Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-11-08 / 45. szám
körül melyiket javasolják és erről jelentést tegyenek. Ugyanezen vasút építés megkezdéséről elnök azt a jelentést tette, hogy az tényleg megkezdetett a kettős kopolyának eszközölt földmunkálatokka’, így a vállalat eleget tett a feltételnek, melytől függöleg a hozzájárulási összeg megszavaztatott. Felhívás. A reformáczió kezdetének 385-ik évfordulóján Halas város református polgárságához bizalommal és szeretettel fordulok. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1902, szeptember 23-án és 24-én vándorgyűlést tartott Hódmezővásárhelyt. Itt azt az üdvös és következményeiben messze kiható intézkedést vette fel alapszabályai közé, hogy a nagyobb protestáns központokon lakó társulati tagok vidéki körökké szervezkedhetnek. Szégyen, nem szégyen: a hajdan hires, hatalmas protestáns Halasról ennek a társaságnak csak három tagja van. Ha már mostan ez a három tag vidéki körré akarna szervezkedni, hát az épen olyan nevetséges dolog voin", mint a milyen szégyenletes ez előbbi. Mit akarok tehát én a szervezkedéssel ? Azt akarom, hogy Halason a Magy. Prot. Irodalmi Társaságnak necsak három, de legalább is harmioczhárotn tagja legyen. Azt akarom, hogy a protestáns hitélet, a protestáns miveltség érdekében Halas is tegye meg a magáét. Azt akarom, hogy felolvasások rendezésével, uj tagok és adományok gyűjtésével a halasi református polgárság is előmozdítsa a Magy. Prot. Irodalmi Társaságnak czéljait. Hogyha egyszer a halasi ifjúság megtudta alakítani a testi fejlődés előmozdítására a Sport-Egyesületet, hiszem és remélem, hogy a halasi rcf. polgárság is képes lesz arra, hogy a lelki fejlődés előmozdítására megalakítsa a Magy, Prot. Irodalmi Társaságnak tudtommal első vidéki körét: a halasit. Adja Isten, hogy úgy legyen! Halas, 1902. október 31. Bernáth Lajos Jegyzet. A kik a halasi M. Prot. Irodalmi Társaság létrejöttét óhajtják és abba évi 3, vagy 6, avagy 12 koronával belépni szándékoznak, jelentkezzenek a Felhivás aláírójánál. Minden tag Budapestre, a központba fizeti a tag dijat s a 3 koronás segítő tagok ez évben ugyanonnan Szabolcska Mihály költeményeit és a koszorú 10 füzetét, a hat koronás pártoló tagok egy havonként megjelenő folyóiratot a Prot. Szemlét, a rendes tagok évi 12 koronával a Prot. Szemlét, az Egyháztörténeti adattárt s ez évben a nagy Kálvinnak alapvető munkáját kapják magyar torditásban. A segítő és pártoló tagok jelentkezése 3 évre, a rendeseké 5 évre kötelező. Az aláírók száma, mikorra e sorokat kiadjuk, immár a negyven felé közeledik, mely körülmény fokozódott érdeklődést tanúsít. Üdvös eszme-biztatö jövő. Nincs talán intézmény, melyet annyira és annyiszor támadtak és szapultak volna, mint az úgynevezett koronás takarék szövetkezeteket. Keletkezésük mindössze néhány esztendőre vezethető vissza és hogy menynyire beváltak és miaö kedvező eredménynyel dolgoznak azok az intézetek, semmisem bizonyítja jobban, mint gyors és rohamos szaporodásuk, úgy, hogy ma már minden valamire való helységben találunk a leghangzatosabb, impozáns czimek alatt ily »humánus« szövetkezetei. A takarékintézetek e faja eredetileg a szegényebb néposztály, a megszorult kisiparosok, kiskereskedők, hivatalnokok stb. jótevőjének indult; a nyomasztó helyzetűek támogatója, istápolója, pártfogója óhajtott lenni. Kö’csönöket Ígért könnyű visszafizetési módozatok mellett. A folyósított összeget heti, havi avagy negyedévi rátákban alacsony kamattal lehetett — szerintök törleszteni. A kis exisztencziák megkönnyebbülten lé- lekzettek föl, hogy ime végre egy oly intézmény, mely súlyos bajukou, kétségbeejtő helyzetükön hivatva vau segíteni, A csalódás, fájdalom, nem maradt el. — Nyilvánvalóvá lett, hogy csak igen nehezen és rendkívül bonyodalmas utón juthattak pénzhez és az állítólag mérsékelt kamatláb tekintélyes és a kis emberek zsebéből nem igen tellő perczentté fajult. A folytatását e kevésb'oé humánus czél- zattal létesült intézménynek ósmerjük, mi ért is rátérünk tulajdonképpeni tárgyunkra, annak ötletéből, hogy Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága nemrégiben őszi rendes közgyűlését tartotta, melynek legfigyelemreméltóbb tárgyát a főispánnak egy nép-takarékpénztár létesítésére vonatkozó átirata képezte. A főispán e takarék- pénztár létesítésével kot nagyértékű és fontosságú czélt óhajt elérni; egyrészt o'csó kölcsönöket adni a népnek, másrészt pedig az elérendő tiszta nyereséget kulturális és közgazdasági kérdések megoldására fordítani. Bizonyos, hogy Bácsmegye főispánjának j szép és nemes eszméje rövidesen a megvalósulás stádiumába fog jutni s a kitűzött, valóban humánus czélt minden tekintetben fogja szolgálni, amennyiben a megye áll majd az élén a takarékpénztárnak és tekio télyes férfiak ellenőrzése mellett fogja jótékony működését kifejteni. Ama szegény emberek, kiknek nyomasztó helyzete a kölcsönt égetően megkívánja és komoly, törekvő, becsületes munkájok révén az összeget módjukban áil törleszteni, megkapják majd a takarékpénztár segítségét. Nem lesz annyi hercze-hurczájuk, mint más szövetkezeteknél és inkább számíthatnak a jórészt érdekükben alakult takarék- pénztár támogatására. Bácsmegye fenkó’t gondolkozásu főispánja eszméjén kellene fölbuzdului a többi vármegyéknek is és megyei felügyelet és ellenőr zés mellett jobbadán a nép igaz éidekeit szolgáló, a kis exisztencziák nyomasztó viszonyait enyhítő takarékpénztárakat alakítani. A czél itt mindenképpen önzetlen, mert kezességet nyújt e takarékpénztár, hogy nem a kapzsi haszonlesés^, hanem igazán a nép segélyezésének üdvös jelszavát tűzi zászlajára. A dolgos, munkás, szorgalmas, de súlyos gondu népnek e nemes terv, megvaló- .ulás esetén, megbecsülhetetlen és egyben az országban ь jobb és enyhébb állapotokat teremtene, tekintve már azt a körülményt, hogy az elért tiszta nyereséget közhasznú kulturális czélokra fordítják. Vajha el lehetne érni, ezzel az újítással a jelenlegi viszonyoknak némi enyhítését. Talán elejét vennők a sok elégületlenségnek, panaszhangnak és a nagyarányú kivándorlásoknak is és a terhes gondokban sinylődő szegény embereket frissebb, vidámabb munkára serkentenők, minek az állam is nagy hasznát látná. Anyakönyv, oktőöer 26-től nov. 2-ig. Születtek: Tegzes Lajos és Barna Er zsebeinek. Mária nevű leányuk, Bindis Lajos és Tamás Eszternek halva született leány gyermekök, Zsömbör János és Hatházi Juliannának Juliánná nevű leányuk, Bukli Imre és Szabó Judithnak Judith nevű leányuk, Ábrahám Zsuzsannának Károly József nevű fia, Gyugel Kálmán és Király Gy. Rozáliának Matild nevű leányuk, Horváth Imre és Kis F. Zsu zsannának Zsuzsánna levü leányuk, Márton Sándor és Borbé Zsuzsannának Erzsébet nevű leányuk, Zseni Sándor és Feró Zsófiának István nevű fiuk, Turné Máté és Halász Darabos Erzsébetnek Endre nevű fiuk, Tóth V. Zsófiának Ármin József nevű fia, Mészáros B. Imre és Kur- gyis Juliannának Jolánka nevű leányuk, Maráti János és Illés Annának Imre nevű fiuk, Váczi Pál és Korsós Juliannának Viktória nevű leányuk, Kucsora István és Tóth Angyal Etelnek Erzsébet Anna nevű leányuk. Házasságra kihirdettek : Fenyvesi Péter Lehóczki Ilonával, Csókási Mihály Zsácsik Szvilcsik Rózával, Perneki Rudolf majsai Cserkó Rozália Katalinnal, Király Gy. Benő Bánóczki Veronikával, Ács Lajos kunhegyesi Tóth Juliannával, Hegyi Károly Harnóczi Teréziával, Szanyi Lajos T. Baranyi Máriával, Váradi András Danus Katalin horgosi lakossal, Kis Illés Imre Daczi Juliannával. Ábrabám Imre Böröczi Erzsébettel, Földvári Sándor Szűri Ilonával. Elhaltak : Karai Benő 7 éves, Kerekes Zsófia 4 éves, Horváth Sándor 24 napos, Sárközi Imre 8 éves, Csatári Juliánná 6 éves, Vas Mátyás 8 hónapos, Becze István 86 éves, Árvái Juliánná 5 éves, özvegy Bornemisza Lászlónó Tegzes Zsuzsánna 72 éves. HIRE k. — Gaál Antal ref. káplánt Dunapatajra tanitókáplánnak választották meg, a múlt héten el is foglalta állását. A múlt szerdán barátai bucsuestélyt rendeztek a kaszinóban a közszeretetben álló fiatalember tiszteletére. Fogadja a káplán ur a mi szívélyes buesu üdvözlésünket is; és amilyen jó szívvel kiséri őt rokonszenvünk, ép oly jó szívvel kívánunk neki mielőbb egy jó ekklézsiát — Házszentelés. A halasi ipartestület - nov. 8 án kőzvacsorával szenteli fel Petőfi- utczai házát. — Tanitóbál. A községi tanitótestület jövő óv január 10 én tartja tánczmulatsá- gát a Budapesten létesítendő »halasi szoba« javára. Az a nagy érdeklődés, mely múlt évben is a tanítók mulatságát kisérte, hiszszük, hogy ezúttal sem fog csökkenni. — Halasi orsz. vásár nov. 16,17-én tartatik meg, ahova vészmentes helyről bármiféle felhajtható.