Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-12-20 / 51. szám

— Harmlncz év- Kellner Samu városi Írnok a múlt héten tö'töfe be szolgálatának harmincz évét. — Botrány vallás órán. A katholikus papnak jeles káplánja van, a ki — úgy lát­szik, múlt szombati magaviseletéből — hogy jobban szereti a kancsó lenekének tisztán­tartását, hívei leiki üdvének istápolásánál A múlt szombaton, ugyanis vallásórán d. u. I—2 ig oly parázs botrányt rendezett, a mely méltó arra, hogy Hilbrandt ur sze­replését az u'ókoruak átadjuk, A leány- nevelő katholikus hitü növendékei hittan órára mentek, ami elég helytelenül, a kath. iskolában tartatik. A tanítónő késett és helyette beállított a kápláD, a ki mindjárt térdre esett és elkezdett imádkozni. Az imát a lányoknak folytatni kellett volna, de azok — mivel nem tudták — hallgattak. Egyik lányka meg i i koczkáztatta azon kijelentést, hogy ők ez imát nem tudják. Erre a káp'án iszonyú dühbe jött, a kezé­ben levő stólát, a melyet előbb csókokkal illetett, az asztalhoz csapta, s a leggorom­bább szidalmakkal illette a lányokat: „Mar­hák, taknyosak, szamarak, kitakarodjanak azonnal innen stb.“ repültek a lányok fü'é- hez, mire azok s'.étriasztott madárseregként rohantak ki az iskolából. Volt olyan, a ki sírva szaladt, másik ruharabját hagyta hátra, csakhogy minél előbb szülei védőkarjai közé szállhasson. Mi pedig csodálkozunk a szü­lők türelmén, hogy ilyen esetek után nem keresnek kellő orvoslást. — Egyetemi ifjak mulatsága Halason. Egy régen óhajtott vágy megy december 20 án teljesedésbe, amidőn a budapesti egyetemi ifjak »Kunhalasi Köre« az ugyancsak egye térni inakból alakult »Bethlen Gábor Körre!« egyesü ve, Halason mulatságot rendez. A »Kunhalasi Körnek« érdekében áll, hogy azt a jó viszonyt, me!y a város kö­zönsége és közte ezideig is iennállott, egy mulatság rendezésével még szorosabbá fűzze. A „Bethlen Gábor Kör“ még úgy lehet ismeretlen Halas város közönsége előtt; ime bemutatjuk ! Tagjait a tudomány egye­tem, műegyetem, az állatorvosi főiskola és keleti akadémia tagjaiból toborozza; még veleim halmaza, melyek közt egy hivata­los tudósítás is volt, hogy rögtön induljak, mert egy eddig ismeretlen rokonom meg halt Kiskunhalason (pestmegye) és minde­nét reám hagyta, most már mit tegyek, megszakítsam utazásaimat, ez egyszer rosz- kor jött, de nem tehettem mást és rá szántam magamat, hogy az örökhagyónak kívánságát teljesítem, megindultam újra, hogy megfussam a sok ezer mórtföldet és sok szenvedés után értem hazámba, hol első dolgom volt Kiskunhalasra menni. Megérkezve a déli vonattal, itt sok ha­sonlatosságot fedeztem fel Egyiptomhoz, bérkocsisom a vendéglőhöz hajtatott, de bizony itt keserű csalódás ért, mert a szo­bám egyiptomi sötét volt, tehát kimene- Kültem a szabadlevegőre és ép delet ütött a nagytoronyba az óra, s ime mi történik, azután elkezdett a torony bőgni, én szint-s elá.ultau ily hallatlan csoda láttára, hisz ez az éneklő sfinksz, s ón kerestem más világ tájakon s ime itt van Magyaror szágon az, ezt eddig a világ nem tudta, most már ez lesz a világ első csodája sp. pedig oly nagy számban, hogy rövid idő alatt az egyetemi körök legszilárdabb ala­pon álló körévé fejlődött. Estélyeit a fő­város előkelő közönsége a legszívesebben látogatja és ha még megjegyezzük azt, hogy a mulatság rendes* bizottsága, 55 tagjának épen fele a »Bethlen Gábor Kör« tagjaiból kerül kif ez már eleve biztosítja az est sikerét. Most már csak Halas város vendégszerető közönségétől függ az, hogy ez a mulatság oly fényes legyen, mint a mely ily sok fáradság és kifejtett akció után méltán el­várható, mert tudjuk azt, hogy városunk müveit közönsége, szívesen vesz részt oly mulatságokban, hol a nem mindennapi szó­rakozásban részesül és számíthat arra is, hogy minden tekintetben magas színvonalon álló élvezetet nyerhet. A ki nem tekint is a jótékony czélra, akkor is érdekelve lehet e kedélyes mulat­ság iránt, hisz e korban szövődnek azok a szép remények, mik egy egész élet sorsát döntik el. — Esti tanfolyamok. A kiskunhalasi ipa­ros ifjúság önképző egylete minden hétfőn és csütörtökön este 8 órakor könyvvezető és rajztanfolyamot rendez. A tagok a tan­folyamot díjtalanul, nem tagok havonként 4 korona díjért hallgathatják. A tanfolyam f. hó 15 én kezdődik. Jelentkezéseket elfogad Szombati József egyleti pénztáros. Az iparos ifjúság ezen esti tanfolyam rendezését legnagyobb örömmel veszi, külö­nösen azért, mert látjuk, hogy egyletük komoly irányban halad, s főczélul az ön­képzést tekinti. — Figyelmeztetés a postai csomagok czél- szerű csomagolása, helyes czimzéss stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomag- forgalom ideje alatt a küldeményeknek ké- sedelem nélkül való kezelése csak úgy biz­tosítható, ha a közönség a csomagolásra és czimzésre vonatkozó postai szabályokat be­tartja. Különösen szem előtt tartandók a követ­kezők : I. Pénzt, ékszert más tárgyakkal egybe­csomagolni nem szabad. 3. Csomagolásra fa'áda, vesszőből font ko­sár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, tiszta értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró cso­magokat göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg kereaztezési pontjain pedig pecsétviaszszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó hasz­nálandó. 3. A czimzésnél kiváló gond fordítandó a czimzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a czimzett polgári ál- ásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitétele; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények czimirataiban ezeukivül a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtó jel­zés stb. kiteendő A rendeltetési heiy tüzetes jelzése (vár­megye) s ha olt posta nincs, az utolsó pos ta pontos és olvasható feljegyzése különö­sen szükséges. 4. A ez met magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fa­táblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpa- pirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra írt czimeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a czimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a cso­magban is elhelyezve, arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő czimirat leesnék, el­veszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jel­zett papírlap alapján a csomagot mégis kéz­besíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő czimirat felső részén is kitüntesse. — Kérés a rendőrséghez. A rendőrséget ez utón kérjük fel, hogy az iskolás gyere­keknek a járdákoni csúszkálást, korcsolyá­zást tiltsa el. A járdái- oly síkossá teszik ezen apró csemeték, hogy alig lehet járni rajta, némely helyen, mint a főgymnázium előtt, valóságos hosszú jégcsuszkákat csi­nálnak. A mik különösen este nagyon ve­szélyesek. — Ingatlanok adásvevése. Mucsi Imre és neje Horváth Eszter megvették Orbán Imre 862 n, sz. öl szőlőjét 360 kor. Tasznád! Székely Dénes és neje Deli Ju- liáunára átruházta, Balla Mihály lakóházát és 109 n. sz. öl telkét 800 kor. értékben. Szüci Mihály és neje Pázsit Ju'iánna meg­vették id. Mamlecz Antal és neje Szabadi Mária i hold no n. sz. ö! szőlőjét 600 kor. Ifj. Kósa Sándor megvette Kósa Benő szőlöbeli illetőségét 200 kor. Gyenizse Antalné Varga Etelka megvette Gyenizse Antal ipari sző'ő és szántó föld­jét 1350 kor. Dr. Beck Sándor megvette Hofmeiszter Ignácz 261 n. sz. öl alsószállási szántóföld­jét 365 kor. Id, Ziiah Jánosné megvette — Kazai Jó- zsefné Gyenizse Mária 900 n. sz. öl szőlő • jét 600 korona vételárért, — Szerencse a szerencsétlenségben. Mo­tisán Gábor madarászi lakos cséplőgép fütő szeptember havában szerencsétlenül járt, amennyiben a cséplőgép bal karját elszakí­totta, s ennek következtében 3 nap múlva meghalt, feleségét és kiskorú gyermekeit nagy nyomorban hagyva. A nyomor azon­ban hamar meg lett szüntetve, miután Mo- tisán Gábort, mint cselédet a gazdája biz­tosította a munkáspénztárnái, s azonkívül mint gépfütő is biztosítva volt; eme két­szeres biztosítás alapján özvegye a munkás­pénztártól 800 korona haláleseti segélyt kapott, a melyet az igazgatósági titkár f. hó 7-én személyesen kézbesített a szegény özvegy asszonynak. Begyes Mihály Nyir- bélteki lakos gazdasági cselédet pedig egy Lgurult fagerenda nyomta agyon, s ennek a szerencsétlen cseléduek az özvegye is megkapta a pénztártól a 400 korona halál­eseti segélyt. A munkáspénztáruak tehát bő alkalma van nemes hivatásának gyakorlá­sára. — A hűséges cselédek Jutalma. Versenyt Zsigmond fehértemp omi, Illés Ödön tol- mácsi, Mártonfy Kálmán szentesi, Pencz La­jos moori, Kempeien Imre mohai földbirto­kosok és Derékegyház község elöljárósága arra legméltóbb cselédeiket a gazdasági pénztárnál biztosították. Azt hisszük ez a legszebb karácsonyi ajándék és legiilöbb jutalom a becsületes és hü cselédek irányá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents