Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-08 / 6. szám

Kováes Károly 2, Babó Ferenez 2, Babó Irm^ 2, Rébék Julianna 2, Győrfi József 2. Árvái Lajos 5, Benedek Albert 5. Ko­vács József tanácsnok 5, Gyugel Eugén 20, Kohn Lipót 2, Tallér Mihály 2, Ké­rész es József 1, Patkós Erzsébet 5, Szabó Garbai István 1, Szalay Erzsébet 4, Sza- lay László 5 özv, Schön Józsefné 2. Vájná Benő 4, ifj. Darányi József 4, Szüle Lajos 4, Babó Sándor 10, ifj Babó Sándor 1, ifj. Babó Sándorné 1, Kupa Erzsébet 1, Lörinczi Eugén 1. Juries Boldizsár 1, Farkas Kálmán 4, Szél Jó­zsef 5, Kellner Ignáez 10, Viszmeg János 2. Bálint Mihály 2, Suba Imre 20, Spi- ezer Sándor 3, Spiczer Leo 2, Babó Já­nos 4, Fekete József 4, Kohn Mariska 2, Stern Józsefné 3, Stern Gizella 2, Stern Mariska 1, Kohn Hermann (Harka) 1, dr Gesmai József 2. Glück Juda 2, Németh A. Benő 5, Weisz Tóbiás 2, Murgáes Kálmánná 2, Halász D Sándor 4, Lovasi Lajos 2, Bergel Béla 2, Szalay Benőné 2, Kmett Imre 4, Nagy Kálmán 2, Schön Vilmos 2, Kiss István 4, Weisz Izidor 4 özv. Weisz Simonná 2, id. Németh A. Sándor 1, özv. Nagy Felszegi Józsefné 1 Ceunterstein Vilmos 2, Néme'h János 5, Dr. Zilah Benő 5, ifj Sütő Imre 2, Sütő József 2, Kandi János 10, Glück Ignáez 1. Katona Antal 2, Glück Rozália 1, Präger Ignáez 1, Kohn Antal 4, Dr. Nagy Mór 2. Dr Beck Sándor 10, Németh Já- nosné 2, Sándor Imre 5, Lakatos István 5, Kovács József kőműves 2. Karay János 2, Borbányi István 2, Reich Ignác (Baja) 10, Pollák József (Kis-kőrös) 20, Obláth Gyula (Budapest) 22, Holländer József 5, Österreicher Margit 1. A legjobb előjelek mellett indult meg tehát a gyár ügye és megteremtésének kérdése meg van már szerezve a keeeli ut mentén a Simon hegye és környéke, ott lesz a gyártelep, két hó múlva már füstöl a gyár kéménye. Közigazgatásunk személyzetének beosztása. Az uj szabályrendelet intézkedéséhez képest a hivatalok átvétele és átadása foganatosíttatván, a tanács az egyes hi­vataloknál a személyzetet következőleg osztotta be — figyelmet fordítván a vá­ros érdekei mellett a takarékosságra is I. A rendőrkapitánynál. Helyettes a beosztandó és megválasz­tandó jegyző, annak megválasztásáig ki­segítőül Jözsa Károly napidijas alkalmaz­tat! к. 2 írnok : Szántai Imre, Tasnády Szé­kely Kálmán. 1 dijnok : Probojesevics Sándor. 1Г. Az adójegyzői hivatalban. Jegyző Molnár Mihály. Számtisztek: Szabó Ferencz, Rózsa Lajos. írnok Benyák Pál. Napdijas Kmett Imre III. A nyilvántartói hivatalnál. Nyilvántartó Fadgyas Sándor. Dijnok Szentpétery László. IV. A jegyzői hivatalnál, (katona jár­lat ügy, levéltár.) Jegyző Turoczy István, írnok Gyenizse Lajos. Napidijas Turóezy Ferencz. V. Számvevő s mérnöki hivatalnál. Főszámvevő Kozits István mérnök. Számvevő Makai István Számtiszt Kovács János Dijnok Paczolai Béla. VI. Arvaszéki könyvelő és köxgyámi hivatalnál. Könyvelő Németh Móricz. Dijnok Biró István. VII. Arvasxéki előadó és községbiró­ságnál. Arvaszéki előadó és községbiró Muea Benő. írnok Németh Gyula. , Dijnok Gál Gyula. VIII. Főjegyzői hivatalnál. Főjegyző Kovács Károly, írnok Baky József. Iktató, kiadó Kellner Sámuel. IX. Polgármesteri hivatalnál. Polgármester Vári Szabő István. Irno< Bori Benő. X, Anyakönyvi hivatalnál. Helyettes anyakönyvvezető Kovács Jó­zsef tanácsnok. Dijnok Pásztor Pál A dijnokok illetményét egyúttal napi koronában állapította meg a tanács Anyakönyv. (jíntiár 3O—február 5,) Születtek : Kocsis Béniné Fejzes Zsófiá­nak Klára nevű leánya, Miskei Istvánná Simon Ágnesnek Balázs nevű fia, Kovács Pálné Nyitrai Taráznék Balázs nevű fia, Udvardi Illésné Szűri Juliannának Balázs nevű fia, Papp Henokué Barna Piroskának János nevű fiuk. Petyi Imréné Gazdag Ju- lianának Károly nevű fia, Berta Györgyné Fenyves Erzsébetnek Erzsébet nevű lánya, Topán Józsefné Zilah Júliának Eszter nevű leánya, Lehr Máriának Balázs uevü fia. Tóth Pözsi Józsefné Papp Rozáliának Má­tyás nevű fia. Fekete Sánnorné Varga Ju­ditnak Károly nevű fia, Kocsis Imréné Le- höcz Judithnak László nevű fia, Beck Már­tenné Uleier Kstalinnak Károly nevű fia. Kórösi Mihályné Tóth Kiss Ju'iannának Ju­lianna nevű leánya. Kihirdetésre jelentkeztek \ Dóczi Ferencz Sipos Erzsébettel, (Szeged) Ván Balázs Papp Eszterrel, Burián Antal (Kis-k6rös) Nagy Biró E izterrel, Börbéiy Sándor Gaál Máriával. Házasságot kötöttek: Tóth K,János Csen­des Erzsébettel, Csendes Imre és neje Ter­nyik Julianna leányával; tanuk: Szakái Ist­ván, Szanyi Mátyás, Gajdos János Mozgäi Máriával, Mozgai Imre és neje Német Juli­ánná leányával,* tanuk : Bacsó Antal, Babos Imre. Kis Sándor Kovács Viktóriával; Ko­vács Mihály és neje Adára Julianna leányá­val; tanuk: Sütő István, Magyar Pál. Váczi Antal Gáspár K. Erzsébettel, Gáspár K. Sándor és neje Török Erzsébet leányával; tanuk: Sütő József, Papp Mihály. Kernya Mihály Kovács B. Erzsébettel, Kovács B. József és neje Kovács Katalin leányával ; tanuk: Szabó Ferencz, Kováes B. Antal. Palásti Péter Paprika Máriával, néh, Paprika Sándor és özvegye Sártó Juliánná leányá­val, tanuk Jakab Sándor, Szüts Benő, Meghaltak ; Gyenizse Judit 20 éves, Sós Mihály 15 hónapos. Szántó János 40 éves, Lehr Balázs 8 órás, Péter Miklósné Varga Tarhós Mária 77 éves, Galgóczy Mária 18 hónapos, Vaiuska Erzsébet 2 éves. A nők munkaköre. A gazdasági fejlődés kiszorította ma már a nőt tűzhelye mellől arra a küzdőtérre, hol ezelőtt csak férfiak folytatták a harezot a létért. Ennek az útnak is meg volt a maga kezdete. Mikor az ipari ezéhek megszűntek s a szabad versenyre alapított ipar föllen­dült. odakerültek a férfi munkások mellé a nők. Nem volt többé otthonuk, melyben gyermekeiket nevelhették. Reggel mennek és csak késő este térnek meg. A gyermek- nevelést részben az öregek, a nagymamák, s a nagyobbacska gyermekek teljesítik, akik még maguk is neveletlenek; részben pedig a kisded-ovók és az iskolák. A DŐk minkaköre pedig a feudális tár­sadalmi rendszer felbomlása után rohamosan szélesedett ; naponta több és több nő kerül a munkaeszközök mellé s a vállalkozók, a gyárosok nagy előszeretettel alkalmazzák őket, mert sokkal olcsóbb munkaerőt kap­nak, mintka férfiakat alkalmaznának. A gé­pek fej'ődése pedig elősegít! a nők alkalma­zásé', mert azok mellett nincs szükség ta­nult munkásokra, csak ügyes és figyelmes lényekre, kik egyszerűen be tudnak illesz­kedni a gép részeibe, vág} is élő munkaesz­közökké tudnak válni. Erre pedig nagyon alkalmasak a nők, ha ugyan a tectinika már annyira nem fejlődött, hogy gyermekeket is alkalmazhatnak, mert az utóbbi időben a gyermekmunkái is kezdik igénybe venm an­nál nagyoDb mértékben, minei jobban fej­lődnek egy-egy iparagbau az alkalmazható gépek. A nők munkaereje versenyre kél a férfiak munkaerejével. S a mai termelési módok és formák mellett természetesen a nőké a győ­zelem, mert kisebb igényűek és sok tekin­tetben finomabb érzékekkel bírnak, miért is oly iparágaknál, hol többé-kevésbbé szük­ség van finomult érzékre, a férfi-munkát már teljesen kiszorították. Papír- és csipke­gyárakban csakjs nőket alkalmaznak, csak a uehezebb munkákat, hol nagyobb fizikai erőre van szükség, végti egy-egy férfi-mun kás. És minél több nőt alkalmaznak az ipar­ban, kereskedelemben, földmivelésben, szó­val mindenütt, mi valamikor csak ferlimű- kódes teret képezte, annál jobban szaporo­dik a munkából kiszorított férfiak száma, akik aztán tömegesen lepik el az olyan élet­pályákat, ahol még a nők versenyét nem kell kiállniok ; itt természetesen egymással kelnek versenyre a megélhetésért. Л társa­dalmi termelés pedig jelenleg egyeiek szub­jektív véleményére van alapítva, nem terv­szerű; ennélfogva a termelés egyszer óriási mérveket ölt ; az összes piaczok megtelnek az előállított árukkal, mit a nagy tömeg még legjobbnak vélt anyag-helyzetek mel­lett sem képes elfogyasztani. (Víg# kÖTitkezíli.) HÍREK, — Szabad lictum. Vasárnap délután is­mét díszes közönség hallgatta a főgimná­zium rajztermében a szokásos fóíölvásáao- kat. Ezúttal az ifjúsági zenekar kezdte meg a műsort, eljátszván szépen a franczia né­gyes harmadik figuráját és a „Cserebogár, sárga cserebogár*' nótáját. Majd Thury Jó­zsef adta az ismert Szilágyi és Hajmási nép- balladának történeti magyarázatát, A rnesé- bő1, hogy Szilágyi és Hajmási a szultán le­ánya segítségével megszabadulnak a török fogságból s hogy mindketten beleszeretvén, érte párbajt vívnak, amelyben Hajmási el­esik, mire a császárleány Szilágyi felesége lesz, ebból a meséből annyi a történeti tény, hogy csakugyan volt egy szultán lány magyar menyecske. Ennek e Magyaror­szágba szakadt szultán csalód történetével kötötte le a tudós előadó a hallgatók figyel­mét. Előadása után Ádor Sándor 8. o. t. szavalta el olvasva Vörösmarty »Szilágyi és Hajmásie-ját helyes hangszinezésével ér­vényre juttatva a finomabb részleteket is. Végül Tóth Imre értekezett a gyermekne­velésről, vázolva a neveléstudomány törté­netét s előadva, hogy mely irányt tart jó­nak a testi és lelki nevelésben s felfogása helyességének bizonyítására önérzettel hi­vatkozott piros-pozsgás gyermekeire. Erő­vel teljes hangja, kellemes előadása mind­végig ébren tartották az érdeklődést. Az elosztó közönséget a Rákóczy-iuduló hang­jai kisérték, de úgy látszik a zenekar ve­gyes : a kuruezok mellett labanczok isiehet­nek benne, mert játékukból nem érzett ki az egyetértés. • Jövő vasárnap, mint értesülünk, Thury József és Dékáni Árpád olyasnak föl, Dará­nyi Mihály 7, o. t; tanuló pedig szaval.

Next

/
Thumbnails
Contents