. Miért nem törekednek nálunk is hasonló intézményt teremteni s ilyen bankot alapítani ? Miért nem vezeti be az osztrákmagyar nemzeti bank ezt az intézményt, miért nem követi a frartczia nemzeti bank példáját ? A HALAS és VIDÉKE eredeti tárczája. Ősz es tavasz. Leszállt az alkony, árny borult A csendes, őszi tájra. Emlékszem: szivem elszorult Zörgő haraszton járva, S mig a levél zörögve hullt Előttem rendre elvonult Megannyi régi, fájó emlék . . . — S megeredt könnyem árja. * Felkélt a nap és fény derült Tavaszra váló tájra; Lelkem örült, bu elkerült Sok vadvirág közt járva, Fölöttem kis madár repült S dalára tel elevenült Megannyi régi, édes emlék, Melyek valának elfeledvék . . . —- S megeredt könnyem árja. Egregi Horváth István Hasznos tudnivalók a kávéról. Rég ideje, hogy a kávé élvezeti ezikk volt, a mi ideges korunkban már valóságos táplálószerré vál . Ezért azután nem csupán érdekes, hanem valósággal köte lesség a vele való bővebb foglalkozás,— a termeléssel, kezeléssel, a kereskedelem ben előforduló külömböző minőségekkel ; való részletesebb megismerkedés, hogy I ezek alapján a kávé értékét a követelt árral némiképen egybevethessük és fel I ismerhessük A ezikk Írója 1886 év teléig alig tudott a kávéról többet, minthogy az a coffea arabia nevű délszaki növény gyümölcse, mintegy 2—3 százalék coffeint, kávécser- savat, proteint, ezukrot, stb tartalmaz, j valamint, hogy pörkölve a caffeol nevű erős illatot árasztja, amelyet a naponként j élvezett barna italban ■ ülönösen becsű llünk. Ekkor történt, hogy egyik barátja (bizonyos találmány kihasználása körül való segédkezés végett egy ismert, nagy tengeri kikötő városba hívta Ennek az urnák tizenötödik életévétől j fogva nagyon sok dolga akadt a kávéval és egyike volt az elsőrangú kávéismerőknek, illetve még ma is az. Ez oknál fogva nagyrabecsülték a tőzsdén és az e ezikk ben e őfordult vitás kérdések elintézésénél j még a hivatalos szakértők is gyakran ki kérték véleményét. Természetes, hog, csakhamar a kávé, a kávéüzlet helyzete, stb került szóba, a mikor is az illető úri felhozta, hogy a kávéüzletnél mekkora, jCzikkiró részéről soha még csak nem is: sejtett szédelgések fordu llak elő és hogyj nagy még azoknak a szakbeli kereske j döknek száma is, akiket a kávévásárlás j j nál alaposan becsapnak. I Czikkiró hosszabb tartózkodási ideje alatt a kávé rendkívül drága volt és hatalmas üzérkedés folyt e czikkben napról- napra annyira emelkedett az ár. hogy a szárazföldön sokkal olcsóbban kereskedtek ve e, mint a hogy a kikötő városokban kapható volt. Sőt utazó ügynökök a szárazföldi városokban összevásárolták a kávét, hogy a kikötőben ismét eladhassák. Ilyen üzleti viszonyok között természetes, hogy a legkülönfélébb csalások eshetnek meg Másnemű piszkos ügyletek mellett különösen virágzott a hamis és mesterséges kávébab gyártása, amely a csalódásig hasonlított a szép barna, rendesen pörkölt valódi babhoz s e közé keverve került forgalomba. Nagy kávébehozatali üzletek nagy számban foglalkoztattak és foglalkoztatnak leányokat, akik naphosz szat csupán a kávé válogatását végzik, a kavicsokat, a hibás vagy törött kávészemeket eltávolítják, a többit pedig szin, nagyság és alak szerint osztályozzák. Régebben csak ezekben az üzletekben osztályozták, szemezték a kávét, újabban, azaz, hogy már évek hosszú során át, ezt azonban már az ültetvényen szokás elvégezni, amikor is a kévébabot Valamely nyaralóról vagy négerfaluról nevezik el és e néven kerül is a kereskedelembe így annak idején például alig lehetett finom sárga kávéhoz jutni, barátunknak
