Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-08 / 6. szám
Kováes Károly 2, Babó Ferenez 2, Babó Irm^ 2, Rébék Julianna 2, Győrfi József 2. Árvái Lajos 5, Benedek Albert 5. Kovács József tanácsnok 5, Gyugel Eugén 20, Kohn Lipót 2, Tallér Mihály 2, Kérész es József 1, Patkós Erzsébet 5, Szabó Garbai István 1, Szalay Erzsébet 4, Sza- lay László 5 özv, Schön Józsefné 2. Vájná Benő 4, ifj. Darányi József 4, Szüle Lajos 4, Babó Sándor 10, ifj Babó Sándor 1, ifj. Babó Sándorné 1, Kupa Erzsébet 1, Lörinczi Eugén 1. Juries Boldizsár 1, Farkas Kálmán 4, Szél József 5, Kellner Ignáez 10, Viszmeg János 2. Bálint Mihály 2, Suba Imre 20, Spi- ezer Sándor 3, Spiczer Leo 2, Babó János 4, Fekete József 4, Kohn Mariska 2, Stern Józsefné 3, Stern Gizella 2, Stern Mariska 1, Kohn Hermann (Harka) 1, dr Gesmai József 2. Glück Juda 2, Németh A. Benő 5, Weisz Tóbiás 2, Murgáes Kálmánná 2, Halász D Sándor 4, Lovasi Lajos 2, Bergel Béla 2, Szalay Benőné 2, Kmett Imre 4, Nagy Kálmán 2, Schön Vilmos 2, Kiss István 4, Weisz Izidor 4 özv. Weisz Simonná 2, id. Németh A. Sándor 1, özv. Nagy Felszegi Józsefné 1 Ceunterstein Vilmos 2, Néme'h János 5, Dr. Zilah Benő 5, ifj Sütő Imre 2, Sütő József 2, Kandi János 10, Glück Ignáez 1. Katona Antal 2, Glück Rozália 1, Präger Ignáez 1, Kohn Antal 4, Dr. Nagy Mór 2. Dr Beck Sándor 10, Németh Já- nosné 2, Sándor Imre 5, Lakatos István 5, Kovács József kőműves 2. Karay János 2, Borbányi István 2, Reich Ignác (Baja) 10, Pollák József (Kis-kőrös) 20, Obláth Gyula (Budapest) 22, Holländer József 5, Österreicher Margit 1. A legjobb előjelek mellett indult meg tehát a gyár ügye és megteremtésének kérdése meg van már szerezve a keeeli ut mentén a Simon hegye és környéke, ott lesz a gyártelep, két hó múlva már füstöl a gyár kéménye. Közigazgatásunk személyzetének beosztása. Az uj szabályrendelet intézkedéséhez képest a hivatalok átvétele és átadása foganatosíttatván, a tanács az egyes hivataloknál a személyzetet következőleg osztotta be — figyelmet fordítván a város érdekei mellett a takarékosságra is I. A rendőrkapitánynál. Helyettes a beosztandó és megválasztandó jegyző, annak megválasztásáig kisegítőül Jözsa Károly napidijas alkalmaztat! к. 2 írnok : Szántai Imre, Tasnády Székely Kálmán. 1 dijnok : Probojesevics Sándor. 1Г. Az adójegyzői hivatalban. Jegyző Molnár Mihály. Számtisztek: Szabó Ferencz, Rózsa Lajos. írnok Benyák Pál. Napdijas Kmett Imre III. A nyilvántartói hivatalnál. Nyilvántartó Fadgyas Sándor. Dijnok Szentpétery László. IV. A jegyzői hivatalnál, (katona járlat ügy, levéltár.) Jegyző Turoczy István, írnok Gyenizse Lajos. Napidijas Turóezy Ferencz. V. Számvevő s mérnöki hivatalnál. Főszámvevő Kozits István mérnök. Számvevő Makai István Számtiszt Kovács János Dijnok Paczolai Béla. VI. Arvaszéki könyvelő és köxgyámi hivatalnál. Könyvelő Németh Móricz. Dijnok Biró István. VII. Arvasxéki előadó és községbiróságnál. Arvaszéki előadó és községbiró Muea Benő. írnok Németh Gyula. , Dijnok Gál Gyula. VIII. Főjegyzői hivatalnál. Főjegyző Kovács Károly, írnok Baky József. Iktató, kiadó Kellner Sámuel. IX. Polgármesteri hivatalnál. Polgármester Vári Szabő István. Irno< Bori Benő. X, Anyakönyvi hivatalnál. Helyettes anyakönyvvezető Kovács József tanácsnok. Dijnok Pásztor Pál A dijnokok illetményét egyúttal napi koronában állapította meg a tanács Anyakönyv. (jíntiár 3O—február 5,) Születtek : Kocsis Béniné Fejzes Zsófiának Klára nevű leánya, Miskei Istvánná Simon Ágnesnek Balázs nevű fia, Kovács Pálné Nyitrai Taráznék Balázs nevű fia, Udvardi Illésné Szűri Juliannának Balázs nevű fia, Papp Henokué Barna Piroskának János nevű fiuk. Petyi Imréné Gazdag Ju- lianának Károly nevű fia, Berta Györgyné Fenyves Erzsébetnek Erzsébet nevű lánya, Topán Józsefné Zilah Júliának Eszter nevű leánya, Lehr Máriának Balázs uevü fia. Tóth Pözsi Józsefné Papp Rozáliának Mátyás nevű fia. Fekete Sánnorné Varga Juditnak Károly nevű fia, Kocsis Imréné Le- höcz Judithnak László nevű fia, Beck Mártenné Uleier Kstalinnak Károly nevű fia. Kórösi Mihályné Tóth Kiss Ju'iannának Julianna nevű leánya. Kihirdetésre jelentkeztek \ Dóczi Ferencz Sipos Erzsébettel, (Szeged) Ván Balázs Papp Eszterrel, Burián Antal (Kis-k6rös) Nagy Biró E izterrel, Börbéiy Sándor Gaál Máriával. Házasságot kötöttek: Tóth K,János Csendes Erzsébettel, Csendes Imre és neje Ternyik Julianna leányával; tanuk: Szakái István, Szanyi Mátyás, Gajdos János Mozgäi Máriával, Mozgai Imre és neje Német Juliánná leányával,* tanuk : Bacsó Antal, Babos Imre. Kis Sándor Kovács Viktóriával; Kovács Mihály és neje Adára Julianna leányával; tanuk: Sütő István, Magyar Pál. Váczi Antal Gáspár K. Erzsébettel, Gáspár K. Sándor és neje Török Erzsébet leányával; tanuk: Sütő József, Papp Mihály. Kernya Mihály Kovács B. Erzsébettel, Kovács B. József és neje Kovács Katalin leányával ; tanuk: Szabó Ferencz, Kováes B. Antal. Palásti Péter Paprika Máriával, néh, Paprika Sándor és özvegye Sártó Juliánná leányával, tanuk Jakab Sándor, Szüts Benő, Meghaltak ; Gyenizse Judit 20 éves, Sós Mihály 15 hónapos. Szántó János 40 éves, Lehr Balázs 8 órás, Péter Miklósné Varga Tarhós Mária 77 éves, Galgóczy Mária 18 hónapos, Vaiuska Erzsébet 2 éves. A nők munkaköre. A gazdasági fejlődés kiszorította ma már a nőt tűzhelye mellől arra a küzdőtérre, hol ezelőtt csak férfiak folytatták a harezot a létért. Ennek az útnak is meg volt a maga kezdete. Mikor az ipari ezéhek megszűntek s a szabad versenyre alapított ipar föllendült. odakerültek a férfi munkások mellé a nők. Nem volt többé otthonuk, melyben gyermekeiket nevelhették. Reggel mennek és csak késő este térnek meg. A gyermek- nevelést részben az öregek, a nagymamák, s a nagyobbacska gyermekek teljesítik, akik még maguk is neveletlenek; részben pedig a kisded-ovók és az iskolák. A DŐk minkaköre pedig a feudális társadalmi rendszer felbomlása után rohamosan szélesedett ; naponta több és több nő kerül a munkaeszközök mellé s a vállalkozók, a gyárosok nagy előszeretettel alkalmazzák őket, mert sokkal olcsóbb munkaerőt kapnak, mintka férfiakat alkalmaznának. A gépek fej'ődése pedig elősegít! a nők alkalmazásé', mert azok mellett nincs szükség tanult munkásokra, csak ügyes és figyelmes lényekre, kik egyszerűen be tudnak illeszkedni a gép részeibe, vág} is élő munkaeszközökké tudnak válni. Erre pedig nagyon alkalmasak a nők, ha ugyan a tectinika már annyira nem fejlődött, hogy gyermekeket is alkalmazhatnak, mert az utóbbi időben a gyermekmunkái is kezdik igénybe venm annál nagyoDb mértékben, minei jobban fejlődnek egy-egy iparagbau az alkalmazható gépek. A nők munkaereje versenyre kél a férfiak munkaerejével. S a mai termelési módok és formák mellett természetesen a nőké a győzelem, mert kisebb igényűek és sok tekintetben finomabb érzékekkel bírnak, miért is oly iparágaknál, hol többé-kevésbbé szükség van finomult érzékre, a férfi-munkát már teljesen kiszorították. Papír- és csipkegyárakban csakjs nőket alkalmaznak, csak a uehezebb munkákat, hol nagyobb fizikai erőre van szükség, végti egy-egy férfi-mun kás. És minél több nőt alkalmaznak az iparban, kereskedelemben, földmivelésben, szóval mindenütt, mi valamikor csak ferlimű- kódes teret képezte, annál jobban szaporodik a munkából kiszorított férfiak száma, akik aztán tömegesen lepik el az olyan életpályákat, ahol még a nők versenyét nem kell kiállniok ; itt természetesen egymással kelnek versenyre a megélhetésért. Л társadalmi termelés pedig jelenleg egyeiek szubjektív véleményére van alapítva, nem tervszerű; ennélfogva a termelés egyszer óriási mérveket ölt ; az összes piaczok megtelnek az előállított árukkal, mit a nagy tömeg még legjobbnak vélt anyag-helyzetek mellett sem képes elfogyasztani. (Víg# kÖTitkezíli.) HÍREK, — Szabad lictum. Vasárnap délután ismét díszes közönség hallgatta a főgimnázium rajztermében a szokásos fóíölvásáao- kat. Ezúttal az ifjúsági zenekar kezdte meg a műsort, eljátszván szépen a franczia négyes harmadik figuráját és a „Cserebogár, sárga cserebogár*' nótáját. Majd Thury József adta az ismert Szilágyi és Hajmási nép- balladának történeti magyarázatát, A rnesé- bő1, hogy Szilágyi és Hajmási a szultán leánya segítségével megszabadulnak a török fogságból s hogy mindketten beleszeretvén, érte párbajt vívnak, amelyben Hajmási elesik, mire a császárleány Szilágyi felesége lesz, ebból a meséből annyi a történeti tény, hogy csakugyan volt egy szultán lány magyar menyecske. Ennek e Magyarországba szakadt szultán csalód történetével kötötte le a tudós előadó a hallgatók figyelmét. Előadása után Ádor Sándor 8. o. t. szavalta el olvasva Vörösmarty »Szilágyi és Hajmásie-ját helyes hangszinezésével érvényre juttatva a finomabb részleteket is. Végül Tóth Imre értekezett a gyermeknevelésről, vázolva a neveléstudomány történetét s előadva, hogy mely irányt tart jónak a testi és lelki nevelésben s felfogása helyességének bizonyítására önérzettel hivatkozott piros-pozsgás gyermekeire. Erővel teljes hangja, kellemes előadása mindvégig ébren tartották az érdeklődést. Az elosztó közönséget a Rákóczy-iuduló hangjai kisérték, de úgy látszik a zenekar vegyes : a kuruezok mellett labanczok isiehetnek benne, mert játékukból nem érzett ki az egyetértés. • Jövő vasárnap, mint értesülünk, Thury József és Dékáni Árpád olyasnak föl, Darányi Mihály 7, o. t; tanuló pedig szaval.